Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Békés

igy beszélni a hatalmas római egyházzal. Hiszen mi olyan loyalisan őrködünk felette! Nincs itt béke. Hiábavaló erőlködés a béke őrizése. A valláserkölcsi élet levegője villanyter­helt, a legcsekélyebb ellenáramlatra megdördül. A protestantismusban bontogatja szárnyát az igaz­ság angyala. A. katholicismus pedig érzi a szárny­lebbenést s fél annak tisztító fuvallatától. Mi protestánsok megfeledkeztünk nevünk esz­méjének követelményeiről. Nem emeltük fel sza­vunkat akkor, mikor kellett volna. Elhallgattuk, sokszor lepleztük lényünk ellenségének hibáit. Engedtük, hogy az emberiség nagyhangú jelsza­vak, kongó külsőségek által a tökéletesedés útjá­ról eltórittessék. Ha a nép annyira elmerül a bálványimádás égrekiáltó bűnébe, hogy Rómába megy utolsó fillérét költve, hogy a pápa papucsát megcsókol­hassa ; ezért minket terhel a felelősség ! Ez nem annak a félrevezetett, tévelygő nyájnak szégyene, hanem a protestantismusé 1 Örökül állított bennün­ket az Úr a népsereg élére ; hol vagy őr, hogy jelt adj a veszedelemről? Kezedben a fegyver, a szószék, az ige hatalma ; miért aluszol, miért nem kiáltasz, midőn látod embertársad a moloch bál­ványa előtt térdelni?! Vigyázz, annak lelkét tőled kéri meg az örök Biró ! Mit akartok itt bókéról álmodozni; jöjjön a háború ós fegyver. Egy egész nemzedék, egész kor lelki életét rombolja a sátán hatalma. Békét itt csak az anyagi hajszában kimerült, földi kényelmét féltő testi ember kívánhat. Ennek szavára ne hallgassunk I A hatalom süppedő pam­lagán mindig békét sóhajt a henye, új tettre csak munkaerő vágy. Hadd jöjjön a szellemi küzdelem. A szellemiség vallása feszitse meg ívét, hadd re­püljenek az igazság nyilai. Nem kell félni, nem öl az embert, hanem támaszt ; nem olt életet, hanem elevenit. Kezdjük meg a bálványimádás ostorozását, mint hajdan a Próféták ; kezdjük meg Isten temp­lomának megtisztítását, mint hajdan szent vallá­sunk alapitója: s látni íogjuk, hogy a korbács suhogására ébredni fog az aluvó, eszmélni az öntudatlan, elevenedni a halott és — pusztulni a gonosz ! (B.-Viszló.) LUKÁOSY IMBE. BELFÖLD. A békési ev. egyházmegye lelkészei Orosházán f. hó 16 án Veres József esperes elnöklete alatt értekezletet tartottak. Zvarinyi János szarvasi lelkész előadása kapcsán megálla­pította az értekezlet azon változásokat, melyeket szükségesnek tart a kerületi segélyző egyesület alapszabályaihoz. Keviczky László kondorost lelkész ismertette „az egyházmegyei elnökségnek az egyházközségek látogatásáról szóló szabályren­delet" tervezetét, kiemelvén annak felette nagy fontosságát s üdvös hatását az egyházi életre, rámutat egyes rideg, sértő pontjaira a tervezet­nek, s egyes kérdések fölösleges voltára. Az egy­házmegyei közgyűlés előtt még egyszer tárgyalás alá veszi az értekezlet a tervezetet Keviczky L. tervezete szerint. Csermák K komlósi lel­kész a lelkipásztorkodás gyakorlásáról olvasott értekezést; az ifjúság vallásos nevelése, a hivek látogatása, a szegények gondozása, felolvasások tartása első rendű gondjai közzé tartozzanak a lelkésznek. Végül az elnök bemutatta a lelkész­fiak segélyegyesülete alapszabályait; az értekezlet örömmel fogadta a tervet, s kijelentette, hogy minden tagja beáll az egyesületbe, s számit az összes lelkészek csatlakozására is. Kuil Bertalan ev. ref. püspök a tiszánin­neni kerület közgyűlésén megemlékezett megnyitó beszédében a prot. egyház bajairól. Ezek első oka szerinte a protestáns szellem és öntudat ha­nyatlása, a második az interconfessionális törvé­nyek ferde kinövései, melyeket a reactionális áramlat felhasznál ellenünk. „Ez már aggodalomra több okot ád, mivel megszüntetése nem áll hatal­munkban s az államtörvónyek hiányosságának el­lenünk való felhasználásából ered. De az ez által szenvedett baj is s ennek kártékony volta, egy részben reánk esik vissza; egyházias szellemünk hanyatlása okozza azt, hogy az 1894 ik évi, a vallásszabadságra s egyenlőségre fektetett XXXII. törvényczikk reánk nézve károssá válhatott. Csak ez okozhatta azt, hogy a gyermekek vallására nézve történt egyezkedések a mi hátrányunkra ütöttek ki. Csak ez okozhatta, hogy a mi hitfele­kezetünkhöz tartozó felek oly gyenge lábon álla­nak, hogy törvényadta szabadságuk folytán gyer­mekeik vallását áruba bocsássák. Ezt a bajt is a vallásos szellemnek híveink szivében való feléb­resztése orvosolhatja, s bizton várhatjuk jobb, kedvezőbb idők bekövetkeztével, hogy a törvény­hozás, belátván tévedését, az 1868. LIII. t. cz. 12. §-át régi érvényében visszaállítja, s az egyen­lőtlen küzdelemben álló hitfelekezeteket oltalmába veszi. En azt hiszem, hogy e téreni megpróbálta­tásunk is tisztító tűz leend reánk nézve, mely készíti a le nem győzhető szellemi világosságot és igazságot az elérendő diadalára." A harmadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom