Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Rozsnyó

{511 "ben az alapigék nyomán feszült figyelem mellett annak a szükségességét fejtegette, hogy „vezessük vissza a beteg társadalmat Jézus lábaihoz." A beszéd végeztével a főgymn. dalárda szép éneke hangzott fel, melynek végeztével Scmidt Káioly a diaconissa ház vezető lelkésze, ki a két diaconissával az oltár előtt ült, az oltár elé állván Luk. ev. 11. r. 23. v nyomán megtartotta nagyhatású beszédét, általános érdeklődés mellett fejtve ki a diaconissa hivatásának fontosságát, jelentőségét, melynek „a csendes, szerény szolgálat által az Úrral takarni az Úrhoz gyűjteni: joga. kötelessége és jutáim a." Ezzel a nővért az egjház szolgálatára átadta. — Utánna Terra y Gyula lépett az oltár elé, s a tőle megszokott ékesszólással fejtegette a diaconissa-intézmény múltját s jelenkori feladatát egyházunkban, szívélyesen és szeretettel fogadva az egyház kebelébe a diaconissát. a ki jött az Úrnak nevében, hogy az 0 dicsőségét közöttünk és velünk szívesen szolgálja. Végül a diaconissával imádkozott s az ároni áldással a szertartást befejezte. — Az istenitisztelet s az ünnepélyes beiktatás után az egyház elöljárói és a hölgyközönség a diaconissát lakására kisérte, melynek bebútorozására a rozsnyói egyházi női gyámintézet szép összeget gyűjtött. A beiktatás alkalmával a „diaconissa-alap" javára offertórium tartatott, melyet az egyház úrhölgyei szedtek be. Többen az alapra egyéb kegyadományokkal kedveskedtek. — A diaconissa lakása és ellátása a ker. polg. leányiskola épületében van. Innét fog kijárni az egyház lelkészének utasításai szerint, a megjelenése alkalmával is már sokat ígérő, kellemes benyomást keltett nővér, szent hivatásának teljesítésére: a hitélet fejlesztésére, a betegek és szegények látogatására, vigasztalására és ápolására. Az Úr áldása kisérje munkáját! KÜLFÖLD. A poroszorszcági ey

c luth, értekezlet, mely ezúttal a porosz tartományegyház összes luth, egyházi egyesületek jubileumával esett össze, szept. hó 5 ikén tartotta Berlinben ez idei évi közgyűlését. Ünnepi istenitisztelet a Bethlehemhez czimzett templomban előzte meg a tanácskozást. Az ünnepi szónok Hausleiter greifswaldi tanár volt, ki Ján. 6, 35—38. v. alapján Jézusról, mint az élet kenyeréről prédikált. Szónok azokat a gondolatokat fejtegette, hogy Jézusnak önkinyilatkoztatása az élet kenyere. Az istenitisztelet után Hoffmann rathmansdorfi lelkesz úrvacsorát osztott. Majd átment a gyülekezet az értekezlet hivatalos helyiségébe, (Oranienstrasse 11,) hol a Lutherének eléneklése s a 100. zsoltár elolvasása uián az elnök, Gensichen lelkész nyitotta meg az évi gyűlést. „Egyházlörténetileg nevezetes nap volt az" — igy kezdte beszédét, — a melyen 1849 ben a lutheri egyletek képviselői a programrnot megállapították, 50 éve annak, hogy az egyletek fennállanak és áldásosán működnek. 5 pontban foglalta össze szónok a multak tapasztalatait és tanulságait : Ragaszkodjatok a hitvalláshoz, óvakodjatok a merev orlhodoxiában való megkövesüléstől, gyűjtsétek össze a hitvalláshoz híven ragaszkodókat, a bátorság szelleme lakozzék bennünk, mint apáinkban, s kegyelettel viseltessünk a multak emlékei iránt. Az első nagyobb előadást Wetze 1 lelkész tartotta. Arra a kérdésre igyekezett megfelelni, hogy megoldotta e a lutheri egyesület a wittenbergi tételekben körvonalozott munkakörét és milyen feladatok várnak még reá? A 2 óráig tartott előadást lelkesen fogadták. A második előadást Nathusius greifswaldi tanár tartotta. Arról a kérdésről értekezett, hogy milyen jelentősége van a jelen korra nézve „A keresztyén ember szabadságáról" szóló Luther-féle iratnak s az ő klasszikus „kis kátéjának." A ker. ember szabadságáról szóló reformátori röpirat felállítja a személyes keresztyénség gondolatát s a kis káté az isteni kijelentéssel való összefüggésében bővebben kifejti azt; 2. mindkét iratában Luther az evangéliumot a maga egyetlen jelentőségében és erejében fogta föl a pápistaság merev törvényszerű egvháziasságával szemben ; 3. mindkét irat máig is alapul szolgálhat az egyházi igehirdetésnek épűgy, mint a vallásos népoktatásnak ; 4. a modern tudományos hitetlenségnek, ennek a jelenkori legnagyobb ellenségünknek (hát az ultramontanismus?) csakis a régi hamisíthatatlan evangeliummal imponálhatunk sikeresen; 5. belső egyházi küzdelmeinkben és mozgalmainkban kerülnünk kell minden a szabadság tiszta evangéliumát elhomályosító, korlátozó vagy helyettesítő törvényszerű jelleget ós végül 6. különös feladata a mai tudományos theológiának, hogy a szeretet és a megszentelés személyes keresztyénségét az ev. hitből nyert szabadság alapján minden oldaláról kifejtse és a merev törvényszerűséggel szemben világosan meghatározza. Különösen a törvényszerűségnek meghatározása hosszabb vitára adott alkalmat, a melyen Braun és Holtzheuer generál superintendens, Hausleiter és Plat h tanár ós többen a lelkészek közül vet tek részt. Valóban az ilyen értekezletek igen nagy mértékben hozzájárulnak a vallási és theol. alapfogalmak tisztázásához és keresztyén vallásoserkölcsi világnézetünk megszilárdításához ! A Gusztáv Adolf-egyesület braunsveigi közgyűlésén dr. Härtung lelkész által felolvasott évi jelentése szerint a fiókegyesületek száma az elmúlt évben 1875-ről 1891-re emelke-