Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Kérdések, válaszok - A confirmálás fölvétel-e valamely felekezetbe?

{635 meggyalázásával (p. o. a Canisius-bullában,) a miért minden más ember a büntető bíróság elé kerülne. Mi több: egy félszázaddal ezelőtt egy délnémet ultramontán azzal hozakodott elő: a prot. Poroszországot kath. gyülekezetek előőrsi vonalával fogjuk megrakni és egyházi rendeink telepeinek érczgyűrűjével körülövezni. Az akkori nagyhangú szót a tett követte. Tényleg a centrumpárti ultramontanismus minden előintézkedést megtett a brandenburgi sikságon vívandó döntő ütközethez." Ezzel szemben tudjuk, hogy annak idején a „corpus evangelicorum" a prot. birodalmi rendeknek hitvallásuk oltalmára létesített egyesülése volt, mig ma a prot. állami elvet elhagyták s annak helyére a kétértelmű paritás lépett. Pedig hát ott van a pápai széknél alkalmazott porosz követ, ott vannak a darázsfészekhez hasonló nuntiusok, a római parancsszóra mozgó püspökök, mint pápai vikáriusok, s ott van a birodalmi és az országgyűlési centrumpárt, a melylyel szemben a német protestánsoknak nincs képviselőjük a je lenben „a császár ós a birodalom előtt." A német birodalmi gyűlés pláne ismételten elkövette azt az esztelenséget, hogy azt a spanyol rendet, melynek történelmünk mélységes nyomorát, a 30 éves háborút köszönhetjük, a redemptoristákkal, mint szellemi rokonokkal egyetemben a német prot. birodalomba visszahívja, mely rendtől az eretnekség — mint kijelentette — sohasem számithat békességre, s a melynek lényege az olthatatban gyűlölet és örökös háborúskodás a protestantismussal szemben. Ez alapon Beyschlag szerint a német ev közösség orgánumául két dologra volna sürgősen szükség : egyházkormányzatra az idegenben lakó német ev. keresztyének részére ós az evangy. hitvallás egységes és egyetemleges képviseletére a prot. állami jelleget nélkülöző német birodalmi kormánynyal szemben. A fontos indítványt máris élénken tárgyalja Luthardt „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg."-ja közelebbi számaiban. (Eperjes.) Dr, Szlávik Mátyás. IRODALOM. Egyházi beszédek. Irta: F. Varga Lajos, reform lelkesz. I. kötet szerző, tulajdona. .Ara 3 korona. Kapható a szerzőnél Majtison és Lóvy Miksa könyvkereskedésében Szatmáron. — A 179 lapra terjedő füzet 23 vasár- és ünnepnapi s a függelékben 2 temetési. 1 esketési és 1 keresztelósi beszédet foglal magában. — Jó akarat, ügybuzgóság ós szent lelkesedés vezette szerzőt ezen beszéd gyűjteményének megirásával. — Egynehány gyenge beszéd is van benne, melyeknek tökéletlenségét jobbára az irály nehézkességén, gördülékenységének a hiányán s a kifejezé sek homályosságán kivül az képezi, hogy az alapigét vagy éppen nem, vagy felületesen magyarázza s a vezérgondolatait abból nem vezeti le s arra mint forrásra nem vezeti vissza s hogy az alkalmi beszédek némelyikével (konfirmátiói beszéd) az alkalmiság jellege csaknem egészen elmosódik. — Ámde ezen munkának fogyatkozását ellensúlyozza és túlszárnyalja ennek fónyoldala, mely ama sikerült szép beszédekben tűnik ki, (ref. ünnepi beszéd,) melyek elmondásával bárhói s bármely gyülekezetben is az Isten országát terjeszthetjük. — Felhivjuk lelkész társaink figyelmét ezen beszéd gyűjteményre, a mely különben néhai Villányi János özvegyének, báró Uray Ilona úrnőnek van ajánlva. Válaszok. A 48-dik számban azt kérdezi valaki : lehet-e a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesitósével megbízottakat utólag kijelölni? Lehet; hitelesítheti maga a következő közgyűlés is. A lényeg nem a hitelesítők kinevezése, hanem a hitelesítés, fjkóp pedig a határozat. A hitelesítést különben a szabályrendelet szabályozza, az legyen az irányadó. A mi közigazgatásunkban azonban nem kell alakiságokba kapaszkodni : ne a §., hanem az igazság és a szeretet adjon jó tanácsot 1 * Azt kérdi a 49-dik számban valaki : ha a confirmálás nem fölvétel az egyik felekezetből a másik felekezetbe : mi által lesz egyik felekezet tagjából a másik felekezet tagjává hivatalosan os törvényesen a 18 éven aluli ember? Az áttérést szabályozó törvény végrehajtása által, 7 éves koráig szülőinek áttérése által, a mikor a felvevő lelkész hivatalosan értesiti az áttérésről az elbocsátó lelkészt s az áttérést a születési anyakönyvbe bejegyezni kéri (de persze a legtöbbször nem jegyzi be az elbocsátó lelkész), jó lesz tehát az áttérőnek is kiadni a bizonyítványt ; 7 éven túl 18 éves koráig törvényesen nem lehet a vallást megváltoztatni, tehát nem lehet a confirmálás vagy bérmálás által sem. ÜZENETEK. ,A csalódhatlanság dogmája a gyakorlatban" jobb lesz, ha nem jelenik meg. Eleget vitatták a napi lapok: mikor kezdődik a huszadik század? Fejtegetése pedig érdekes, csakhogy a tárgy nem egészen egyházi. Az Ëvang. családi lappal összeköttetésbe hozva meg éppen nem adhatom ki, mert úgy tűnnék fel, mintha keresném az alkalmat;a kötekedósre. Dehogy köresem! Nem is használom föl í