Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Schleiffer Károly. A lelkészek fiait segélyező egyesület alapszabályai

alább némi részben tesz eleget akkor is, ha a líántortanitók nyugdíjigényeit méltányos módon, vagyis a többi tanítókéval egyenlő alapon intézi cl ; tehát a végellátás összegéül, a temetési járulékok kivételével, az utolsó fizetést veszi fel ; k) móltányos a kántor-tanitók sérelmének megorvoslása azért is, mert ma már példátlan hazánkban az állami nyugdijasoknál, hogy valaki nyugdíjba lépése után kisebb rendes javadalmazásban részesüljön, mint activ munkássága alatt. De meg továbbá érdekében is áll az államnak, hogy éppen azoknak ne keserítse meg agg napjait, kik az ország zömének, vagyis a polgárságnak erkölcsi jellemét istápolják ós fejlesztik ; ez pedig nagy érték, mert tudva vagyon, hogy: „Minden állam talpköve a tiszta erkölcs." A kántor-tanitó kettős munkát végez : ú. m. tanít az iskolában és ápolja az állam polgárainak hitbuzgóságát, erkölcsét és igy közvetve szintén szeretett közös édes anyánk : a haza javára munkál. * * * A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület, majd az egyetemes egyház tegye magáévá kántor-tanitóinak jogos kérelmét; szerezzen sérelmeiknek orvoslást. Isten áldása kísérje nemes munkájában. Sopron. SIMKÓ ENDRE. Nagytiszteletű főesperes úr! Örömmel olvasom becses lapjában, hogy egyes egyházmegyék összes lelkészei hozzájárulnak a tervezett „egyesület" alapszabály tervezetéhez. Egészben nekem nincs kifogásom az ellen, sőt örvendve látom haladásunkat e • téren is ós bár családom révén nem vagyok érdekelve, még is legjobb akaratommal ós erőmmel felkarolom ezen ügyet, mint áldást ígérőt. Itt-ott egyes kifejezésekre nézve kérek felvilágosítást, esetleg törlést vagy kiegészítést. Azok szerint az egyleti értekezleten állást foglalok. A 4. §-t igy kérném: „az alaptőke kamatai," tehát összes kamatai, nem a tőke rohamos növesztése tehát fóczólunk, hanem segély nyújtás mennél nagyobb mérvben. Úgy is (3. § a c) a tagsági dijak és a gyűjtött adományok fele az alapvagyonhoz csatolandó, mórt vonassék el a segélyt kérőktől az alapvagyon utáni kamatok fele. De feltéve, hogy az indítványozók és az egyleti értekezlet fenntartja a mostani szöveget, az esetben a 3. §-ba d) alá felveendő, az alaptőke kamatainak fele. A 7. §-hoz kérdezem: 1. Az alapító tagok nem fizetnek belépti dijat? Ugy-e ez szokatlan, ezektől ilyet kérni! Én ilyet a rendes tagoktól nem kérnék; törülném a 3. §. a) 1. és 2. a 9. §. 5. ós 6. a) sorát. De figyelmét másra irányítom. A ki a jelenleg működők közül most jelentkezik tagul, azt a tagsági dijak fizetésére kötelezném ; a ki a jelenleg működők közül a későbbi években jelentkezik, attól az elmúlt évek után a pótfizetést ka* illatostól követelném. A ki később hivatalba lép ós nem egyúttal az egyesületbe, azt is szabályrendeletig pótfizetésre kötelezném azon éveket számítva, a melyeket hivatalában töltött. Ez által elejét vesszük azon okoskodásnak, hogy sokan egy évvel az előtt lépnek be tagoknak, mielőtt segélyt kérnének fiaik számára. 2. Mit jelent a 7. §. 5. sorában e 3 szó : a sególyeztetóst kivéve? Az a lelkész stb. a ki az egyesület alapitó tagja, nem tarthat igényt övéinek segélyeztetósóre ? A 11. §. megadja neki ez igényt. Mire vonatkozik e 3 szó? A 8. §-t törlendőnek tartom, 2. utolsó sorát a 7. §-hoz csatolnám. Ha pedig az alapitó tagoknak külön jog adandó, akkor ez csak azoknak oda adható, a kik olyan összegű alapítványt tesznek, melynek kamatja egy sególydijra elégséges. Azért az évi 10, esetleg 8 koronáért, melyet a 200 korona alapítvány kamatoz, a 8. § ban kifejtett jogot adni nem lehet. A 9. §.• megnevezi ós kimeriti az egyesület tagjait és azok állását (3 és 4 sor,) hogy van az, hogy a 11. §. 2. ós 3. sorai és a 38. §. 2. Bora a segélyben csak az alapitó vagy rendes lelkész tagok fiait részesiti? A félremagyarázás, a kétely, kikerülése czéljából ide a 9. §-ban körülirt jellegeket fel kell venni, mert esetleg a lelkészi hivatalban állók kizárhatnák a hitoktató, vallástanár-tagjai fiait. A 17. §-t megtoldanám ezzel: Vagy ha az egyesület 20 tagja (a szám 30 vagy 40 re is tehető) azt az elnöktől Írásban kóri. Legyen a tagoknak erre joguk. A 32. §. 2. bekezdéshez az az észrevételem, hogy az ügyvivő lehet ugyan az egyesület pénztárosa is, de r.e legyen, ne lehessen az egyesület vagyonának megőrzője. Az egyesület kérje