Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Jausz Vilmos. A reformatió áldása az egyházon kívül

Tizenhetedik évfolyam. 42. szám. Orosháza, 1899. október 19. fiVANG. EGYHÁZ ES ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt£»0 1er. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : ,'YERES JÓZSEF. Xirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külöu . 8 frt • • 4 „ » , 1 30 kr. í' A reformáció áldása az egyházon kivtil.V . Korunk egy hires festője, Ka u 1 b a c h Vilmos, a berlini új múzeum lépcsőházának, a világtörténelmi eseményeket ábrázoló képsorozatában a retormácziónak mozgalmas korszakát is feltüntette. Az egyik oldalfal ezen nagy festménye egy templomnak a belsejét mutatja, a templomnak két oldalhajója van, az előtér szabad. A főhajóban, az egész kép kellő közepén ott áll nagy reformátorunk, Luther, magasra emelt kezeiben a Szentírás. Mellette az Úri szent vacsorát osztják ki a híveknek, kissé oldalt a húséges szász választó fejedelem mögött, mintegy a szentély bejáratánál Gusztáv Adolf foglal helyet kivont karddal, a háttérben feltűnk a kórus az orgonával. A jobb és baloldal hajóban festők és szobrászok dolgoznak serényen. A szabad előtér baloldalán ülnek vagy állanak a művészetek és irodalom mesterei, jobbról a tudomány papjai csoportosulnak a földgömb köré. Valóban szép egy társasága azoknak a nagy férfiaknak, a kik új korszakot teremtettek, a szellemi életnek egy új tavaszát varázsolták elő ! De mit keres Luther a művészek és tudósok, az államférfiak és a csaták hősei között? Vagyis inkább, hogy kerülnek ezek Istennek ama nagy fórfia mellé? Ez éppen az a kérdés, tisztelt közönség, melyre ma a feleletet keressük ; az a kérdés : mit köszönhet a tudomány és művészeti az állam, az iskola, a közerkölcsiség a reformációnak ? Vagy más szóval : Minő következménye, voltak ama nagy vallásos mozgalomnak az egyházon kivül? Kaul

back kópén magát a reformációt, a hitnek emberi tételektől való megtisztítását Luihernek alakja és Krisztus testének és vérének kiosztása ábrázolja. S ha most a tisztelt közönség ffgyelmót el akarom vonni a templom középső hajójának főcsoportjától és azon alakokra iráuyitani, melyekben a festő a politikát, művészetet, tudományt és a többit megtestesítette, nem azért teszem ezt, mintha a reformáció lényegót félreismerném, vagy főhatásáról távolabb eső téren keresném. Épen nem I A reformáció, különösen a mint Lutherünk keresztülvitte, mindig is marad Istennek nagyságos cselekedete, melyet az ó szolgájával a lelkeknek üdvösségére végeztetett. Luther — ő — vagyis inkább Isten maga ő általa visszahelyezte az evangeliomot régi elévülhetetlen jogaiba, a Krisztusban, egyedüli Megváltónkban ós közbenjárónkban, Isten és ember fiában való hitet kibontotta a cselekedeti igazság középkori hüvelyéből ós minden igazi vallásos élet kiapadhatatlan forrásává tette. És valameddig evangelikus keresztyén lesz, — az pedig mindig lesz, mert Isten igéje soha el nem múlik, — addig Luther nevét sem fogják elfelejteni, hanem Istennek ezen ő kiváló embereért hálát mondani. De emlékeznek-e majd mindig az egyházi élet mellett fennálló életkörök is azon áldásról, mely a reformáció útján reájok is szállt? Mégis jó lesz időről-időre arra a tényre emlékeztetni, hogy nemcsak az evangelikus egyháznak van elegendő oka a reformációt ünnepelnie, hanem az egyházon kivüli óletkörök is méltán részt vehetnének az ünnepelésben. Csakis ezért fordulunk el ma a reformáció nagy képének főalakjától és magától a templomtól. Mellőzzük tehát ezúttal azt a kórdóst — melyre, adja Isten, mindenikünk maga is tudjon helyesen felelni: — mivel áldotta meg az Isten a reformáció által az egyházat? Azt sem fejtegetjük ma, minő jótékony visszahatása volt a.