Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Aszód

demokratiánál azonban — úgymond — 3 pontot kifogásol, ú. ni. 1. ápolja az osztálygyűlöletet, 2. véres forradalomra tör és 3. Istenben való igaz hitről nála szó sincsen. E kifogásokra Blumhardt azt válaszolta, hogy a hitszabadság elévülhetlen kincse az emberiségnek, s hogy a hitetlenséget nem alúlról, hanem felniről főleg a tudomány részéről lerjesztik. Az erőszakos eszközök alkalmazása pedig koránt sem a soeiáldemokraták, mint inkább a császárok és királyok körében keresendő. Nem kellene túlságosan próbára tenni a social demokraták lürelmét. Bizonyára érdekes vitatkozás, a melynél csak az az örvendetes, hogy már e körök is be kezdik látni a keresztyénségnek embert és világot megmentő erejét és halalmát | A kor pótlék kérdése a német külföldet is élénken foglalkoztatja. Igy a minap a szászországi parlamentben is tárgyaltatott, s nem egy éles megjegyzés hangzott el — mint Luthardt lapjában olvasom — a tanitók izgatott túlkövetelése ellen. Seydewitz közoktatásügyi miniszter e fejtegetésekkel szemben kimutatta, hogy a kormány újabban nagyon sokat teft a tanitók fizetésének rendezése tárgyában s egyes kivételektől eltekintve igen elismerőleg szóllott a tanitók csendes és békés munkásságáról fegyelmi és egyházi — didaktikai tekintetben egyaránt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, a mely szerint a tanitói kar működésével és hivatás hűségével általában véve meg lehet elégedve úgy a család, mint a nagy közönség. Egyebekben a kormány javaslatát fogadta el a parlament, a mely szerint a 8 tanítóval vagy azon alól biró községek a korpótlékok fizetése alól föl vannak mentve s a fizetési kötelezettségeket maga a kormány fogja teljesíteni. E czólból a javaslat szerint a tanulók 1 és 2 ezer gyermek mellett fejenként 4 márkát, 3—5 ezer gyermek mellett 2 márkát s minden további gyermek után egy márkát fizet a kormány. De a tanárok ötödéves korpótlókának rendezésével is foglalkoztak a külföldön. Azt olvasom ugyanis, hogy p. o. Poioszországban 2700 márka törzsfizetés mellett 8 ízben esedékes äOO márka triennium van. Bajorországban a tanárok 3720 márka törzsfizetés mellett 300 márka quinqueniumot, egyszerű tanárok pedig 2280 márka törzsfizetés mellett 5 év múlna már 3 ezer márkát, azután 180 márka 5-öd éves korpótlékot kapnak. Szászországban 2800 márka törzsfizetés mellett 400 márka trienniumban részesülnek a tanárok. Ausztria 2-szer 200 és 3-szor 300 frtos ötödéves korpótlékot ad tanárainak. Igy hát csakugyan nincs ma állam, a hol a pótlékos fizetési rendszer divik, mely 400 koronánál kisebb 5 öd éves korpótlókot adna. A Gusztáv Adolf-egyesület központi elnökségében — mint Luthardt lapjából értesülünk — a minap jelentékeny változás állott be. Fricke lipcsei theol. tanár, mint központi elnök ugyanis hajlott korára való tekintettel sok dicsőséggel és elismeréssel vitt elnöki tisztéről 25 év multán lemondott, és helyébe Pank Oskár lipcsei superintendes és egyházi tanácsos választatott, a ki a választást el is fogadta. A mily fájdalommal konstatáljuk Frieckének, ennek a kiváló tanárnak és egyházi theol. írónak és melegkeblű magyar barátnak az elnöki tiszttől való megválását, úgy másrészt mégis jóleső örömmel tudomásul vesszük azt, hogy Pank megválasztatásában méltó utódja akadt a központi elnöki székben. Örömmel üdvözöljük egyik közelismert német barátunkat az elnöki széken, ki eddigelé a lipcsei főegyletnek volt elnöke s igy a Gusztáv Adolf-egyesület belső ügyeiben nagyon tájékozott. Egyházi és theológiai tekintetben is — mondjuk Luthardt lapjával egyetértőleg — szerencsésnek modható e választás. Hithű prédikátor, erős írástudó, kinek Máté evangéliomáról kiadott magyarázatos prédikátiói széles körökben ismeretesek. A mellett mérsékelt irányú theol. gondolkodó, ki az evang. keresztyénség közös krisztusi alapján állott lutheri felekezetisóge mellett is méltányolni és becsülni tudja más részen az ev. prot. egyházi, társadalmi és irodalmi törekvéseket. A Gusztáv Adolf egyesület áldásos munkásságában is a diasporában igen nagy feladat vár reá. Több izben megfordult itt közöttünk s többen is személyesen ismerjük Magyarországon. Egy alkalommal részt vett elődjével egyetemben a Poprádon tartott tiszai ev. egyházkerületi közgyűlésen s a Leopoldianum lőcsei ünnepélyén is. Ismeri hát közvetlen tapasztalásból szegényes prot. egyházi ós irodalmi viszonyainkat. Fia nevelője volt ifj. Tisza Kálmánnak. Számítunk is az ő jóakaratára a hazai szász ós tót vádaskodások ellensúlyozására. Hisszük, hogy megválasztását bizalommal veszi a hazai prot. közönség. Az egyházi czólokat szolgáló „Evang. V erein" Berlinben egyike a legáltalánosabban működő egyházi egyesületnek Németországban. Még 1848-ban megalakult. Ma már "házai vannak Berlinben. Igy az egyszerűbb vendégek részére szolgál a „Herberg,"s a birodalmi város elsőrangú szállói között szerepei a „Hozpiz." Utóbbinak udvari szárnyában vannak az egyesület ter. mei, hol a hétnek meghatározott napjain vallásos összejövetel, bibliai órák, istentiszteletek, gyűlések és tudományos előadások tartatnak. 1881-ben módosított s a kultusministerium által megerősített alapszabályai szerint nevezett egyesület „a reformátori hitvallások" alapján áll, a miért is „feladata az istenországának az egyházias gondolkozás és élet szellemében való ápolása ós fejlesztése a német ev. egyházban," mely czélját a Krisztusban vetett hit, vallásos ismeret terjesztés, közös épülés és szeretettevékenység útján akarja elérni. Hivatalos organuma az „Evang- kirchl. An-