Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Arad-Békés

fáradhatatlan tevékenységet is, melyet az esperes egyháza javáért kifejt ; ó tudja micsoda munka­erő Korén, minő kimagasló alakja ó a lelkészi karnak, de tapasztalva a folytonos személyes tárna­dást és gyűlölséget, melyet iránta többen tanúsí­tanak, nem kísérli meg gyenge szavával tartóz­tatni az esperest, de kéri, hogy a közgyűlés kérje meg lemondása visszavételére. Korén esperes minden újabb felszóllalást megelőzve ki­jelenti, hogy lemondása határozott és végleges, azt semmi körülmények között vissza nem vonja. Erre Szeberenyi Zs. Lajos tett megjegyzése­ket az esperes szavaira, kérdve, ő reá értette-e az „orvtámadás" kifejezést (Korén közbeszólt: „nem értettem" !), mert ő harczolt ugyan az es­peres ellen, de mindig nyíltan. Utána dr. Fábry S. kir. tanácsos alispán szólalt fel, kijelentve, hogy ó reá már a tegnapi értekezlet a legkínosabb benyomást tette, mert látta azii a határtalan gyűlöletet, melyet egyesek az esperes iránt táplálnak ; annak következménye az esperes lemondása. Látja, hogy a lemondás érett megfontolás eredménye, azért csak elisme­rését nyilvánítja az esperesnek férfias eljárásáért; de neki meggyőződése, hogy Korén esperesben az egyházmegye oly erőt vészit, a melyet pó­tolni nem lesz könnyű ; kéri a közgyűlést, fejezze ki a távozó esperes iránt a legteljesebb elisme­rését és érdemeit iktassa jegyzőkönybe. A zúgó helyeslés lecsendesülte után J e­s z e n s z k y Károly kelt fel s kísérletet tett az esperes „orvtámadás" kifejezése ellen védekezni, de az esperességi felügyelő azon kérdésére, hogy magára veszi-e az esperes azon szavait, melyek­ben hazugnak és rágalmazónak nevezte a hírlapi czikk álnevű íróját, s miután még hasztalanul tett kísérletet a hangulatot más irányba terelni azzal, hogy az ő régi vesszőparipájára ülve szláv lapok hazafíatlan, névtelen czikkeit emlegette, a közgyűlés ingerült hangulatát látva s hallva a legélesebb közbeszóllásokat, kijelentette, hogy miután az orv­támadásra nézve az egyházmegye az esperes fel­fogását osztja, levonja a consequentiát s lemond egyházmegyei jegyzői tisztéről. Erre a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy mély sajnálat­tal veszi tudomásul az esperes lemondását, oda­adó, fáradhatatlan buzgalmáért neki köszönetet szavaz s elévülhetlen érdemeit jegyzőkönyvbe ik­tatja. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy az új esperes megválasztására az egyházakat felhívja, s a szavazatok beadására aug. 1-ét jelöli meg határ­időül, megválasztva a szavazat felbontó bizottságot. A gyűlés tartamára helyettesül az esperes helyére Linder Károly lelkészt kéri fel, mint legidősebb lelkészt. Jeszenszky Károly lemondását a köz­gyűlés egyszerűen tudomásul vette, s helyébe azon­nal megválasztotta Csepreghy György csabai lelkészt egyhangúlag egyházmegyei jegyzőnek. Ezek után a közgyűlés mindvégig nyomott hangulattal, de nyugodtan tárgyalta le a különben hosszú gyűlési tárgysorozatot. Vita alig volt az egyes tárgyaknál. Mindössze az egyházi számadások mi­ként való viteléről készített szabályzat körül volt egy-két felszóllalás, még az előző napi elöértekezlet hangulatának maradványaival ; egyes lelkészek ugyanis feleslegesnek nyilvánították az egyházme­gyei számvevőt, mert nem az ellenőrzés, hanem a bizalom a tő az egyház tisztviselőinél ; de a gyű­lés ennek daczára kimondta, hogy számvevői állást szervez, s annak ideiglenes betöltésére az elnök­séget jogosítja fel. Szintén kis vitát idézett fel az egyházlátoga­tási szabályrendelet kérdése. Szeberényi Zs. Lajos és Dax György ellenző felszóllalása után, mely szerint a szabályzatra szükség nincs, s br. Solymosy Lajos és dr. Fábry S. felügyelők azon nyilatkozata után, hogy ha a közgyűlés az előterjesztett javaslatot el sem fogadja, egy sza­bályzatra szükség van, kimondatott, hogy az egy­házmegye az előterjesztett szabályzatot el nem fogadja, de szükségesnek tartja az egyházlátogatás szabályozását, de azt szervi kapcsolatba kívánja hozni az egyházmegye általános szabályrendeleté­vel, azért elhatározta az ilyennek elkészítését, s azt dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei fel­ügyelő, dr. Fábry S ésÁbray Lajos felügye­lők, Linder Károly h. esperes, Szeberényi Lajos és Frint Lajos lelkészekből álió bizott­ságra bizza. Ezenkívül a folyó ügyek tárgyaltattak s este az egyházmegyei közgyűlés deprimált hangulatban oszlott el, miután még elhatározta, hogy a jövő évi közgyűlés a csabai egyházban fog tartatni. Ipolyságlioil s vidékén örvendetes mozga­lom indult meg ev. templomépítés dolgában. A városban, mely Hontvármegye székhelye, kulturális s gazdasági központja, hol ugyancsak 128 ev. lakik, de mint 4 év óta kerületileg is statuált missiói helyhez 38 község tartozik, a vasút mentén le egészen Esztergomig 308 összesen tehát 436 lélekkel, — égető szükség volna már, hogy a r. katholikusok s az izraeliták templomai mellett ev. szent hajlók is mutasson az ég felé s erősítse, védje, mentse s összetartsa az ev. híveket. E czólból alakult mostanában egy templomépitő bizottság, melynek — gr. Stein lein Ottó védnöksége alatt — elnöke Ivánka László nagybirtokos, al­elnöke Kubányi Károly m. kir. tanfelügyelő, jegyzői pedig Králik Adolf mérnök, (ki pénztáros is) s Krupecz István udvarnoki ev. lelkész. Ipolyságh a hársas-terényi ev. anyaegyháznak fiókja, de mint missiói nevezetes pont a nagyhonti espe­resség gondozása s a kerület püspöke főhatósága alá kerül. Adja Isten, hogy a nemes ügyben meg­nyilatkozott lélekhez, kedv- és akarathoz mihama­rabb anyagi segítség is jöhessen, hogy a más

Next

/
Oldalképek
Tartalom