Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nagybecskerek

Tőpászíor tiszteletére Léván egy 55 terítékű vacsorát adott az „Oroszlán" szálloda nagytermében, hova a püspökön és kíséretén kivül hivatalosak voltak az egyházközségek tisztviselői és tanácsosai, továbbá a városban levő hivatalok fejei. A vacsora számlája az 1000 koronát meghaladta. Kérelem az egyházközségi gyámintézetekhez. F. évi május hó 25 én a pestmegyei Mogyoród község majdnem teljesen leégett. Százakra megy a károsodottak száma, kiket már a tavaszi fagyok is érzékenyen sújtottak, de a legnagyobb veszteség az ág. hitv. evang. leányegyházat érte, mely e tűzvész által mindazt elvesztette, a mit egy félszázadon át — fillért fillér mellé rakva — létesíteni birt. Leégett a tanitólak, az iskola, a harangláb és az imaház minden bennelévővel együtt nem maradt meg egy templomi pad, sem harmónium, sem harang, sót a falak is annyira megrongálódtak, hogy azokra új tetőt rakni lehetetlen ; alapjából kell újra építeni mindent. A hivek javarésze maga is tönkre jutott s nem képesek áldozatot hozni. Az egyházközségek gyámintézeteihez fordulunk tehát azon kérelemmel, hogy most, miden az évi számadások lezárásának ideje közeleg, emlékezzenek meg a mogyoródi szerencsétlenül járt egyházról, juttassák a szabad rendelkezésükre álló összeget e leányegyháznak, mely gyors és hathatós segedelem nélkül az elpusztulás veszedelmének vannak kitéve. — A mogyoródi leányegyház nevében : Szeberényi Lajos fóthi lelkész. Tanítói gyűlés. A felső-zempléni ev. ref. egyházmegyei tanító egyesület abarai köre ez évi rendes közgyűlését f. hó 6 án tartotta meg Deregnyón. Dezső Julia abarai tanítónő tartalmas tanulmányt olvasott fel báró Eötvös Józsetról. Fábián István abarai tanitó szabad előadást tartott „A kartársi szeretet ós a testületi szellem"ről. Lelkes beszéddel ecsetelvén prot. egyházunk helyzetét, felhívta kartársait, hogy az egyházépités munkájából mindenkor és mindenki vegye ki a maga részét s a lelkészekkel kezet fogva munkálkodjanak a szent ügyért. Kivánjuk, hogy értsék meg a tanítók a lelkes felhívást, mert csak egyesült erővel tehetjük szilárddá egyházunk állását. Elhatározta a közgyűlés, miszerint valamennyi hazai ref. tanítóegyesületet megkeres az iránt, hogy a jövő évben bekövetkező njugdijtörvényrevisió alkalmából intézzen feliratot a miniszterhez és kérje, hogy: 1. A kántori fizetés nyugdij-alapul beszámittassék. 2. Az özvegy a férjnek, az árvák atyjoknak 5 évi szolgálata után is részesüljenek évi rendes segedelemben. 3. Az özvegy férjének 3 havi fizetését kapja temetési költségekre. 4. A szolgálati idő a hivatalba lépés napjától számittassók. 5. 30 évi szolgálat után teljes fizetéssel mehessen nyugalomba a tanitó. 6. A tankötelesektől eddig behajtott 15 krajezáros járulék vagy töröltessék, vagy szedesse be az állam úgy, hogy a tanítók által érintve ne legyenek. 7 A tanítók hozzájárulási aránya maradjon meg a régi 2 százalékban s a nagyobb kiadást ellensúlyozza a tanügyi kormány azzal, hogy az alap kezelését ruházza saját közegeire, vonja bele az ellenőrzésbe a tanítókat s a mi kiadás még fedezetlen marad, azt pótolja saját pénztárából. Reméljük, hogy az országos mozgalom kívánt sikert fog eredményezni. (F. J) KÜLFÖLD. Francziaországban a század kezdetén 100 ág. ós 120 helv. hitv. lelkész volt, 1900-ban 1200-nál több. Nem egy gyülekezetből ezen idő alatt 4—5 képződött, még pedig a lakosok legjava részéből. A Pas de Calaisben működő evang. missió 12 év alatt 1500 r. katholikust hóditott meg. Bajorországban egy körmenet alkalmával kath. társaikkal egy sorban lépdelt két protestáns miniszter is. E viselkedésük feltűnt az ultramontan lapoknak is. Igy a ,.K. V." a következőt irja : „Be kell vallanunk, hogy nem találunk okot arra, hogy protestáns miniszter részt vegyen oly vallási actusnál, melynél lényegileg reprasentál." — Vájjon minisztereink ép úgy, mint többi világi uraink is, ebből nem tanulhatnának e ? Dr. A. G Mivart angol tanár azon törekvésével, hogy a r. kath. egyház némely dogmáját a tudomány vívmányaival kiegyeztesse, kiérdemelte magának a „hazug rágalmazó" czimet. Mivart azonban határozottabb jellem mint p. o. würzburgi (német kollegája) Schell, ki hasonló alkalomból az igazságnál többre becsülte a pápai kegyet és Vaughan érsekhez a következő sorokat intézte : „Mielőtt katholikus volnék — angol gentleman vagyok. Nem lehetek és nem is akarok igazságtalan lenni, sem a tudománnyal, sem a vallással szemben. Világos, hogy a kath. dogma ós a tudomány között nagy, áthidalhatlan űr tátong, és hogy ezentúl egy, csak közepes tudású férfi sem lehet tagja a róm. kath. egyháznak, ha annak elveit és tanát megérti, ha csak az utóbbiak gyökeres változáson nem mennek keresztül." Természetes, hogy nyomban excommunikáltatott. A belgák képviselőket választottak. Az uralmon levő klerikális pártnak eddig 152 képviselőből 112 szavazata volt, most csak 84gyel rendelkezik. A klerikális párt hatalma meg van törve. „Los Ton Rom." A cseh r. kath. clerus között is terjed a világosság. A „Morawska Orlice"-ben a brünni kerület egy cseh papja követeli a coelibatus végleges megszüntetését; sze-