Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Bereczky S. A ker. egyház története

kívánja, a miből következik, hogy külön ev. ret. theológiai fakultást is kellene szervezni. Az is egészen bizonyosnak látszik előttünk, hogy az volna a legjobb, ha mindkét prot. egyház részére lehetne állítani külön egyetemi fakultásokat, mert az egyházak egyénisége, felekezeti s tán tudományos érdekei is igy hatáiozottabban érvényre jutnának, s már magában az is előny volna, hogy egy fakultás helyett kettő szolgálná — bizonyára több tanszékkel is — a protesfantismus érdekeit. Másrészt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az Eötvös miniszter törvényjavaslatától kezdve minden illetékesebb nézetnyilványitás, a mely a kormány s más irányadó körök részéről történt a közös protestáns theológiai fakultás, nem pedig két külön fakultás felállítását kívánta s tűzte ki czélul ; a miből aztán az következik, hogy két külön fakultás felállítására nincs kilátás; az már a nagyobb költségek s talán még a felekezeti egyensúly szempontjából (ily nézettel már eddig is találkozunk) sem találna a kormánynál s valószínűleg a törvényhozás körében sem támogatásra. Részünkről a közös evangelikus vagy protestáns fakultás szervezését teljesen kielégítőnek tartjuk, a melyben a két egyház részére különkülön dogmatikai és liturgikai tanszékek állíttatná nak, a többi tanszékek pedig a két felekezet számarányára való tekintettel töltetnének be. Egy ilyen fakultás a mellett, hogy a két egyház hitelveinek integritását biztosítaná, egyesítené magában a két felekezet tudományos vívmányait s legkiválóbb hittudósait s ekként fokozottabb erőt fejthet ki a theológiai képzés terén, azt mélyebbé és többoldalúvá tennél Ezenkívül növelné a közös fakultás a két egyház közötti testvéries érzületet s ezzel nagyobb társadalmi súlyt és erőt kölcsönözne hazánkban a protestantismusnak. A másik kérdés az, hogy hol, melyik egyetem mellett állittasék fel a prot. theológiai fakultás? Úgy Berzeviczy, mint W1 a s sic s mi niszter a kolozsvári egyetem mellett kívánnák szervezni a prot. theológiai fakultást, ellenben az ág. h. ev. egyházban most megindult mozgalom a budapesti egyetemet jelöli ki a theológiai fakultás helyéül. Véleményünk szerint is a budapesti egyetemen van annak helye ; ezt kívánja a vallásfelekezetek jogegyenlősége és viszonossága, a miből következik, hogy a bevett keresztyén felekezetek általában találják meg az ország fővárosában a legmagasabb theológiai képzés intézményeit s egyenlő közelségben érezzék magukat már ez által is az államhoz, egyenlően részesüljenek az ország fővárosában való elhelyezkedés előnyeiben, de egyúttal egyenlően is érezzék a hatását az állam központi erejének, hatalmának és .méltóságának. A mi végül az egy.ház és az állam viszonyát illeti a szervezendő prot. theológiai fakultásra vonatkozólag, az akként volna szabályozandó, hogy az egyházakra nézve minden tekintetben teljesen megnyugtató legyen. Ettől a kívánalomtól az állam kormánya sem fog elzárkózni. Befolyást kell biztosítani az egyházak részére a theológiai tanárok kinevezésénél, a mint azt már az Eötvös-féle törvényjavaslat is kontemplálta, oly módon,, hogy a fakultás tanárai csak az illető egyházak ajánlata alapján s ajánlottai közül nevezhetők ki a kormány, illetőleg a király által. Általában véve egyházunknak a lelkészképzésre vonatkozó jogát s döntő befolyását minden esetben érintetlenül fentartandónak véljük, a mit teljességgel nem korlátozna a czélbavett egyetemi prot. theol. fakultás felállítása. Nem is gondolunk teljességgel arra, hogy ha ez az egyetemi fakultás felállíttatnék, akkor szüntessük meg theológiai akadémiáinkat. Ellenkezőleg: theológiai akadémiánknak nemcsak fentartását, hanem továbbfejlesztését is feltétlenül szükségesnek tartjuk. Ezt követelik egyházunk autonóm állása, belső függetlensége, továbbá a lelkészképzés gyakorlati szükségei is, miután annak egy pontra való összesítése a mily kivihetetlen, épen annyira helytelen is volna. Gondoskodnunk kellene továbbá a létesítendő budapesti egyetemi theológiai fakultás látogatását lehetővé tevő egy nagyszerű theol. internátus létesítéséről, a mi ott lévő theológiai akadémiánk megszüntetése folytán részint annak alapjából, részint az egyetemes egyház erejével volna eszközölhető." Magyar állam. Baj van odaát, az ultra montán táborban. Zichy Nándor grófnak nem kell az autonómia, mert a püspöki ós főkegyúri jogot bitorolná, de nem tud helyébe mit ajánlani. A M. Á. ban erős bírálat alá fogták a gróf tervét, a bírálat fájt, s visszaütöttek miatta az Alkotmányban. Ez az ütés megharagította a M. A.-ot és haragjában sok olyan igazságot mond meg. a mivel mi is egyetértünk, és el nem felejtünk. Nevezetesen : a r. kath. autonómiát nem a protestánsok, liberálisok akadályozzák meg, hanem maguk a r. katholikusok: nem kell sem a kegyuraknak, sem a püspököknek, sein a népnek Az egyházpolitikai harczok r. kath. hősei — színpadi hősökként játszották szerepüket, szerepet játszanak most is a vezetők, de csak játszanak. Hadd szóljon tehát a tanú: „A mi a polémiának személyeskedő részét a „Magyar Állam"-nak a keresztelési kérdésben vitt szerepe fölött való gúnyolódását illeti, arra elég szerényen csak annyit mondunk, hogy a mint akkor szükségesnek tartottuk a püspöki kar lanyha eljárását kifogásolni, úgy kifogásoljuk most Zichy gróf úrnak a kormány jogkörének védelmében való buzgólkodását. A püspöki kar mulasztása, diskordiája, egyes püs-