Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Miskolcz

az értekezlet jogosultságát, sőt szükségességét. „Az utolsó évek alakulásai — úgymond — kettőzött kötelességünkké teszik komolyan és erélylyel munkálni a vallásos igazság, szeretet, szabadság elveinek érvényesülése érdekében. Az idegen, nem nemzeti, nem magyar talajban gyökeret vert viszszahatás kettőzött erélylyel s kiméletet nem ismerő vakmerőséggel kezd nálunk is érvényesítőnek fellépni. Romboló hatása fenyegetően jelentkezik máris. Ezzel szemben nem ugyan a támadás fegyvereivel, nem a felekezeti egyoldalúság kizárólagosságával, de igenis a mi protestáns világelvünkkel, mely maga a jézusi igazság." Általános helyeslés közt jelenti ki, hogy az értekezletnek nem akar semmiféle politikai pártszinezete lenni. Beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatják. — Most Bartók püspök mondott még lelkes beszédet, melyben a protestantismust a szabadság xeligiójának vallja. Ö is hangoztatja, hogy a protestantismus a pártok felett áll. A senyvedő erőket új életre kelteni, közös munkára egyesíteni: ez a czél. Ennek elérésére Isten megszentelő erejét kéri. E beszédek után rátérnek a részletekre. Következett a papi értekezletnek egyházi értekezletté való átalakulása: az alapszabályok megállapítása. A szétküldött tervezetet némi módosítással elfogadják. Nagy Domokos a nők felvételét is ajánlia, de ebben még most nem döntöttek. Az alapszabályok elfogadását az értekezlet tisztikarának és választmányának megválasztása követte. Világi elnök gr. Kuun Géza v. b. t. t., egyházi elnök Molnár Albert th. tanár lett. Alelnököket, titkárokat, jegyzőket és nagyszámú választmányi tagokat is választanak. Igy kimerítvén a délelőtti programmot, a Szózat éneklése után szétoszlott a gyűlés, hogy 1 órakor a fehér asztalnál gyűljenek össze, a lövölde helyiségeiben. Délután a theol. dísztermében a választmány és bizottságok alakultak meg. Az elnökséget felhatalmazták egyházmegyei ós községi hasonló rendeltetésű egyesületek alakítására. A nap komoly munkáját fáklyászene és theológus majális fejezte be. Másnap d. e. 9 órakor folytatták a gyűlést gr. Kuun Gézának, az új elnöknek vezetése mellett. Az értekezlet főtárgyát ez alkalommal három előadás alkotta. Az első felolvasó Molnár Albert volt. „Egyházi életünk fejlesztésének eszközeiről" értekezett. Magvas értekezésében bőven utalt a külföldi példákra s reámutat egyenkint az eszközökre, melyeket a magasztos czél elérésére fel kell használni. Óhajtandónak tartja, hogy ne csak férfiak, hanem nők is rés2t vegyenek a nemes munkában. A felolvasást élénk eszmecsere követte. — Ezután Váró Ferencz enyedi koll. tanár előadása következett „Vallomások és kérdések" czimen. Az alaki ós tartalmi szépségekben egyaránt gazdag dolgozatban, előadó egy lelkipásztor barátjával folytatott beszélgetésben elbeszéli a maga vallásos tudata fejlődésének történetét. Végül felvetett kérdések alapján hat tételbe foglalja össze tapasztalatból leszűrt eredményeit, melyek a hitoktatásnak bensőbbé, hatékonyabbá tételét czélozzák. A zúgó tapssal fogadott felolvasás hatását legszebben a püspök jellemezte, ki a mai prot. irodalom gyöngyének nevezte azt. Nagy Károly javaslatára elhatározták kinyomatását. Bedőházi János m.vásárhelyi tanár felolvasásának tétele: „Hit és tudomány" volt. Kimutatta a harmóniát a hit és tudomány közt, melyek egymásnak kiegészítői s egy forrásból származnak. Bízik a prot. elvek érvényesülésében, mert ezek alapján vallást és tudományt egyesíteni lehet. — Végül még Bodor Géza esperes tartott beszámolót az eddigi papi értekezletek állapotáról ós működósérel. Ezzel a közgyűlés d. u. 2 órakor véget ért. Délután még a választmány tartott ülést. Ezen az évkönyv kinyomatásának részleteit beszélték meg s megjelölték a szakbizottságok működésének terét és idejét. Igy ért véget a világi elem bevonásával tartott első egyházi értekezlet Erdélyben. Sikere szolgáljon biztatóul a kezdeményező kerületnek, például a többieknek, reformátusoknak és evangélikusoknak egyaránt. Minél több a baj és veszély, mely a protestantismust fenyegeti, annál nagyobb bnzgalommal és erélylyel kell egyesíteni az erőket a nagy munkára, védekezésre és küzdelemre. Feledni azonban természetesen nem szabad, hogy igazán eredményesek az ily összejövetelek és az ott hangoztatott beszédek csak úgy lehetnek, ha igazán tettre is tudják buzdítani a munkára elhivottakat. A szónak nyomán járjon mindenütt a tett, mert csak igy lehet Isten áldását várni ! A miskolczi ág. liitv. evang. egyházközség évkönyve az 1899. és 1900. évre. 29-ik évfolyam. Tiszta jövedelmével a Máday-alap javára. Miskolcz 1900. 122 lap. Gondosan szerkesztett s e virágzó gyülekezetünk minden egyes mozzanatára kiterjedő évkönyv, mely mintául szolgálhatna nagyobb ev. egyházközségeinknek. Zelenka püspök, mint helyi lelkésznek tollára vall, ki Radvány István felügyelővel egyetértőle

g nagy konceptiókkal építi meg a miskolczi ev. egyház anyagi és szellemi életét. Az egyházi cselekményeknél kinyomatta tájékoztatás czóljából az egyetemes egyházi utasításokat, a mit más egyházak évkönyvei is követhetnének. A keresztségben és egyházi anyakönyvezésben részesült 1898-ban 85, 1899-ben 73 gyermek, confirmáltatott 40, illetve 41 gyermek, eskettetett 25, illetve 33 pár. Áttértek 4-en, illetve 2-en, kitértek 6-an, illetve