Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Békés

igy beszélni a hatalmas római egyházzal. Hiszen mi olyan loyalisan őrködünk felette! Nincs itt béke. Hiábavaló erőlködés a béke őrizése. A valláserkölcsi élet levegője villanyterhelt, a legcsekélyebb ellenáramlatra megdördül. A protestantismusban bontogatja szárnyát az igazság angyala. A. katholicismus pedig érzi a szárnylebbenést s fél annak tisztító fuvallatától. Mi protestánsok megfeledkeztünk nevünk eszméjének követelményeiről. Nem emeltük fel szavunkat akkor, mikor kellett volna. Elhallgattuk, sokszor lepleztük lényünk ellenségének hibáit. Engedtük, hogy az emberiség nagyhangú jelszavak, kongó külsőségek által a tökéletesedés útjáról eltórittessék. Ha a nép annyira elmerül a bálványimádás égrekiáltó bűnébe, hogy Rómába megy utolsó fillérét költve, hogy a pápa papucsát megcsókolhassa ; ezért minket terhel a felelősség ! Ez nem annak a félrevezetett, tévelygő nyájnak szégyene, hanem a protestantismusé 1 Örökül állított bennünket az Úr a népsereg élére ; hol vagy őr, hogy jelt adj a veszedelemről? Kezedben a fegyver, a szószék, az ige hatalma ; miért aluszol, miért nem kiáltasz, midőn látod embertársad a moloch bálványa előtt térdelni?! Vigyázz, annak lelkét tőled kéri meg az örök Biró ! Mit akartok itt bókéról álmodozni; jöjjön a háború ós fegyver. Egy egész nemzedék, egész kor lelki életét rombolja a sátán hatalma. Békét itt csak az anyagi hajszában kimerült, földi kényelmét féltő testi ember kívánhat. Ennek szavára ne hallgassunk I A hatalom süppedő pamlagán mindig békét sóhajt a henye, új tettre csak munkaerő vágy. Hadd jöjjön a szellemi küzdelem. A szellemiség vallása feszitse meg ívét, hadd repüljenek az igazság nyilai. Nem kell félni, nem öl az embert, hanem támaszt ; nem olt életet, hanem elevenit. Kezdjük meg a bálványimádás ostorozását, mint hajdan a Próféták ; kezdjük meg Isten templomának megtisztítását, mint hajdan szent vallásunk alapitója: s látni íogjuk, hogy a korbács suhogására ébredni fog az aluvó, eszmélni az öntudatlan, elevenedni a halott és — pusztulni a gonosz ! (B.-Viszló.) LUKÁOSY IMBE. BELFÖLD. A békési ev. egyházmegye lelkészei Orosházán f. hó 16 án Veres József esperes elnöklete alatt értekezletet tartottak. Zvarinyi János szarvasi lelkész előadása kapcsán megállapította az értekezlet azon változásokat, melyeket szükségesnek tart a kerületi segélyző egyesület alapszabályaihoz. Keviczky László kondorost lelkész ismertette „az egyházmegyei elnökségnek az egyházközségek látogatásáról szóló szabályrendelet" tervezetét, kiemelvén annak felette nagy fontosságát s üdvös hatását az egyházi életre, rámutat egyes rideg, sértő pontjaira a tervezetnek, s egyes kérdések fölösleges voltára. Az egyházmegyei közgyűlés előtt még egyszer tárgyalás alá veszi az értekezlet a tervezetet Keviczky L. tervezete szerint. Csermák K komlósi lelkész a lelkipásztorkodás gyakorlásáról olvasott értekezést; az ifjúság vallásos nevelése, a hivek látogatása, a szegények gondozása, felolvasások tartása első rendű gondjai közzé tartozzanak a lelkésznek. Végül az elnök bemutatta a lelkészfiak segélyegyesülete alapszabályait; az értekezlet örömmel fogadta a tervet, s kijelentette, hogy minden tagja beáll az egyesületbe, s számit az összes lelkészek csatlakozására is. Kuil Bertalan ev. ref. püspök a tiszáninneni kerület közgyűlésén megemlékezett megnyitó beszédében a prot. egyház bajairól. Ezek első oka szerinte a protestáns szellem és öntudat hanyatlása, a második az interconfessionális törvények ferde kinövései, melyeket a reactionális áramlat felhasznál ellenünk. „Ez már aggodalomra több okot ád, mivel megszüntetése nem áll hatalmunkban s az államtörvónyek hiányosságának ellenünk való felhasználásából ered. De az ez által szenvedett baj is s ennek kártékony volta, egy részben reánk esik vissza; egyházias szellemünk hanyatlása okozza azt, hogy az 1894 ik évi, a vallásszabadságra s egyenlőségre fektetett XXXII. törvényczikk reánk nézve károssá válhatott. Csak ez okozhatta azt, hogy a gyermekek vallására nézve történt egyezkedések a mi hátrányunkra ütöttek ki. Csak ez okozhatta, hogy a mi hitfelekezetünkhöz tartozó felek oly gyenge lábon állanak, hogy törvényadta szabadságuk folytán gyermekeik vallását áruba bocsássák. Ezt a bajt is a vallásos szellemnek híveink szivében való felébresztése orvosolhatja, s bizton várhatjuk jobb, kedvezőbb idők bekövetkeztével, hogy a törvényhozás, belátván tévedését, az 1868. LIII. t. cz. 12. §-át régi érvényében visszaállítja, s az egyenlőtlen küzdelemben álló hitfelekezeteket oltalmába veszi. En azt hiszem, hogy e téreni megpróbáltatásunk is tisztító tűz leend reánk nézve, mely készíti a le nem győzhető szellemi világosságot és igazságot az elérendő diadalára." A harmadik