Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Csaba

Jeti gyámintézethez terjessze fel. Hogy m'ért kellett az általunk keresett kerületi ajánlás nélkül útjára bocsátanunk kérő szózatunkat, azt mai napig sem tudom, tehát másnak sem mondhatom meg. Az elmondottak után szives kérésem ez: kiki a mint szivében elgondolta, aképpen cselekedjék, csak a fentihez hascn'ó pirongatással ne illessen bennünket, mert „bizony bizony" arra rá nem szolgáltunk. Barcza Újfalu, 1900. január 18-án. Horváth László ev. lelkész. A hivatalos kimutatás szerint 1888—1897 évben a magyar kincslár fölöslege ez volt: 188« 21,111.474 frt 1893 ' 93,474.770 frt 1889 28,412.247 „ 1894 48,039 288 „ 1890 55,950.097 „ 1895 53,540.341 „ 1891 56,160.782 „ 1896 60,601.227 „ 1892 49,989 354 „ 1897 58,129.918 „ Szép összegek. Csak azt nem érti a szegény protestáns pap: miért kellett az ő fizetésének hitvány 800 frtra való kiegészitésérelO évet szabni, ha ennyi tölöslege van az államnak ! ? A (lunáninneni kerület 156 egyháza közül egy-egy lélekre számítva adakoztak gyámintózeti czélokra 2 krajczáron fölül 25 egyházban, 1 krajczáron fölül 25 egyházban, 1 krajczáron alul 99 egyházban, semmit sem adtak 8 egyházban, A Yáczi ág. hitv. ev. egyháznál a lelkész helyettesi állásba f. hó 21-én Som m er J. Gyula iktatiatott be. Lemondó egyházfelügyelő. A b. csabai ev. egyház presbyteriuma csütörtökön tartotta ez évben első ülését s azon Szeberónyi Lajos Zs. igazgató lelkész, mint egyházi, dr. Zsilinszky Endre egyházfelügyelö, mint világi elnök elnökölt. A nepirendre tűzött ügyek között heves vitát idézett elő a Korén Pál esperes elnöklete alatt tartott előző presbyteriumi gyűlésen rendszeresített és választással betöltött harmadik kántori állás fizetésének megállapítása. Kocziszky Mihály a legutóbbi erre vonatkozó határozatnak megváltoztatását, illetve a kántori állásnak megszüntetését kívánta. Az egyház felügyelője figyelmeztette őt, hogy a felett tanácskozni nem lehet, mert az egyházalkotmány az előbbi gyűlésen ho zoit határozatot megváltoztatni nem engedi, ha az választásra vonatkozik. Szavai megerősítésére szó szerint felolvasta a törvény illető szakaszát, mire felemelkedett elnöktársa, Szeberényi Lajos s kijelentette, hogy a presbyteriumnak joga van hozoit határozatát megváltoztatni. Erre dr Zsilinszky Endre kijelentette, hogy miután a törvény világos szavai ellenére elnöki kijelentésében elnöktársa álta! dezavuáltatott, a felügyelői állásról lemond s elhagyta a gyűléstermet. A presbyterium küldöttséget menesztett később a felügyelőhöz, kérve ót, hogy lemondását vonja vissza. A felügyelő kijelentette, hogy másként nem járhatott el, azonban belátja, hogy a törvény védelmére helyt kell állania. („Békésmegyei Közlöny.") Harez az alkohol ellen. Az alkoholizmus rombolásai nálunk is elérték már azt a fokot, a melyen túl ne/n nézhetjük többé összetett kezekkel a nép erkölcsi és fizikai romlásának igazán elrémítő processzusát. Nem vehetjük többé tekintetbe, hogy az alkohol fogyasztása igen szépen jövedelmez az államnak. Nem hagyhatjuk egész vi' dékek lakosságának megmérgezését. hanem dicséretre méltatunk és rokonszenvvel kisérünk minden oly lépést, melyet egyesek vagy hatóságok és a társadalom az alkohol mérgező hatásának megakadályozása végett tétetett meg. Ily irányú igen üdvös, mindenütt követésre méltó rendeletet bocsátott ki Csanád, korlátozni akarván a vármegye munkásnépe között dúló alkoholizmus, mértéktelen pálinka ivás pusztításait. A rendelet jóval magasabb színvonalon mozog a szokásos hivatalos iratoknál s megokolása is megérdemli figyelmünket Itt közöljük egész terjedelmében : „A mindennapi életből merített tapasztalatok számtalan meggyőző példát nyújtanak arról, hogy egyes családok szerencsétlensége, különben becsületes munkás elemek elzüllése alkoholizmus terjedésének tulajdonithatók, miért is az alsóbb néposztályok érdeke egyenesen megköveteli, hogy az arra illetékes hatósági közegek a társadalom felsőbb osztályai közreműködésével ós támogatásával mindent megtegyenek, a mit az alkoholizmus terjedésének korlátozására a törvény keretén belül megtehetnek. Ezen kötelességérzettől vezéreltetve elrendelni szükségesnek látom, hogy : valamennyi község elöljárója a községben levő összes italmórósi helyiségeket szigorú ós állandó ellenőrzés alatt tartsa, a korcsmák és italmérések rendjére vonatkozó szabályzatok szigorúan betartassanak s az ez ellen vétők feljelentessenek. Tekintettel a kihágási törvény 85. §-ára, mely szerint azon vendéglős (korcsmáros.) a ki már ittas állapotban levő vendégnek italt ád, vagy ilyen vendéget befogad, kihágást követ el és 50 illetve 100 frt birsággal büntetendő; — kötelességévé teszem a községek elöljáróinak, hogy az italmórósi helyiségeket lehető sűrűn és mindenkor váratlanul meglátogassák és ha arról győződnek meg, hogy egyes vendéglősök az idézett szabályzat ellen vétenek, az esetről azonnal — szintén felelősség terhe alatt -- jelentést tegyenek, hogy: — a járási szolgabiró tudomására jutott kihágási esetekben soron kívül ós a törvény illetve szabályzat legnagyobb szigorának alkalmazásával járjon el — visszaélés esetén pedig a korcsmáltatási jognak megvonása iránt intézkedjék."