Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Barcza Géza

IRODALOM Vaterland. „ A r. k. papság a föntebb kimondott elvekhez képest, mint addig tette, ezután is poli­tikát fog űzni a templomban és a templomon kivül, szóban és Írásban, minden megengedett és tisz­tességes módon, még pedig az igazság, a jog ós az emberiség legfőbb javai védelmében, igazi jó­volta végett. A papság a legközelebbi választás alkalmával is erre a czélra fog törekedni és ehhez képest élénk politikát fog űzni a katholikus érzelmű jelöltek diadalra segítése végett. A papság ebben senkinek a tilalmára nem fog hajtani ós senkitől sem engedi magát megtéveszteni. Nem elég vilá­gos eí?" (A Vaterland nyilatkozata nagyon is vi­lágos. Meg is értjük, a kik a történelmet ismer­jük, a r. kath. papság nyelvén tudunk. Az igaz­ság, a jog, az emberiség legfőbb javai védelmében rendezte a pápaság a népirtó hadjáratokat, és Bertalanéji öldöklést, a protestánsok kiirtását Ma gyarországban, Németalföldön, Ausztriában, Fran­cziaországban, Spanyolországban, inquisitióval és a nélkül. Jól tudjuk, mit tesz az ő nyelvén : ad majorem dei glóriám. Hizeleg és hódolatot ha­zudik a fejedelmeknek, mig számithat szolgálatukra, ellenszegül ós elteszi láb alól (átokkal, tőrrel, mó* reggel,) ha azok nem akarnak neki szolgálni. Lám ez a nyilatkozat is egyenes megtagadása a király félre nem érthető akaratának. Minekünk elég vi­lágos ez a beszéd, megértjük, — vájjon megértik-e Budapesten és Bécsben is?!)" Magyar Állam. „Minden jószándókú ember tudhatja, ha akarja, hogy mi nagyon sok tekin­tetben nem árulunk egy gyékényen a „Vaterland"­dal, de azért minden restelkedés nélkül kimond­juk, hogy fentebb idézett és a mi zsidószabad­kőműves sajtónk által a mai lapokban agyonbun­kózott szavait, mindenben elfogadjuk és magunk részéről is aláirjuk. Mert mi is úgy tudjuk, hogy a Stadler érsekhez intézett kabinetirodai dorga­torium nem szólt másnak, mint Stadler érseknek es azoknak, kiknek részük volt a szóban forgó allamjogellenes mozgalomban. A Stadler érsekhez intézett inegrovási levélből nem lehet és nem sza­bad kiolvasni azt, mintha a felség a püspöktől és a papságtól megvonná a politikában való rész­vevést. Ezt még 0 Felsége sem cselekedheti meg és legyenek róla meggyőződve berzenkedő toll­forgató-kollégáink. hogy ez nincs is szándékában. — A pap csak olyan polgára a hazának, mint a kereskedő vagy a tőkepénzes s igy jussa van po­litizálni s politikai kérdések felett nyilatkozni." (A pap csak olyan polgára a hazának, mint a keres­kedő vagy a tőkepénzes, de nem olyan a kath. pap. mert a püspöke révén engedelmességgel tar­tozik a pápának, a ki pedig politikát csinál az egyház által, politikát nem magyar nemzeti érdek­ből, hanem pápai szempontból, sokszor a nemzeti érdek ellen. Miért nincs a katonának, olyan poli­tikai joga, mint egyebeknek, — ugyebár azórt, mert vak engedelmességgel tartozik vezéreinek Î Nemzeti r. kath. egyház tágjainak meglehetne azt a jogot, a mit r. kath. pápai papságnak nem le­het megadni, a nemzet öngyilkossága nélkül. Első a pápa, azután a király! Ez pedig sokat jelent, — ós elég világos !) Alkotmány. A Prot. Irodalmi társaság po­zsonyi gyűléséről irván, igy nyilatkozik : „Hogy a protestánsok a maguk hitbeli meggyőződését bele akarják vinni a társadalmi és politikai életbe, ezt érthetőnek tartjuk és eszünk ágában sincs nekik ezért szemrehányást tenni. Hanem igenis szemre­hányást teszünk nekik azért, hogy a katholikusok­nak nem akarják ugyanazokat a jogokat engedni s még inkább szemrehányást teszünk a katholi­kusoknak az ő közömbösségükért ós naivságukórt, melylyel a vallást gondosan kirekesztik a társa­dalmi és politikai életből ós azt hiszik, hogy ezzel hazafias cselekedetet visznek végbe." (A szemre­hányást a protestánsok nem érdemlik meg, mert ha a magok hitbeli meggyőződését bele viszik is a társadalmi és politikai életbe: azzal nem árt­hatnak a társadalom bókéjének és haladásának, nem mételyezik meg a nemzet politikáját idegen elvek romboló mérgével A protestáns szivével, érdekével, elveivel a haza érdekéhez van kötve, más nemzettől nem függ, más haza sorsához kötve nincsen. Nem igy a r. kath. A r. kath. először is római katholikus, igy mondta Zichy N. gróf, és csak másod sorban magyar, a mi azt teszi, hogy legfőbb irányadója a római pápa érdeke ós pa­rancsa, a mely általános, r. kath. egyházi szem­pontból lehet szükséges is, de magyar szempont­ból káros. Példa kell? A magyar protestánsokat elűzték a falvakból a buzgó főpapok és földes urak, helyeikbe német, tót r. katholikusokat te­lepitettek. A magyar nyelvű oroszoknak megta­gadja a pápa a magyar nyelv használatát, holott a szlávoknak megengedi. A pápai terület vis»za szerzését programnak tekinti, habár nemzeti érdekünk, hogy az olasz királysággal szövetségbe legyünk stb. Ugyanazon jogokat azért nem adhatja az állam a r. katholikusoknak, mert nem ugyan­azon czélra, nem ugyanazon szellemben élnének velők, mint a protestánsok. Si duo faciunt idem, non est idem 1 Ezért nem lelkesedhetnek ós fára­dozhatnak a r. kath. elvek szolgálatában a r. kath.. államférfiak, mert magyar hazafiasságuk nem en­gedi ! Rómának vak eszközei nem lehetnek nem­zetünk rovására ! Nem a vallást rekesztik ki azok a társadalmi és politikai életből, hanem a pápai, ultramontán papi uralom szolgálatát. A mi nagy különbség I) Magyar Állam. „Történeti tény, hogy min­denütt a hová a reformátió behatolt, nyomban követte azt a polgárháború. (Magyarországon ak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom