Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Dr. Schneller J. Paedagógiai dolgozatok

miénk csak a védekezés, tehát az a jog, mely megadatott a legkisebb féregnek is." Egyetértés. „Követelnünk kell, hogy a kormány intézkedjék haladék nélRül ott, a hol a jezsuita munka már a hivatalos térre furakodott be. Követelnünk kell, hogy a kormány tegye ki hivatalából mindazon anyakönyvvezetőt, a kiről bebizonyul, hogy prozelita csinálást űz. Vonattassék vissza az Erdély püspöke czimezésre való rendelet; ama propagandának egyik legvakmerőbb elóharczosáról van szó, kit rendreutasítani nagyon is szükséges. Érthetően szóló tetteket kérünk attól a szabadelvű Széli-kormánytól. — Napirendre kell állítanunk az egyházpolitikai törvények közül a reverzálisokra vonatkozó intézkedésnek megváltoztatását, az 1868. LUI. t.-czikk 12. §-ának viszszaállitását. Ennek kezdeményezése a mi feladatunk protestánsoké, mert a dolog a mi bőrünket égeti. — Magát a polgári házasságot csak olybá ve?zi a közérzület, mint az április ll -iki nemzeti ünnepet; a lelkészek ráértek az anyakönyvek vezetésére, jól és ingyen elvégezték, most egy pár millió új kiadással új bureaukratikus plackerei keletkezett s az anyakönyvvezető urak ime prozelita csinálást űznek. De ám legyen, ne fosszuk meg katholikus polgártársainkat az elválás előnyeitől. Nagy hiba volt a felekezetnélkülisóget beczikkelyezni. de eltörülni most már bajos volna, mert most már a felekezethez tartozás kényszerét jelentené. Minket sújt ez is, a polgári házasságból nekünk semmi hasznunk, de a megteremtett viszonyoknál fogva csak maradjon status quo. De föltétlenül követeljük az 1868. 53. t.-czikk 12 §-ának visszaállítását. Ki kell bontakoznunk már egyszer azon szólásformának kötelékeiből, hogy nekünk a haladás és szabadelvűség életelemünk lévén, az egyházpolitikai törvényeket nem ellenezhettük s revíziójukat nem pártolhatjuk; nekünk az legyen a legtöbb elvünk, hogy megmaradhassunk s minden szabadelvű embernek azt kell óhajtania, hogy a klerikális reakcziónak ne sikerüljön a magyar protestantismust megrontani." Sárospataki Lapok. „Ne tartsuk tovább ámításban magunkat, hogy nem kisebb dologról van szó, mint a protestáns egyházak lételének, jövőjének biztosításáról. A falláciáknak egész sáskahada lepte meg napjainkban egyházunk mezőit s ha nem őrködünk kellő éberséggel s ha nem verjük vissza idejekorán az ellenünk intézett alattomos támadást szellemi fegyvereinkkel, akkor a hamisság nemsokára igen könnyen a teljes igazság színében tűnhetik fel a nem gondolkozó vagy erkölcstelen társadalom előtt. A hol jezsuitizmus van. ott az igazság barátainak mindig készen kell Jenniök a támadásra és védekezésre. — Ilyen mindenek előtt az a hamis állítás, hogy a modern államnak a különböző ker. felekezetekhez s ezeknek egymáshoz való külső jogviszonyai a korszellemnek megfelelően már annyira rendezve vannak, hogy azokban meg van a teljes, tökéletes viszonosság és egyenlőség, hogy nekünk protestánsoknak e tekintetben semmi kívánni valónk sem lehet többé s ebben a hazában az állam elfogulatlan protektorátussága alatt ma már mindenik vallásos hit egyenlően fejtheti ki a maga eszméinek megfelelő gyakorlati tevékenységét. Ha protestáltunk valaha ilyen vagy amolyan lélekölő rendszerek, hamis tanok és nézetek ellen, úgy ez ellen az állítás ellen minél sürgősebben és kimóletlenebbül protestálnunk a legszorosabb erkölcsi kötelességünk. Mert eltekintve attól, hogy ebben a felfogásban a tények bizonysága szerint egy szándékosan hamis álláspont jut kifejezésre, annak igazság gyanánt, a további fejlődés alapjául való elfogadása éppen az ellenkező eredményhez vezet, mint a mit r. kath. részről olyan tüntetően mar is elértnek hirdetnek s mely felé öntudatos, a fejlődés alapján álló államnak következetesen terelnie kell a köz szellemet, t. i. az eddig in theoria kivívott viszonosságnak és egyenlőségnek in praxi teljes megsemmitésóséliez. S akkor aztán akár élőiről kezdheti a kultúrjog- állam a r. kath egyházzal szem • ben mindazon Küzdelmeket, a melyeket a haladásért, a maga fennhatóságának és polgári igazainak biztosításáért a múltban olyan dicsőségesen,, a jobbak elismerésétől kisérve folytatott, vagy pedig egy igazi jóban és rosszban hűséges társát, a prot. közszellemet hűtlenül eldobva magától ismét meg kell hódolnia a r kath. egyházi hatalom előtt." Protestnás egyházi és iskolai lap. „Ne fessük falra az ördögöt! Megvédenek a törvények ! mondogatják sokan. — Tisztelt Pato Pál arak! a törvény ereje a törvény őreitől és végrehajtóitól függ. Ma még végrehajtják úgy ahogy, holnap talán már azt kérdik: hol vannak Bocskay, Bethlen és Rákóczy, hogy a törvénynek érvényt szerezzenek?" és vájjon ki biztosit minket a felől, hogy holnapután nem hoznak új törvényt. A törvényt tiszteljük, védjük is, a mig védhetjük ; a szabadságnak örüljünk, éljünk is vele, mig tart. De jól jegyezzük meg, hogy egyik sem tart örökké ; azért még most, még ma és gyorsan fogjunk hozzá a leghathatósabb védelem munká jához : a lelkek buzgóbb építéséhez, az evaii' gélizáczióhoz. Mert a milyen mórtékben tesszük magunkóvá az evangélium erőit : a szeretet, igazságot, hitet, bátorságot, könyörületességet stb., abban a mértékben gyógyulnak sebeink. Minél közelebb vagyunk Krisztushoz, annál sértetlenebbek. Ha tisztán és mindig több és több helyen hirdetjük az igét, több és több helyen tömjük a rést, melyet az ellenfél üt a haza testén. Ha pedig él bennünk a Krisztus, hódítók leszünk, meit az igazság leleményesebb a legravaszabb ellenségnél, a szeretet erősebb a legélesebb fegyvernél ; Krisz-