Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Somogyi can. vis.

•284 iskolai tápintézetben történik. Az évenként 80 írtba kerülő köztartást, mely reggeliből, ebédből s va­csorából áll, ingyen élvezi 7, évi 20 frtórt 13—14, évi 40 frtért 15—20, évi 60 frtórt 20—25 nö­vendék. A köztartási kedvezmények kiosztásánál a szorgalom, előmenetel, magaviselet és szegény­ség szolgálnak irányadóul. Tanitók s lelkészek gyermekei, árvái egyenlő minősitós mellett elsőbb­séggel birnak. — Jó magaviseletű s szorgalmas növendékek ösztöndíjban is részesülhetnek. Az évenként kiosztani szokott ösztöndijak összege meghaladja a 600 frtot. Az első osztályba felvétetnek az oly tanulók, a kik 15 ik életévüket betöltötték, ép testüek, egészségesek s gyinnázium, reál- vagy polgári iskola négy alsó osztályát, vagy a felső népisko­lát sikerrel elvégezték, vagy a kik ennek megfe­lelő előképzettségüket a vallásból, magyar nyelv­bői, számtanból, történelemből ós földrajzból le­teendő felvételi vizsgálattal igazolják. — A fel­vételért benyújtott folyamodványok az intézet igazgatóságánál legkésőbb f. é. augusztus hó 25 ig adandód be s hozzá a következő bizonyít­ványok melléklendők: a) születési bizonyítvány; b) az előképzettségről tanúskodó iskolai bizonyít­vány; c) orvosi bizonyítvány arról, hogy a folya­modó egészséges és tanítói pályára alkalmas. A felvételi vizsgálatok f. é. augusztus 31 én reggel 8 órakor tartatnak meg. Az iskolai év szeptember 1 én kezdődik. — Az intézetre vonat­kozó mindennemű felvilágosítással mindenkor szí­vesen szolgál s előleges jelentkezéseket is elfogad az intézet igazgatósága. Helyreigazítás. „Confirmácziói oktatás­ügyünk reformjához" czimű czikkünk II. közle­ményében (22. szám) két nagyobb értelemzavaró tollhiba csúszott be, melyeket itt corrigálunk. Egyik a jegyzeteknél történt. A szöveg alatti 8. számú jegyzet ugyanis a szövegben 9-czel — a szöveg alatti 9. ós 10. számú jegyzetek pedig együtt a szövegben 10-zel jelzett helyre vo­natkoznak. A másik hiba a lapunk 259. lapja má­sodik kikezdésóben csúszott be a kézirat egy sorának átugrásából. Helyesen e kikezdés igy olvasandó : Mint közvetítő aktus a keresztség és úrvacsora között, nem akarja (t. i. a confirmá­czió) a keresztséget szentségi jellegében gyengí­teni sem az úrvacsora szentségének eleibe vágni, hanem feladata, hogy a katec­h u m"frn á t u s útján közlött Ige által stb..." Gyurátz Ferencz dunántúli püspök úr körútja a somogyi egyházmegyében. Végre hát sok évi várakozás után megérkezett az óhajtva várt püspöki látogatás. Egyházkerületünk nagy tudományú és fáradságot nem ismerő, apostoli buzgóságú püspöke, Gryurátz Ferencz m. hó 25-ón utazik el székhelyéről: Pápáról ós a balaton­szent-györgyi állomásra érkezve, fogadja az üd­vözleteket. Megjelentek pedig őt fogadni, itt So­mogvmegye szólén üdvözölni: L» ilaton-Szt--György község részéről Szűcs Grerő körjegyző és dr. Pilitz körorvos, a vármegye részéről Paizs Mihály marczali főszolgabíró, a magyar államvasút részéről Holládi Péter marczali állomásfőnök és Köp főmérnök, az egyházmegye részéről pedig Szalóky Elek surdi lelkész, esp. jegyző ós Mesterházy Sándor lelkész, mindketten papi ornátusban, mégis Berzsenyi Sándor esp. fel­ügyelő, dr. Andorka Elek esp. világi jegyzó ós Nagy Pál. Az itt felsorolt tisztelgők, kivéve a b.-szt.­györgyieket, mind kisérték a püspök urat Mar­czalig, sőt még fovább is. A Balatonnak kies part­ján haladt sokáig a vonat, mikor aztán a Balaton­tól elfordult nem sok idő múlva, körülbelül három órakor megérkezett Böhönyére. Itt már nagy sokaság várta a püspök urat, nemzeti zászlók alatt. Mikor a vonat megállt ós a püspök úr kí­séretével kiszállott, a vései ev. dalárda Zsiray József vezetése alatt rázendített egy üdvözlő dalra. Majd a böhönyei képviselőtestület nevében Béla­vár y ottani ref. lelkész mondott üdvözlő beszé­det, melyre a püspök úr röviden, de nagy hatás­sal felelve, áldást kivánt a község és egyház pár­huzamos működésére. Ezután Véssey Mihály vései nagybirtokos és vései egyházfelügyelő üd­vözli a püspök urat Vése ós egész környéke ne­vében hódoló tisztelettel. Mit a püspök úr meg­köszönve, örömének ád kifejezést a felett, hogy a Vóssey-család traditiójához hiven az unokákat az egyház tevékeny munkásai között üdvözölheti. — Megjelent itt négyes fogaton a kerület ország­gyűlési képviselője S o m s i c h Andor is, to­vábbá a böhönyei r. kath. plébános is és Véssey Sándor szőcsónyi nagybirtokos, kinek gyönyörű négyes fogatán püspök úr helyet foglalva, a vé­sei bandérium vezetése alatt megindult a hosszú kocsisor Vése felé. Böhönyén, az ottani ref. ha­rangok zúgása, és a nép éljenzése között, végig vonulva, kevéssel 4 órakor megérkezik a menet Vésére. Itt a paplakon, majdnem az összes hí­vek jelenlétében Németh Pál esperes lelkész papi öltönybe öltözve, köszönti, üdvözli a kerület szeretve tisztelt főpásztorát. Mire püspök úr me-, legen köszönti a vései gyülekezetet, sőt az egész somogyi ev. esperességet. Most a sorban álló le­ányseregból előlép egy kis, 9 éves, fehérbe öltö­zött leányka és egy virágcsokrot ád át a püs­pök úrnak szép és szépen elmondott beszéd kísé­retében. Midőn püspök úr ezt megköszönte és kí­vánta a leánykáknak, hogy, bár a virág, mit ók adtak elhervad, ők legyenek mindig a család vi­rágai, ne hervadjon el szivök virága : a hit, remény, mely végre gyümölcsöt terem az égre és legyen rajtuk, mint a család kertje virágain a harmat sze­rető szülők örömkönynye, a kis leányt homlokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom