Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Barcza Újfalu

átutaltatik ; b) az államsegélyből nem nyerhetnek segélyt az állami kongruával már ellátott IV. oszt. minősitvénynyel biró lelkészek, valamint az 1. oszt. egyházak lelkészei, mert úgy azok, mint ezek már minősüitségük szerinti díjazásban részesülnek. A keresztyénség terjedéséről egv nagy tudós kimutatta, hogy az az asszonyoknak köszön­hető. Keletről, a legszigorúbb törvényű nép köré­ből megindult egy erős erkölcsű vallás, s jött feltartóztathatlanul nyugat tele. Ilyen ereje nin­csen fegyvernek, nincsen férfinak. Ilyen ereje csak a nőnek és a szeretetnek van. Róma fenséges államszervezete megdőlt, de helyét egy még na­gyobb organizmus foglalta el : a pápaság. E nagy változás kezdeteiről, első belépéséről Rómába, ir a „Nagy Képes Világtörténet" 60. füzete, mely most hagyta el a sajtót. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a rómaiakról szóló kötet szerzője dr. Ge­réb József. Egy-egy kötet ára diszes félbőrkötés­ben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Meg­jelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadók­nál (Révai Testvérek, írod. Int. Részv.-társ. Bu­dapest, VIII , Üllői út 18.) s minden hazai könyv­kereskedés útján. Magyar Állam. „A katholikus autonómiát nem volna szabad politikai kérdéssé tenni. De Horánszky indítványának elfogadásával azzá tet­ték, sőt még többet is cselekedtek, belevonták a kath. autonómiát a szabadelvű párt belső küzdel ineibe s a minden alkura kész volt nemzeti pár­tiak a kath. autonómia elnyomorításával akarják kimutatni, hogy ők nem ultramontánok. Ezzel szemben Ugrón Gábor agitáczionális czélul akarja leihasználni az autonómiát, igy jelzi legalább a kongresszust búcsúztató czikkében. Azaz a ha­lasztással nem a kérdés békés megoldását készí­tik elő, hanem beledobták a katholikusok szer­vezkedését a párt politikai küzdelmei közé tüzes csóvának. Egyik vele akarja megmutatni, mint kell gyújtani, a másik azon mutatja be tudomá­nyát az oltásban." Sárospataki Lapok. „A protestantismus élete a magyar nemzetnek is az élete. Fennmara­dása egy : a nemzet fennmaradásával. Hálás kö szonettel a prot.. közelebbről a ref. lelkészi kar azt az eljárását fogadhatná csak a magyar kor­mánynak, ha megszüntetné egyházi téren a kivált­ságokat. egyenlő anyagi előnyökkel vagy nélkülö­zéssel engedné összemérni erejét a különböző felekezeteknek a saját eszméi és igazai diadalra juttatásában; ha a jelenlegi kormány fejének a nemzetiségi politikájával kapcsolatban legközelebb mondott eme szavai: „A magyar nemzeti állam­nak követnie kell az egységes magyar nemzet politikáját, a mely befogadja és beveszi az egyen­jogúság és egyenlőség sánczaiba a hazának min­den fiát nemzetiségi, vallási, származási és faji különbség nélkül" nemcsak az ajk üres frázisai lennének, de szive is úgy érezne, a mint az ajka szól és szavai megvalósítása érdekében minden lehetőt megtenne. Mindaddig, mig ez be nem kö­vetkezik, a magas kormány a kancsal mészáros szerepében áll az elfogulatlan prot. előtt, mely felhasználva rövidlátásunkat, a kongrua segély által akar belevezetni abba az állapotba, melybe Ezsau juíott bele, hogy megérdemlett jogos és igazságos örökségünket adjuk oda önként úgyszól­ván alig valamiért." A Franklin Társulat kiadásában meg­jelenő Történelmi Könyvtárból most jelent meg a 89. füzet „Árpád utódai" czim alatt. A könyv a vezérek korát tárgyalja az újabb adatok lelkiismeretes fölhasználásával. Rövidre fogott, de érdekes korrajz, melynek keretében a szerző, G aal Mózes, bemutatja őseink portyázásait, ha­dakozásait, itthon pedig lassú telepedóseiket, s az akkori közállapotokat. Látszik, hogy a szerző ha­szonnal olvasta a Pauler könyvét, s annak kin­cseit ügyesen váltja föl közkeletű aprópénzre. A kis művecskét egész sereg illusztráczió értelmezi. Ára 80 fillér. Sárospataki lapok. Két számban ad fele­letet arra a kérdésre, a mit Zsilinszky Mihály hozott elő a mi egyetemes lelkészi értekezletün­kön : mit kell tenni, ha az állami anyakönyvve­zető infestálja a protestáns hitfeleket, a kik vegyes házasságra akarnak lépni, hogy. gyermekeik val­lására vonatkozólag a r. kath. egyház javára egyezkedjenek. „Azt tartom a mi teendőnknek, hogy az infestáló közeg ellen azonnal, minden haladék mellőzésével tegyük meg a feljelentést. Nem tudom, hogy helyesen gondolkozom-e a fel­vetett kérdésre vonatkozó lényeges válasz meg­adásánál, de nekem úgy tűnik fel e téren a mi feladatunk, mint a mely nem lehet sem kiméle* tes, sem alkalmazkodó, sem tapintatos, hanem egyes egyedül nyilt, őszinte, világos, határozott s sürgős jellegű. Mikor már rendszeres üzelemről kell a leplet lerántani, nincs helye a tartózkodás­nak, hanem kiméletlenül oda kell dobnunk a vá­dat annak a hatalomnak a szemébe, a mely meg­engedi azt, hogy a polgárok között vallásfelekezeti villongások legyenek az ó közegei által." Magyar Állam. Sokat beszéltek, irtak mos­tanában Ugrón zabszállitásáról. Lehet erről a po­litika, üzlet, tisztesség, erkölcs, okosság szem­pontjából beszélni, de azt csak a M. Á. tárgyalta — felekezeti szempontból. Igy ir róla: „Ugrón Gábor elien intézik a sortüzet, de tulajdonképp a katholikus tábor szétrombolására vállalkoztak. — Ugrón Gábor a katholikus kongresszuson kezébe ragadta a katholicismus lobogóját, nyiltan vallotta be üldöztetését, mert katholikus, megje­lölte a törvényes utat, mely az elnyomott katho­likusok jogainak revindikácziójára vezet, s ettől

Next

/
Oldalképek
Tartalom