Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bars

Isten?" és „A morál hatalma" c/.im alatt, egy hit­ben erős sziv igyekszik meggyőzni a hitetlenséget a megdönthetlen igazságokról, „lehetetlenség, hogy az Istenbe vetett hit kiveszhessen, az erkölcsiség forrása kiapadhasson . . . Haladás Istenbe vetett hit nélkül nem lehet, erkölcsi alap nélkül nem iétezhet" (208. 1.) „A tévútról le kell mondania a római egyháznak: tisztuljon erkölcsileg . . . kezdje önmagán a morált. Az igaz úton járva győzze meg azokat, kiket meggyózni akar, külön­ben még a fennálló csekély hitelét is elveszti. Hasonlítson az egyház Krisztushoz ós az ó apos­tolaihoz, kik a jó példákkal maguk jártak elöl. Ez az út az, a mely isten országába vezet" (215. 1.) „Befejezésül" czimű szakaszban a spiritismus kül­detésének útjáról szól s bár azt senkire rá nem erőszakolja, de jövőjében bízik. Tollát azon meg­nyugvással és meggyőződéssel teszi le, hogy nincs a művelt társadalomban független ember, talán egyetlen egy sem : a kinek ne szivéből szedte volna a szavakat. (220. 1 ) Ez a kivonatos tartalma annak a felette ér­dekes, erős hittel, nemes buzgalommal megírt, magas erkölcsi szellemben tartott leginkább pole­mikus műnek. Sok helyt elmondott igazságok ha­talmas gyűjteménye. A protestantismus vallja, hir­deti és gyakorolja ezeket. Hivatkoznia is lehet példákra, melyek a Jézus Krisztus vallásának igaz követése mellett tanúskodnak e vallásnak boldo­gító hatalmáról. Jogosult a javítás munkájának követelése. Az iránytű a Jézus Krisztus : az erő ott van az ó evangéliumában. A leplezetlen nyíltságot, az erkö'csi bátorsá­got csodáljuk ós ezekért megilleti szerzőt az elis­merés, mert nagy hatalom felé sűjtott. Hangsúlyozza, hogy nem gyűlöletből, nem ellenszenvből ir, a mit ir, de mert igaz és mert erre kihivottnak érzi magát, mint a ki a „spiritis­must" tollával is szolgálta. Lehet, hogy a kik a spiritismussal foglalkoz­nak, azoknak annak szempontjából is érdekes: a ki azonban érzi, hogy az isteni tökéletes kije­lentések erősítésre nem szorulnak, az tud Gamá­liellel türelmes várakozó lenni, mert félteni valója nincs, sem pedig kívánni valója ahhoz, a mit Isten kijelentett. Azért eltekintünk a vonatkozásoktól, melyek a műben a spiritismus felé terelik olykor a figyel­met. Jobb, hogy ilyen szempontból hallatszanak ezek a lesújtó igazságok, mintsem hogy azok erejét gyengítse az egyszerű ráfogás, hogy a fele­kezetiség szólalt meg kihívólag. Számolnunk kell ezzel az irodalmi termékkel, minden harag ós gyűlölet nélkül azon testület ellen, melyben az elfajultságot ostromolja. Ám, feleljen magáért: meg van rá az ok és alkalom. A mi a munkát evangelikus szempontból ro­konszenvessé teszi, — annak daczára, hogy a spiritismustól mindig elkülöníti evangyéliumi hitét s észre fogja venni a megdönthetlen válaszfalat, — az a meleg keresztyéni érzet, melyet Tóvöl­gyi kifejezésre juttat, midőn meggyőződéssel vallja a Jézus Krisztusról szóló hitvallásunk minden pont­ját s hirdeti, hogy Isten országa — a Krisztus hűséges követésében áll. Ez a tanulságos, érdekes munkának tartalma, melyet olvasva a szerzővel együtt állítjuk, hogy „legyen világossági" Jóakarattal hívjuk fel e munkára olvasóink figyelmét s azt őszintén ajánljuk. K. L. BELFÖLD. Püspöki látogatás Barsban. Dr. Bal­tik Frigyest, dunáninneni kerület fáradhatlan püs­pökét folyó év ápril hó 30 án vonattal Kör­möcz felől a fakóvezekényi ev. egyházba Kosztolányi Sándor egyházmegyei felügyelő, Raab Károly esperes és Kosztolányi István jegyző stb. kisérték. Örömmel várták a már elő­legesen összesereglett hivek a nagy sallai indóház­nál. Tiszteletére megjelent Barsvármegye képvi­seletében Nedeczky Vincze Verebély járás fő­szolgabírója is, ki is nyomban a kiszállás után a megye nevében közvetlen szivélyességgel üdvö­zölte. A már előlegesen felállított nagyszámú ban­dérium ólén, mely a fakóvezekényi és farnadi egyház fiatalságából alakult, megindult a számos kocsikból is álló menet Nagy-Salló városon ke­resztül és vitte szeretett püspökét Kis-Málasra Szandtner Sándor nagybirtokos vendégszerető házához. Itt nyomban a megérkezés után a fakó­vezekényi egyház kiküldöttei jelenlétében a visi­tationalis jegyzőkönyv olvastatott. A püspök úr igazi közvetlenséggel érintkezett az egyszerű föld­míves hivő néppel, figyelembe vette az egyház úgy anyagi, mint erkölcsi oldalát és a visitationalis jegyzőkönyv alapján megtette az egyház javát czélzó bölcs intézkedéseit. Másnap a vezekényi bandérium már korán reggel Kis-Málasra ment. A visitáló bizottságot Szandtner úr kocsiján Vezekónybe vezette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom