Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Arad-Békés

fáradhatatlan tevékenységet is, melyet az esperes egyháza javáért kifejt ; ó tudja micsoda munkaerő Korén, minő kimagasló alakja ó a lelkészi karnak, de tapasztalva a folytonos személyes tárnadást és gyűlölséget, melyet iránta többen tanúsítanak, nem kísérli meg gyenge szavával tartóztatni az esperest, de kéri, hogy a közgyűlés kérje meg lemondása visszavételére. Korén esperes minden újabb felszóllalást megelőzve kijelenti, hogy lemondása határozott és végleges, azt semmi körülmények között vissza nem vonja. Erre Szeberenyi Zs. Lajos tett megjegyzéseket az esperes szavaira, kérdve, ő reá értette-e az „orvtámadás" kifejezést (Korén közbeszólt: „nem értettem" !), mert ő harczolt ugyan az esperes ellen, de mindig nyíltan. Utána dr. Fábry S. kir. tanácsos alispán szólalt fel, kijelentve, hogy ó reá már a tegnapi értekezlet a legkínosabb benyomást tette, mert látta azii a határtalan gyűlöletet, melyet egyesek az esperes iránt táplálnak ; annak következménye az esperes lemondása. Látja, hogy a lemondás érett megfontolás eredménye, azért csak elismerését nyilvánítja az esperesnek férfias eljárásáért; de neki meggyőződése, hogy Korén esperesben az egyházmegye oly erőt vészit, a melyet pótolni nem lesz könnyű ; kéri a közgyűlést, fejezze ki a távozó esperes iránt a legteljesebb elismerését és érdemeit iktassa jegyzőkönybe. A zúgó helyeslés lecsendesülte után J es z e n s z k y Károly kelt fel s kísérletet tett az esperes „orvtámadás" kifejezése ellen védekezni, de az esperességi felügyelő azon kérdésére, hogy magára veszi-e az esperes azon szavait, melyekben hazugnak és rágalmazónak nevezte a hírlapi czikk álnevű íróját, s miután még hasztalanul tett kísérletet a hangulatot más irányba terelni azzal, hogy az ő régi vesszőparipájára ülve szláv lapok hazafíatlan, névtelen czikkeit emlegette, a közgyűlés ingerült hangulatát látva s hallva a legélesebb közbeszóllásokat, kijelentette, hogy miután az orvtámadásra nézve az egyházmegye az esperes felfogását osztja, levonja a consequentiát s lemond egyházmegyei jegyzői tisztéről. Erre a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy mély sajnálattal veszi tudomásul az esperes lemondását, odaadó, fáradhatatlan buzgalmáért neki köszönetet szavaz s elévülhetlen érdemeit jegyzőkönyvbe iktatja. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy az új esperes megválasztására az egyházakat felhívja, s a szavazatok beadására aug. 1-ét jelöli meg határidőül, megválasztva a szavazat felbontó bizottságot. A gyűlés tartamára helyettesül az esperes helyére Linder Károly lelkészt kéri fel, mint legidősebb lelkészt. Jeszenszky Károly lemondását a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette, s helyébe azonnal megválasztotta Csepreghy György csabai lelkészt egyhangúlag egyházmegyei jegyzőnek. Ezek után a közgyűlés mindvégig nyomott hangulattal, de nyugodtan tárgyalta le a különben hosszú gyűlési tárgysorozatot. Vita alig volt az egyes tárgyaknál. Mindössze az egyházi számadások miként való viteléről készített szabályzat körül volt egy-két felszóllalás, még az előző napi elöértekezlet hangulatának maradványaival ; egyes lelkészek ugyanis feleslegesnek nyilvánították az egyházmegyei számvevőt, mert nem az ellenőrzés, hanem a bizalom a tő az egyház tisztviselőinél ; de a gyűlés ennek daczára kimondta, hogy számvevői állást szervez, s annak ideiglenes betöltésére az elnökséget jogosítja fel. Szintén kis vitát idézett fel az egyházlátogatási szabályrendelet kérdése. Szeberényi Zs. Lajos és Dax György ellenző felszóllalása után, mely szerint a szabályzatra szükség nincs, s br. Solymosy Lajos és dr. Fábry S. felügyelők azon nyilatkozata után, hogy ha a közgyűlés az előterjesztett javaslatot el sem fogadja, egy szabályzatra szükség van, kimondatott, hogy az egyházmegye az előterjesztett szabályzatot el nem fogadja, de szükségesnek tartja az egyházlátogatás szabályozását, de azt szervi kapcsolatba kívánja hozni az egyházmegye általános szabályrendeletével, azért elhatározta az ilyennek elkészítését, s azt dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő, dr. Fábry S ésÁbray Lajos felügyelők, Linder Károly h. esperes, Szeberényi Lajos és Frint Lajos lelkészekből álió bizottságra bizza. Ezenkívül a folyó ügyek tárgyaltattak s este az egyházmegyei közgyűlés deprimált hangulatban oszlott el, miután még elhatározta, hogy a jövő évi közgyűlés a csabai egyházban fog tartatni. Ipolyságlioil s vidékén örvendetes mozgalom indult meg ev. templomépítés dolgában. A városban, mely Hontvármegye székhelye, kulturális s gazdasági központja, hol ugyancsak 128 ev. lakik, de mint 4 év óta kerületileg is statuált missiói helyhez 38 község tartozik, a vasút mentén le egészen Esztergomig 308 összesen tehát 436 lélekkel, — égető szükség volna már, hogy a r. katholikusok s az izraeliták templomai mellett ev. szent hajlók is mutasson az ég felé s erősítse, védje, mentse s összetartsa az ev. híveket. E czólból alakult mostanában egy templomépitő bizottság, melynek — gr. Stein lein Ottó védnöksége alatt — elnöke Ivánka László nagybirtokos, alelnöke Kubányi Károly m. kir. tanfelügyelő, jegyzői pedig Králik Adolf mérnök, (ki pénztáros is) s Krupecz István udvarnoki ev. lelkész. Ipolyságh a hársas-terényi ev. anyaegyháznak fiókja, de mint missiói nevezetes pont a nagyhonti esperesség gondozása s a kerület püspöke főhatósága alá kerül. Adja Isten, hogy a nemes ügyben megnyilatkozott lélekhez, kedv- és akarathoz mihamarabb anyagi segítség is jöhessen, hogy a más