Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Nyitra

vánsága elólt és újabb irátipjában a talmud bölcseinek is dicsőségére váio okoskodással jelenti ki, hogy közjogilag az erdélyi püspök czim ugyan a helyes, de azért az „erdélyi róm. kath. püspök" czim is használatos. A közjogi czimeknek pedig éppen a históriai emlékek megőrzésében van értelmük. Igy az erdélyi püspöki czimmel is az alapítási időből származó czimet kellene konzerválni, nem pedig azt keresni, hogy időközben használtak-e tévesen eltérő czimzéseket is. Jellemző egyébként, hogy maga a minisztérium is a közjogilag helytelen czimet használta Mailát h gróf. püspöki kinevezésénél s most ebből is maga mellett farag érvet, hogy íme mind a két czim használatos. — A miniszter újabb rendelete megoldatlanná teszi a már egyszer megoldott kérdést. Dunántúli protestáns lap. „Azt hisszük, hogy ezzel a válasszal, illetőleg az összefüggő rendelettel m?ga a miniszter úr sincs megelégedve ; de még ha ó megvolna is elégedve, más aligha, Mailáth püspök se, mi se. Öt majd mégis csak kétfélekép czimezik; mi meg mégis csak hatalmi vágyat, bizonyos vélt fensőbbség fitogtatását, a történelmi hűségnek meg nem felelő, az egyenlőséggel össze nem férő czimet látunk az „erdélyi püspök" czimben. E válasz olvasásakor lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson ez a közmondás: „nesze semmi, fogd meg joli" A többi püspökök elnevezéséhez hasonlóan az lett volna a legtermészetesebb, ha a „gyulafehérvári római kath. püspök" elnevezést állapította volna meg a miniszter. De ha úgy látta, hogy a jogszokás az „erdélyi római kath. püspök" elnevezést már meghonosította, hát tartotta volna meg ezt . . . Bármint igyekszik is a katholikus sajtó ezt a kérdést kicsinyesnek, a kákán is csomót keresésnek feltüntetni, nekünk nagy okunk van vele komolyan foglalkozni, mert az „erdélyi püspök" elnevezés kieszközlésére Mailáthot az ösztökélte, hogy ebben is hadd jusson kifejezésre, hogy a katholikus egyház és annak püspöke fölötte áll más egyházaknak és azok püspökeinek. Hogy Wlassics kultuszminiszter e részben nincs egy véleményen Mailáthtal: abban mi nem kételkedtünk soha." Magyal* SZÓ. „A miniszter elismeri, hogy rendelete, melylyel a gyulafehérvári r. kath püspök czimét a hatóságokra kötelezóleg erdélyi püspöknek állapította meg. téves volt. -— Ebből természetesen az következik, hogy tehát a miniszter vonja vissza korábbi rendeletét s mondja ki kötelezőnek ama czim használatát, melyet az állam-területi ós felekezetközi viszonyok változásai alapján fejlődött jogszokás megalkotott B évek hosszú során át mind máig állandóan fentartott. A miniszter azonban nem azt teszi, hanem jól akarja lakatni Mailáth püspök hiúságának és hatalmi ambíciójának kecskéjét is, ámbár lehetetlen hozzái yúlnia a jogszokás káposztájához, melyet éppen felséges királyunknak Haynald, Fogarassy, Lönhard és maga Mailáth püspöki kinevezését tartalmazó kéziratai, az erdélyi autonómiára vonatkozó 1867 iki rendelete, az erdélyi r. kath. iskolák feletti* felügyeletet szabályozó 1893-iki rendelet stb. erősítettek meg. — Látni való, hogy ez nem megoldás. Hiszen éppen arról volt szó, hogy a gyulafehérvári r. kath. püspök czime állapittassók meg. Maga Mailáth Gusztáv is ezt kérte a kormánytól, de meg különben is képtelenség, hogy egy egyházi főhatóságnak, melynek a betöltője egyúttal közjogi méltóságviselő, az ország törvényhozásának eo ipso tagja, kétféle hivalalos czime legyen. A gyulafehérvári r. kath püspök, vagy erdélyi püspök, vagy erdélyi r. kath. püspök, de mind a kettő nem lehet. Minthogy pedig a jogszokás, mely a közjogi fejlődésnek felel meg, az erdélyi r. kath. püspök czimet állapította meg (s ezt maga a miniszter is elismeri,) s minthogy a jogszokás megállapítását egy közönséges miniszteri rendelettel abrogálni nem lehet: magának a miniszternek úgy a tény-, mint a jogkérdésben tett kijelentéseiből egyéb konklúzió nem vonható le, minthogy a gyulafehérvári püspököt ezidő szerint csakis az erdélyi róm. kath. püspök czim illeti meg. — Megköveteljük a kultuszminisztertől, hogy leiratait ilyen czimzéssel küldje Gyula-Fehérvárra s elvárjuk a főrendiház elnökségétől is, hogy meghívóit s egyéb közleni valóit igy adreszálja. — Még egy pár szót arról, hogy miért foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mely elsó pillantásra léha kanapékérdésnek látszik. Hát azért, mert abba a czimben tendenczia van. A római egyház egyáltalán azt hirdeti, hogy az ő lelki hatósága kiterjed minden keresztyén lélekre s éppen ezért nevezi magát katholikusnak, vagyis egyetemesnek. Nos tehát, ez az aspiráezió keresett állami elismerést akkor, a midőn Mailáth Gusztáv úr kivitte Wlassics Gyulánál az 1515 óta értelmetlen erdélyi püspök czim restaurálását. S ezért nem tekinthetjük a dolgot elintézettnek a kultuszminiszter rendeletével. Most már mi sürgetjük, tessék megállapítani a gyula fehérvári püspök czimét, tessék megállapítani azon az alapon, a melyet a változott közjogi és felekezetközi helyzet folytán kifejlett jogszokás megteremtett. — Két nevet viselni csak komédiások szoktak, de nem püspökök.

1* Eidélyi protestáns lap. A szóban forgó ügy miniszteri elintézése sérti nemcsak a református, de általában az állampolgári lelkiismeretet. A magyar államjog csakis „erdélyrészi róm. kath. püspököt" ismer, a római kánonjog „erdélyi püspök" czimet követel. A miniszter azonban a római kánonjog kívánalmait elrendeli, a magyar államjog követelményét csak megengedi. Amazt teszi szabálylyá, emezt kivétellé. És ez a kivétel éppen a szabályt teszi még erósebbé. Szabad e egy miniszternek a polgárok tudatába a római