Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Magyar egyháztörténeti monographiák. Ism. Kovács S.

martirjának. Megteszi, mondom, mert nem az. A XVIII. század végén a vallás Jnem uralkodó eszme immár Európában, még az elmaradt Magyarországban sem. Voltaire és Rousseau megingatták az egyház hitelét s a köztudatban az egyháztól megállapított hittételek uralma helyett a hivatalosan szerkesztett, szótöbbséggel elfogadott és aláirt confessiókra nem szoruló egyéni vallás vert gyökeret. Ezen vallás hiveinek közömbös volt a dogma, az egyházak syinbolikus tana, inkább a vallások örök tartalma ragadta meg leiköket. A vallási harczok kora lezajlott, a felekezetnélküli vallásosság hódit. A hitvallások iránt nyilvánult közömbösség együtt járt a türelemmel. II. József s a vele egy eszmét szolgáló rnonarchák nem pusztán humanismusból adták ki türelmi pátenseiket, hanem azért, mert a vallás, sajátlag a dogma nem volt már ura a sziveknek s örökös forrása az emberek küzdelmeinek. Más eszme, más vágy birta leiköket. Wesselényi is ezen kornak gyermeke. Ha nem volna közönbös előtte egyháza, ha az az indulat lobogna benne, a mi a XVII. század fiait jellemzi, a kiknek életében a vallás a legfőbb törvény, — bizony a világ minden hatalmassága sem tudott volna tőle reversalist kicsikarni, mint hasztalan próbálta volna meg bárki ilyesmire Thurzó Györgyöt vagy Lorántfy Zsuzsánnát rábeszélni. Wesselényi engedékeny volt — szerelemből, igaz, de végre is engedékeny volt. Midőn az udvarral és a papsággal szembeszáll, rendi gőg dolgozik benne s nem az egyházias szellem. Fölismeri II. Józsefben és rendszerében a régi rendiség félelmes ellenségét, mely a feudalismus romladékain hatalmas absolut monarchiát ak?r épiteni. II. Józseí viszont a régi kiváltságos világ utolsó nagy képviselőjét látja Wesselényiben, a kit műve érdekében vagy meg kell törnie vagy meghajlítania. Két hatalmas elv, egy haldokló s élte végső fellobbanásában is megdöbbentő szellem s egy új diadalokról álmodó, érvényesülésre törekvő rendszer csap itt össze élet-halál harczban, a hol a megalkuvás tisztára ki van zárva. Az egyik félnek a harcztéren kell maradnia holtan. A vallásnak ez összeütközésben csak epizód szerep jut. Hiba volt tehát épen ezt tenni Wesselényi életének vezérlő elvévé. Földváry László hiába nézett át annyi okiratot, hőse lelkét nem értette meg; tetteit nem vizsgálta psychologiai alapon, mint tette Kemény Zsigmond, a ki kevesebb 78 adat alapján igaz képet tudott rajzolni újkori történelmünk ez érdekes alakjáról. A történetirónak testi szemein kivül, a mikkel az okiratokat betűzgeti, élesen látó lelki szemekre is van szüksége, a mikkel az emberek lelkében olvas s a történelmi valóság esetleg a mondák, legendák vagy épen kérész életű anekdoták és közmondások burkából kifejti a történelmi igazság o t. KOVÁCS SÁNDOB. BELFÖLD. Mult éY novemberben r. kath. vőlegény ós ág. h. ev. menyasszony 42 esetben az apa, 20 esetben az anya vallása javára kötött egyezséget gyermekeire nézve; ág. h. ev. vőlegény és r. kath. menyasszony 18 esetben az apa, 48 esetben az anya vallása javára. Novemberben az ág. h. ev. egyház vesztesége 51, az ev. ref. egyház vesztesége 94. Egy soproni tudós emlékezete. Felújítjuk ismét a jó öreg Király József Pál emlékezetét. Az elmúlt esztendőben adtunk hirt arról, hogy a boldogult tudós tanárnak özvegyétől megvette a magyar nemzeti muzeum az öreg úrnak fiatalkori útijegyzeteit, melyeket azon európai körútja alatt irt, mikor Pál fi Józseffel könyöradományokat gyűjtöttek a művelt nyugaton. Ezekből az adományokból épült a soproni ev. tanítóképző intézet mostani épülete, mely leginkább e két lelkes „koldus" emlékét dicsőíti. Most Király József Pál irataiból a magyar tudományos Akadémia vásárolt meg egyet-mást kézirattára részére. Mint értesülünk, a megvásárolt darabok között Király József Pál iratain kivül egyéb becses irodalomtörténeti és történeti ereklyék is vannak, igy a többek közt Arany Jánosnak, kivel a megboldogult igen jó barátságban és levelezésben is állott, egy ritka arczképe, továbbá a nemrég elhunyt Pulszky Ferencznek egy fontos levele, és egyéb ereklye számba menő nyomtatványok, kéziratok. Birtokában volt az öreg úrnak egy másik ritka és fontos arczképe is, melyet az 1848—49-iki szabadságharczi ereklyegyüjtemény és Kossuth-muzeum nevében Kreith Béla gróf váltott magához. -Kmetty tábornok arczképét értjük, melyért a nevezett intézet az özvegynek Kossuth Lajos arczképét, a tizenhárom aradi vértanú képét és a szabadságharcz története cz. diszművéi adta cserébe. Mindezeket a dolgokat az elhunyt tudósnak Kismartonban élő özvegye bocsátotta az illető testületnek rendelkezésére, mely tettével minden esetre elismerést érdemel, mivel