Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Adorján Ferencz. Evang. középiskoláink értesítői

ietlen, hogy ne fogadja az ember egy nemével a megütközésnek az értesítést, hogy az ág. h. ev. főgimnáziumban, mint a minő jellegre a mienk, az ág. h. ev. tanulók legyenek a keresztyén fe­lekezetűek között, a g. katholikusokat kivéve, a legkevesebben, holott a nyiregyházi ág. h. ev. egyház egyházkerületünk legnagyobb egyháza, hí­veink száma meghaladván a 13,000-et. A legna­gyobb indolentiát mutatja ez egyházhiveink részé­ről s félek, hogy ha ez továbbra is igy marad, a népes egyház tagjai a helyi társadalomban in­ferioritásban maradnak." Szeretnők, ha a nyiregyházi igazgató példája a többi iskolák igazgatói részéről is követésre ta­lálna, hogy az illetékes tényezők, felismerve a baj igazi okát, megkísérelhessék annak megszün­tetését. A más felekezetű tanulók nagy létszáma kissé visszatetsző ugyan, azonban, — a mennyiben azok nem szorítják ki a mi gyermekeinket középisko­láinkból — nem lehangoló, hanem sokkal inkább örvendetes jelenség. Iskoláink mindig szívesen megnyitották kapuikat a nem evang. vallású tanu^ lók előtt. S ezt nem azért tették, mintha falaik közt a lélekhalászatot akarták volna gyakorolni, hanem azért, mert más vallású tanítványaikból is hazafiakat, felvilágosodott s felekezeti elfogultság­tól ment polgárouat kívántak nevelni. Ez a czél­juk ma is, s ha ezt elérik, ha más vallású növen­dékei kilépve az élet munkamezejére, tisztelettel gondolnak vissza az iskolára, melynek ismeretei­ket köszönik s az egyházra, mely az iskolát életre hozta s fenntartja ; ha az életben tiszteletben tart­ják mások vallásos meggyőződését s testvéries egyetértésben tudnak együtt élni s együtt mun­kálkodni más hiten levő polgártársaikkal: akkor a rájuk fordított tetemes költség bőven megtérül az iskolának. Fentebb már hangsúlyoztuk, hogy középis­koláink hűségesen, kellő odaadással szolgálják a lanitás ügyét. A mig azonban ezt kétségbevonha­tatlanul sikerül az órtesitőkból megállapítanunk, arról, hogy a nevelés ügye kellő gondozásban részesül-e, nem szerezhetünk kielégítő értesítést. A legtöbb értesítőből csak annyit tudunk meg, hogy az ifjúság hazafias érzületének ápolása vé­gett megtartatnak a szokásos hazafias ünnepsé­gek; továbbá, hogy az önképzőkörök és sególyzó egyesületek lehetővé teszik az ifjúságnak szellemi lehetségei fejlesztését s az együttmunkálkodás meg­kedvelését; végül, hogy a tanártestület templom­bajárásra s vallásos kötelességeik teljesítésére inti s szorítja a tanulókat. Egy-két értesítőben annak is nyoma van, hogy a tanórákat imádsággal kez­dik ós végzik s a nyiregyházi értesítő közli is a mult iskolai évben használatba vett s dr. Vietó­risz József tanártól irt következő szép imádsá­gokat : Tanítás előtt; Bölcseségnek atyja, adj nekünk figyelmet, Hogy hiven tanuljuk oktató szavad ; Boldogok, kik arra szüntelen figyelnek, Mert a szép, igaz, jó mindig megmarad. Tiszta érzelemmel töltsd be sziveinket, Hogy szeressük azt is, a ki ellenünk ; Áldd meg iskolánkat, óvjad lépteinket, Szeretetnek atyja, légy s maradj valünk ! Amen. Tanítás után: Kegyelemnek atyja, adj erőt mi nékünk, Hogy hiven kövessük buzditó szavad ; Tedd gyümölcsözővé lelki épülésünk, Hadd legyen világod boldog és szabad I Hittel ós reménynyel s tiszta szeretettel, Add, hogy úgy haladjunk szent ösvényeken, Hogy példát mutatva gondolattal, tettel : Munkás életünkön áldásod legyen I Amen. Lehetetlennek tartjuk, hogy középiskoláink általános és valláserkölcsi nevelése csak ezekre szorítkoznék. Különösen az utóbbinak sok mindenfélére kell tekintettel lennie, ha eredményt akar felmutatni s azt akarja, hogy ifjaink egyház­szerető, az egyház tanait értő, protestáns öntudat­tal biró s egyházukért áldozni tudó férfiakká emel­kedjenek. Hiszszük, hogy iskoláink teljes erejükből igyekeznek is ezt a czélt megvalósítani, azonban újólag kérjük azon igazgatókat, a kiket illet : ne fukarkodjanak jelentéseikben a szavakkal, ne fog­laljanak mindent lakonikus rövidséggel össze, ha­nem ismertessék meg velünk körülményesen isko • Iájuk életét s munkásságát. Ezen általános megjegyzések után már csak néhány megjegyzést teszek az értesítők kapcsán. Aszód. Vallástani kézikönyvül az I. és II. osztályban Warga János Biblia-ismeretét hasz­nálja. Ez a tankönyv református szerző műve s egyházunkban elfogadva nincs, pedig az egyetemes tanügyi rendtartás szerint csak oly könyveket sza­bad iskoláinkban használni, melyeket az egyház­egyetem, vagy az egyházkerületek elfogadtak. Van nekünk jó könyvünk, Wargáónál sokkal jobb, t. i. Bereczky Bibliai történetei, vagy Biblia­ismertetése. Nem is indokolt tehát, hogy a szom­szédnál keressenek segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom