Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Dengeleg

zott a képzőben is működő tanároknál s keresték és kérték a fölmentést oly tantárgyak alól is, melyekbe már teljesen bele dolgozták magukat. Többen a bizonytalan jövő hatása alatt kiváltak az intézetből s másutt kerestek és találtak alkalmazást. Jöttek aztán a felettes hatóságok figyelmeztetései, kormány küldöttek látogatásai, ezek jelentéseinek alapján a közoktatási kormánynak követelései. A szegénység sziklájához lánczolt Prometheus, a szarvasi tanitóképző azonban fájdalmas helyzetében meg nem mozdulhatott. Bár kitűzte a fenntartó testület a czélt, hogy a tanitóképző a gimnáziumtól külön választandó és önállósitandó, de ez irányban alig történt nevezetesebb intézkedés. Évi 1600 utóbb 2000 forintnyi költségvetés mellett az intézet továbbra is csak tengődésre, de nem fejlődésre volt utalva. Még legtöbbet érő intézkedés volt az, hogy a tanitóképző gyakorló iskolával jött kapcsolatba. Ennek létesülése óta nem maradnak a képzóbeli növendékek a homályos elméletek magaslatán, de bele mennek az életteljes próbálkozásba, mely a tanításnál oly lényegesen szükséges. A hányszor az intézet tovafejlesztésére és fokozatos önállósítására vonatkozó fölterjesztést tett a tanszemélyzet a fenntartó egyházmegye közgyűléséhez, mindannyiszor kifejezésre jutott azon gondolat, hogy voltakép a népoktatás ügyével űgyis erősen megterhelt egyházak a szarvasi tanitóképző javára újabb áldozatot alig hozhatnak. Ez inkább a bányai egyházkerületnek lenne feladata. Különben is a bányai egyházkerület, melynek se theológiája, se kerületi lyceuma, se tanítóképzője nincs, maga tartoznék a tanítóképzést fölkarolni, vagy éppen a már évtizedeken át vergődő szarvasi tanítóképzőt tulajdonába átvenni és életképes kerületi önálló tanitóképző intézetté kifejleszteni. Ezen eszme valósulása annál inkább volt remélhető, mert a 120,000-nyi lelket számláló békési ág. h. ev. egyházmegye nagy területen szétszórt egyházának tömegessége és egymástóli távolsága miatt nem volt könnyen kormányozható s igy megérett a gyülekezetekben az elhatározás, hogy a természetes kiválás útján három egyházmegyévé tagolódjanak. Mikor a tervezet kiviteléről folyt a tanácskozás, elv gyanánt állították föl az egyházmegyei közgyűlések, hogy a különváló egyházmegyék közös és egyező akarattal arra fognak törekedni, mikép a szarvasi tanítóképzői a bányai egyházkerület vegye át. Ezért elhatározták, hogy habár innen túl sem vonják meg a nevezett tanítóképzőtől érdeklődő áldozatkészségüket, de fölkérik a hatalmas bányai egyházkerületet és annak tekintélyesegyházmegyéit, hogy a Szarvason eddig létező tanítóképzőt a kerület anyagi támogatása és ellenőrző gondozása mellett tovafejlesztendő szakiskola gyanánt tulajdonába átvegyék s annak "sorsáról gondoskodni kegyeskedjenek. Az előbb egységes békési ág. h. ev. egyházmegye aztán 1896-ban három egyházmegyévé vált és külön szervezkedett. A nem annyira lélekszám, mint inkább törvényhatósági összefüggés s vasúti irányvonalak figyelembevételével létesülő megoszlás, melynek következtében az ar^d-békósi, a békési s a csanád-csongrádi ág. h. ev. egyházmegyék keletkeztek 40, 60, 20 ezernyi lélekszámmal, a szervezkedés utáni időben nagyon is érezték a megoszlásból folyó anyagi elerőtlenedést. Annál kevósbbé tehettek ezen újszülött egyházmegyék aztán a kebelükből keletkezett szarvasi tanitóképző érdekében valamit, mennél inkább bebizonyult, hogy az újabb idők fokozódó követelései mellett az anyagi feladatok szerencsés megoldására most mégv erőtlenebbek, mint voltak egységes szervezetükben. Ezért most már mind sürgősebb kérvényekkel kopogtattak a bányai egyházkerület közgyűléseinek ajtaján, gondolván: „Zörgessetek ós megnyittatik." És habár az előbb 408,000 lelket számláló egyházkerület az anyagi segélyezést nem vonta mega szarvasi tanítóképzőtől, de az intézetet tulajdonába átvenni mindeddig vonakodott. E késlekedés azonban nem elegendő ok arra, hogy az egyházmegyék a szarvasi tanítóképző ügyét, a kerületnél újra ós ismét ne szorgalmazzák. Elérkezett a pillanat, — s ma ez életkérdés, — ha akarunk az Alföldön egy czéljainak megfelelő ág. h. ev. tanitóképezdét: akkor azt csak a hatalmas bányai egyházkerület tekintélye, befolyása, érdeklődő áldozatkészsége ós vezérlete mellett lehet fenntartanunk ós fejlesztenünk. Elég gondot ós áldozatot hozott azzal, hogy azt fölszereló s a gimnáziummal kapcsolatban anyagi tanerővel ellátta, mennyi a tanítóképzés érdekében szerény igényeknek megfelelőleg szükséges volt. Elég gondot és áldozatot hozott a tanítóképzés ügyével szemben, midőn alkalmas tanópületet szerzett, azt a használatnak alkalmas módon átalakította, a tanitókép* zósöket éveken át tandíjkedvezményben részesítés jutányos s többnyire ingyenes ellátással s ösztöndijakkal serkenté és kitünteté. Elpg gondot és áldó-