Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Zsilinszky Endre. Megnyitó beszéd

fokozatosan apadni fog s abból majdan közművelődési c/.éljaink is segélyezhetek lesznek. Csodálkozik a gondolkodó, hogy a bányai egyházkerület eddig is miért hanyagolta el anyagi érdekeit a többi kerületekkei szemben. Vagy — tévesen — annyira gazdagnak néznek bennünket az intéző körök, hogy nem is szorulunk a közalap támogatására; vagy magunk se sokat törődünk közművelődési érdekeinkkel, mikor még csak kérvényeinkkel is oly ritkán kopogtatunk az egyetemes közgyűlés ajtaján, hogy tán nem is igen ismerik 40 év óta szegénységgel küzdő tanitóképzőnk kinos vergődését. De még ha a közalap sok kötelezettségének terhe alatt tán ma nem is birná a bányai egy házkerület közművelődési érdekeit tekintélyesebb évi segélyezéssel czéljaihoz juttatni: akkor is a tekintélyre, súlyra, lélekszámra legnagyobb bányai egyházkerület tulajdonába véve a szarvasi tanitóképzőt az egyetem tudtával és kieszközlendő beleegyezésével felfolyamodhatnék az államsegélyért is. Vagy nem lehetne-e a szorosabban vett felekezeti jelleg fentartása mellett annyira tágitani a tanitóképző keretét, hogy más felekezetűek tanitói pályára készülő ifjai itt is megnyerhetnék azt az útravalót, mit ma a r. kath. püspöki képzők, az izraelita vagy görög keleti vagy éppen protestáns tanítványaiknaknyújtanak? Nem tudom elképzelni, hogy az országos érdekű tanítóképzés ügye iránt az állam ne lenne hajlandó áldozatot hozni, mikor úgy is kiváló felekezeti tanítóink nem csekély száma az állami intézetekben s községi népiskolákban is alkalmazásra talál s mikor a sokszor panaszosan emlegett tanítóhiány elhárításában a felekezeti tanítóképzők nemcsak a felekezetek, de az államnak érdekeit is szolgáltatják azzal, hogy az alaposan képzett s derék tanitók számát kötelességszerűig növelni törekszik. És bizonyosan ilyen alapon kellő megokolással felfolyamodván a bányai egyházkerület, hogy Szarvason létező tanítóképzőjét önállóvá és életképessé fejleszsze, czélját sokkal hamarabb és biztosabban elérhetné úgy az egyetemes egyház közalapjával, mint az állammal szemben is, mintha az eddigi fenntartó három egyházmegye tenne lépéseket. Ezek csaK tekergős úton, nagy idő veszteséggel közelithetik meg azon segély forrásokat, melyekre a fenteb. biekben rámutattam. Ezért felkérem ez életkérdésre a protestáns közművelődés ügyei iránt nemesen érdeklődők nagyra becsült figyelmét, főleg azokét, kik az egyházi közélet mozgató erői. Meg vagyok győződve, hogy a tanítóképzés kérdése első rangú kérdés mindaddig, mig vannak a protestáns egyháznak népiskolái. Meg vagyok győződve, hogy a theológiai intézetek mellett első sorban a felekezeti tanítóképzőkkel kellene lelkesen foglalkoznunk, ha azt akarjuk, hogy hazánk protestáns népe vallásához, egyházához, öntudatosan ós szeretettel ragaszkodjék. Gimnáziumok, jogakadémiák, a középosztály leány képzői nem jelentéktelen életszük^_ séget képviselnek ugyan; de még sem birnak a mindennapi kenyér nélkülözhetetlenségnek jellegével, holott a népiskolák ós tanítóképzők elvitathatlanul az együtt élő s egyházi és iskolai czélokra kivétel nékül adózó protestáns hivek összeségónek közművelődési érdekeit szolgáltatják. Ezért ez utóbbiak hiánya, vagy fogyatékossága mélyen belevág a protestáns közélet sarkalatos életérdekeibe. Legyen fölszóllalásom fölhívás arra, hogy a tanítóképzés ügye s legközelebb a szarvasi tanitóképző sorsa felett sokan elmélkedjünk, teendőinket körvonalozzuk addig is, mig tenni nem késő. Egy betegségeiben erőtlenné váló intézet megérdemli, hogy orvosai felette tanácskoznak s teendőiket megbeszéljék egymás között. Ilyen ügyszerető tanácskozásra kérem mind azokat, kik » protestáns közélet sarkalatos szükségei felett intézkedni s a felismert bajokon segíteni vannak Istentől hivatva s állásuknál fogva jogosítva. Vajha fölhívásom ne lenne elhangzó szó a közönyösség pusztajában ! BENKA GYULA. Dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő megnyitó beszéde az arad-békési egyházmegye 1900. évi közgyűlésén. Mélyen tisztelt egyházmegyei közgyűlési. Midőn a Mindenhatónak bemutatott hálaadásunk után, követve egyházalkotmányunk rendelkezését és ősi szokásunkat, e helyen összegyülekeztünk, tettük ezt nemcsak azért, hogy folyó ügyeinket elintézzük, hogy számon vegyük anyagi és szellemi érveinket, hogy megfigyeljük egy évi fejlődésünket avagy esetleges hátramaradásunkat, hanem azért is, hogy módunk és alkalmunk levén