Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Böhm K. Az értékelmélet feladata s alapproblemája

nultak volna az első magyar apostol-király ünneplésétől, a katholikusok viszont ne tudnák felfogni, mily szolgálatokat tettek a nemzetnek egy Bocskay, egy Bethlen Gábor, s a nemzeti és vallási szabadságharczok többi nagy alakjai, a kik meggátolták, hogy a török hódoltság következtében meggyengült magyar nemzet az osztrák rabigába görnyedjen! — Arra a nagy ellentálló erőre, mely a magyar protestantizmusban lakik s mely hatalmas gát volt az idegen befolyás ellen a múltban s az marad a jövőben is, a nemzetnek ezután épp oly szüksége lesz, mint eddig volt. A ki Magyarországon a protestantizmus ellen a gyű' lölséget szítja, az a nemzet érdekei ellen száll síkra." Deforeczeni protestáns lap. „Vajha az államtitkár beszédét átlengett bölcseség és hazafiság szelleme az ellentáborban is tért hóditana, hogy ne tépnék, ne szakgatnák tovább a különben is annyi sebből vérző szegény haza testét, hanem, mint annak hű fiai nyújtanának segédkezet hozzá, hogy a különböző egyházak testvéri egyetértésben s zavartalan békességben munkálhassák a közös édes anya jóllétét s boldogságát." Nemzeti iskola Az állami iskola ellenségeiről ir. „Vájjon épült e a magyar ember haza* fisága, látva azt, hogy még egy napon sem lehet üdvözölni a magyar nemzet felkent apostoli királyát a római pápával? Vájjon, a magyar tanitó számára örömet vittek-e ebből a r. kath. gyűlésből, a hol még a királygyilkosok sektájának a születését és terjedését is a mi iskolánk nevelésének tulajdonították ? És vájjon: az a nép, a melyik kegyelmes, méltóságos urak szájából hallja, högy az ország nyomorának, a nép testi és lelki szenvedéseinek az egyház szárnyai alól kiszabadult iskola (értsd: tanitó) az oka, hogy fog arra az állami, vagy községi tanitóra tekinteni? — A Zichy Nándor vallása a miénkkel közös nem lehet soha. A ki gyűlölséget hirdet, az a Jézus Krisztus szellemét ne idézze fel, mert ez neki hasznára nem lehet. Eyangelmi ker. vallástan, evang. népiskolák felsőbb osztálya, konfirmandusok és ismétlő növendékek számára, irta Nemes Károly diós győri ev. lelkész. Ára 50 fillér. Kapható szerzőnél, a munka részét képezi a tiszai evang. egyházkerület 1891. évi gyűlésén 150 frt pályadíjra méltatott s az egyházegyetem gyűlése által (1895. jkv. 31) használatra engedélyezett nagyobb vallástani műnek. EŐlllll Károly. Az értékelmélet feladata s alapproblémája. Akad. székfoglaló értekezés. Budapest, 1900. 58 lap. Ára 1 korona. A kolozsvári tudományegyetemnek ez a második szorosabb értelemben vett philos, professora hasonlóan a mi emberünk. A Kant-Fichte-fóle bölcselet alapeszméin fejlődött határozott ethikai ideilistikus tanári egyéniség, ki az ethikának egyik legújabb alapvető kérdését, a Herbarth-Schuppe által mélyrehatóan fejtegetett érték fogalmat tette vizsgálódásának a tárgyává. „Az értékelmélet a javak (ethikai, aesthetikai és nemzetgazdaságtani) metaphysikája, úgy mint a substantiai a valóságok metaphysikája," a minthogy „gondolkodásunknak is 2 sarka van : az egyik a lényeg, a másik az érték eszméje." De az értékelésnek tulajdonképpeni területe az erkölcstan. Mi az értékelés, hányféle értékelési mód lehetséges s milyen viszony áll fenn közöttük ? ezekkel a kér désekkel foglalkozik behatóbban Böhm, valóban tartalmas és tanulságos ethikai székfoglalója. Örvendünk rajta, hogy Pauer J. és Medveczky Fr. mellett éppen Böhm eredeti philos, egyénisége lépett az ethika szolgálatába, a melynek „normativ jellegét" a sociális kérdés eléggé igazolja a maga egész teljességében. Vizsgálat alá veszi közelebbről az elv, a hasznosság s a nemesség értékeléseit, vagyis a kellemes, a hasznos és a nemes Ítéleteket, s arra a meggyőződésre jutott el, hogy „minden értékemelésnek csak akkor van értelme, ha nemessséget vesszük alapul,* s „minden értókemelés az absolut értékesnek gondolatát teszi fel." Meggyőző és mélyreható fejtegetései gazdag philos, s ethikai tanulmányokon és tapasztalatokon alapulnak. A legfőbb értéket az öntudatban, az intelligentiában, a szellemben látja, s ez alapon erős hive „a szellem aristokratiájának.'' „Egyedüli nemes a világban a szellem .... az értelem az absolut felszabadító, mert lényege a szabadság, az önállóság, az önmagát biró öntudatosság." Ki is jelenti az értekezés végén egész határozottsággal, hogy .,a jelenlegi társadalomnak az eddiginél magasabb átalakulását csak attól az egytől remélhetjük, ha az emberiség önönmagát meg fogja érteni s ebből folyólag újra meg is becsülni. Egészen más világban képzeljük tehát itt magunkat, mint Nietsche „értékek átszámítása" hóbortos világában. Melegen üdvözöljük Böhm Károly barátunkat az idealista etliikusok sorában és derült világában, és jeles műve tanulmányozására ez úttal is felhívjuk olvasóink szives figyelmét. (sz.) Protestáns egyházi és iskolai lap. A tábori lelkészekről ir, kiemeli, hogy a honvédségnél nincs is prot. tábori lelkész. „Az igazán szégyenletes állapot, hogy lelkészeink, sokat irigyelt autonómiánk, és a sokat emlegetett felekezeti egyenlőség daczára is más felekezetek lelkészeinek felügyelete, magyarán mondva kénye kedvére vannak bizva. — Ezek a mi igazi sérelmeink, melyeknek szanálását méltán követelhetjük, mert ha nem éreznénk megalázó voltukat, mert ha olyan gyávák volnánk, hogy nem mernénk követelni tiszta igazságunk érzetében orvoslásukat, megérdemelnénk, hogy nagyobb jogtalanságok essenek rajtunk.