Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Törvényesítés

adó maradjon és hogy elkerülhető legyen annak bekövetkezése, hogy ezen tételeket — épen vál­tozandoságuknál fogva, az érdekeltek érdeküknek megfelelőleg módosíthassák s ez által az 1893. évi XXVI. t.-cz. rendelkezéseinek felhasználásával az államkincstárt megkárosíthassák : a termónybeli járulékok piaczi árának változása okából a java­dalmi jegyzőkönyv megváltoztatása természetsze­rűleg szóba nem jöhet. Tekintve továbbá, hogy a tanitók javadalmá­nak emiitett megállapításánál az arra illetékes té­nyezők a jegyzőkönyv aláírásával az abban foglalt adatok helyességeért és valódiságáért szavatosságot vállaltak, az egyes tételek változása általában csak akkor fogadható el, ha a megállapitás ellen a jegy­zőkönyv felvétele alkalmával óvás emeltetett s an­nak a jegyzőkönyvben is nyoma van, vagy a hol a különböző javadalmi tételek a törvény, illetve a szabályrendeletektől eltérőleg állapíttattak meg. Ettől eltérőleg a változás csak egyes kivéte­les esetekben s a midőn annak el nem fogadása talán az iskolaügyre volna káros hatással, lehet helyén, de mindezen esetekben anyagi felelősség terhe mellett kell úgy a közigazgatási bizottság­nak, mint az eljárni hivatott egyéb közegek szoros kötelességévé tennem, hogy a való tényállás fel­tárásával a legszigorúbb elbírálás alapján állapít­sák meg annak mérvét és szükségét és minden egyes esetben pontonként részlete­zett tüzetes jelentéssel terjessze a köz­igazgatási bizottság az ügyet elém. Budapest, 1900. évi február hó 2-án. TUDNIVALÓK. M. kir közigazgatási bírósági dönt­vény és elvi jelentőségű határozat. Ingat­lan vagyontól jogórvimyesen megállapított illeték­egyenérték a tiz évi időtartam közben az esetre sem igazitható ki, ha az illetókegyenérték alá eső jogi személy a telkén a régi épületek helyett újabb s nagyobb jövedelmű épületeket emel. (6422/899. p. sz.) Cnriai elvi határozat a képviselő­választói jogosultság kérdésében. Az 1874 évi 33. t. cz. 9. §-a szerint, a tanítóknak válasz­tói joga — a kisdedóvók kivételével — nincs függővé téve attól, hogy azok oklevéllel bírjanak, hanem ez a törvényhely azt rendeli, hogy a tani­tók az esetre bírnak választói joggal, ha illető állomásaikra a törvény értelmében kineveztettek, választattak vagy hivatalukban megerősíttettek, a tényleg ily módon alkalmazott tanítónak választói jogosultsága tehát oklevél hiánya miatt nem vitat­ható ; viszont azonban a nyugdíjazott s igy |o!y tanitók, a kik állomást be nem töltenek, kizárólag az idézett szakasz alapján választói joggal nem birnak. (10/899. sz.) Nyilt kérdés. Lidi és Zsuzsi testvérek. Lidit elveszi Varga, Zsuzsit Halász. Varga rossz fát tesz a tűzre s e miatt hűvösre kerül 3—4 évre. Lidi, a felesége szalma özvegygyé lesz. Viszont: a másik párból Zsuzsi meghal fiatalon. Férje : Halász, búsulására Lidinél keres s — talál gyógyírt. A két csonka házasfél közös háztartásra (vulgó : vadházasságra) lép. De mivel „az ördög soha sem alszik," — Lidi „Rómába megy" 2—3-szor is. A „római út" eredményei .,Vargá"-k. mivel hogy Varga még törvényes s élő férj, habár a legjobb akarat mel­lett sem lehet részére róni az úgynevezett kis Vargákat, mivel hogy pásztor-órákra nem járha­tott Lidijéhez, sem ez ő hozzá. A 2—3 kis Varga tehát törvényes Varga az anyakönyv szerint. — Eltelik ezek után egy pár év. Varga a hűvösről kiszabadul ugyan, de nemsokára meg­hal a megyei közkórházban, a nélkül, hogy Lidi­jét viszontláthatta volna. Halász és Lidi, kik 8—10 óv óta „csak úgy" együtt éltek, most egybekel­hetnek törvényesen. Az új törvény szerint ht jól tudom — jóllehet sógorsági viszony van köz­tük, ez most könnyen megy. Halász vagyonos ember, kinek Zsuzsitól is vannak ugyan gyerme­kei, de a Lidi gyermekeit — kinek valódi Varga gyermeke nem is volt, szintén övéinek, vagyis „Halász" gyermekeknek akarja neveztetni s elismertetni törvény és világ előtt. Kérdés : mi a teendője? ÜZENETEK. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozom. M. N. A napilapok közt a protestánsok ügyét jóakaró és bátor figyelemmel tárgyalja az Egyetér­tés ós a Magyar Szó; ezeket kell most neküük pár­tolnunk, nem pedig azokat a klerikális hajlamú la­pokat, melyek rövidlátó protestánsok asztalán is sokszor láthatók. Valamely lap járatása egyszersmind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom