Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nagyhont

326 n mig. bíroí határozatok feljegyzés végett nem az állami, hanem az illető felekezeti anyakönyvvezetőhöz kül dendők át. Igazságügyiminiszt. 1896. márczius 29, 139U5 sz. a. kelt rendelet. — b) Az igazságügyi és a belügyminiszter konkrét esetből kifolyólag abban állapodtak meg. hogy ha a felekezeti anya könyvbe bejegyzett házasság felbontására vonat­kozó Ítéleteket a bíróság mégis az állami anya­könyvvezetőnek küldené meg, az anyakönyvvezető ne küldje vissza a bíróságnak, hanem saját hatás­körében tegye át az illető felekezeti anyakönyv­vezetőhöz. — 10. Püspök úrnak azon kijelenté­sére nézve, mely szerint minden évben még kis egyházban is tartassék confirmátiói oktatás két éven át folyólag, a papi értekezlet azt hatá­rozza, hogy e fontos ügyet a lelkészek lelkiisme­retességére bizza, kik a viszonyok tekintetbe vé­telével lehetőleg hosszabb időre kiterjeszteni az oktatást iparkodni fognak. — 11. Ugyancsak püs­pök úrnak a Luther-társaságba való belé­pésre s a társaság iratainak terjesztését czélzó buzdítás visszhangjaképpen kimondatik, hogy : ki teheti, lépjen be mint személy s az egyházaknak is, különösen pedig a felügyelőknek ajánltatik a társaság, kívánatosnak tartatik azonban főleg a tót nyelvű építő olvasmányok nyújtása. — 12. Majba Vilmos, fővárosi vallástanár üdvös indítványa, egyetemes ev. tankönyvvállalat s tankönyv kiadási jűg ügyében, az esperességnek melegen ajánltatik elfogadásra. — 13. Ugyancsak melegen ajánltatik felkarolásra a bel missióügy s bel­missiói egylet alakítása és a kül missió. — 14. Jövő évi konferentia helyéül (meghívásra) Százd, esetleg Darazsi; szónokul Balti k Pál, esetleg Adamovics Sámuel; oltár előtt pedig Krupecz István, esetleg Bernáth Sándor jelöltettek. A nagylionti egyházmegye f. évi július hó 11-én Ipolyságon a megyeház tanácstermében tartja közgyűlését, mely reggeli 9 órakor veszi kezdetét. Beküldetett. Vigyázat! Eme czim alatt a „Magyar Szó" ápr. 26. számában Wlassics Gyula miniszter egy újabb igazságtalan rendeletó­ról tesz említést E rendelet mindenki előtt is­meretes. (Az én tudomásom szerint a belügymi­niszter adta ki azt a rendeletet. Szerk.) Most csak arra nézve akarok felvilágosítást kérni, vájjon a prot. egyháznak, közelebbről ág. hitv. ev. egyhá­zunk nagytudományú oszlopíérfia Zsilinszky Mihály államtitkár miért s minek van ott a mi­nisztériumban, ha Wlassics minisztert nem vi­lágosítja fel és ily igazságtalan miniszteri rendeletek kiadása ellen nem szólal fel? íme a rendelet igazságtalan pontja: „ha a szülők vallása nincs kitéve a vegyes házasságból származott s elkeresztelt szülöttek anyakönyvi kivonatában, akkor .az anyakönyvvezető olyan vallásúnak köteles be­jegyezni az illetőt, a milyen egyháznak a papjai kiállította a kivonatot, illetve a milyen felekezet­nek anyakönyvébe bejegyeztetett s csak abban az esetben, ha a házasuló más felekezethez való tar­tozását állítja s bizonyítványokkal igazolja, tekint­het el az anyakönyvvezető attól, hogy milyen­felekezet anyakönyvéből állíttatott ki a kivonat." Ez kellett még csak a plébánusoknak ! Ha az elke­resztelt gyermekek szülőinek vallását bejegyezték is, az anyakönyvükbe, ők azért mégis egész nyu­godt lelkiismerettel kiadják a kivonatot a szülők vallásának megjegyzése nélkül, azt gondolva, nem néz senki utána az anyakönyvnek. Elvárjuk, hogy prot. püspökeink azonnal megtegyék a lépéseket e rendelet visszavonására, illetve megváltoztatá­sára ; elvárjuk, hogy az esperességi, kerületi s egyetemes gyűlések is megtegyék ez ügyben kö­telességüket. Ha a kath. püspökök tudnak hatni s befolyást gyakorolni Wlassics miniszter úrra, vájjon a mi püspökeink nem szóllalhatnak fel az ily igazságtalanság ellen? IRODALOM. Vaterland. „Valamint gróf Tisza István atyja, T i s z a Kálmán, a volt miniszterelnök, ál­lást foglalt Székesfehérvárott a Bánffy-féle protes­táns izgatás ellen, ugyanezt tette a fia is Nagyvá­radon, csakhogy élesebben. Csakhogy mig az apa rövid beszéde e ponton diplomatikusabb volt, a fiú hosszú fejtegetése nyíltan lefestette a protes­tánsoknak több mint száz év óta folyó régi spe­kuláczióját a lagymatag műveletlen, élhetetlen és kötelességeikről megfeledkezett katholikusokkal szemben s felvilágosította ez utóbbiakat arról, mily nevetséges, — mondhatni — megvetésre méltó szerepük volt a katholikusoknak eddig és lesz még ezentúl is azzal a bomlasztó áramlattal szem­ben, a mely sok száz óv óta sújtotta balvógzetes csapásokkal a magyar nemzetet ós Szent István koronájának országait. Ha ugyanis gróf Tisza ke­vésbbé ijesztőnek akarta is teltüntetni annak a val­lási viszálykodásnak a következményeit, amely Zá­polya és Mohács előtt kezdődött, szükséges óva­tossággal siklik keresztül Magyarországnak a pro­testáns akció következtében beállott mélységes ha­nyatlásán s a törökök és a protestánsok egyéb szövetségeseinek Magyarországba történt behivá sári. Tisza gróf fél attól az éktől, amelyet a val­lási szakadás verhet bele az „egységes libe­rális nemzetbe." (Tényleg ez új nemzeti) Gróf Tisza ez éktől való félelmével csak néhány századévvel született későn. Az ék itt van, az evan­gélium mai verték bele a nemzet testébe s tes­tében ezzel a halálos tövissel nem tud Magyar­ország semmikepen előre jutni. Valósággal itt már csak egyetlen segítségről lehet szó : ezt az éket

Next

/
Oldalképek
Tartalom