Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Szlávik Mátyás. A szászok igazsága

{616 püspök és csakis az ő egyháza a valódi egyház, mig a többiek csak raegtüretnek. S ez még csak kezdete a dolognak. Rómának újjáébredt hódító kedve még határozottabb alakot öltött. Igy Kolozsvárt, Segesvárt és Szebenben egy cyklus missziópródikálást rendeztek, a melynél a protestánsokkal szemben a legvakmerőbb és legtürelmetlenebb szellemben léptek föl. S még ez sem volt elég. A huszárhadnagyból rövid időn püspökké avanciroztatott Majláth püspök egy csodatevő kolozsvári Máriakép 200 éves jubileuma alkalmából „a róm. kath. hivők általános óhajára és épülésére" „vallásos démon strá ti ót" rendezett, a melyen okt. 22. 27. napjain tartott ünnepein és pracessióin a nagyváradi biboros érsek, s a székesfehérvári és kassai püspök is megjeleht. A pápa áldását küldte és 7 évre szóló búcsút rendelt el „az egyház felmagasztalására és az eltévedtek visszatérítésére." S hogy e fanatikus püspöknek demonstrátiója valóban „provokátió," abból is kitűnik, hogy helyéül épen Kolozsvárt választotta, mely városnak 32,000 lakosából cs$k 14,000 a kath. hivő ós azt a Kolozsvárt, mely székhelye a második állami egyletnek s a magyar „kultúregyletnek." Im ez a kép, ez a keret, mely erdélyi szász testvérünk további tudósítására az alkalmat szolgáltatta. Kövessük csak tovább az ő tudósitásszerű fejtegetéseit. Ilyen provokátiók láttára — mondja egészen "helyesen — ideje volna, hogy az összes magyarországi protestánsok egységesen védekezzenek ez aüentátummal szemben Sajnos azonban — igy érvel tovább, — ez nem lehetséges, „mivel a német (értsd szász) ós magyar protestánsoknak együttes haladásáról utóbbiaknak tüzes nemzeti chauvinismusa miatt nem lehet •szó." Magyar hazafiságunk tehái itt egyszerűen „tüzes nemzeti chauvinismusnak" van bélyegezve. Majd igy folytatja: köztudomású ugyan, hogy több németországi kiváló ós befolyásos lelkész (bizonyára Frickét és Pánkot érti!) jobban rokonszenveznek a „positiv" hitvallású magyar pro testánsokkal, mint „a liberális" erdélyi szász törzsrokonokkal, — azt hisszük azonban, hogy sa játos valami lehet az a „positiv keresztyén hivő hitvallás," a melylyel jól meg tud férni a nemzeti Chauvinismus. Mert hogy ez a magyar pro testánsoknál a legnagyobb mértékben van meg, igazolja nemcsak az ő viselkedésük a szegény (sic!) tót protestánsokkal szemben, hanem az 6 vak gyűlöletük minden ellen, a mi német. S itt a Prot. Egyházi és Iskolai Lap jelen évfolyamának márcz. 12. számára való hivatkozással bizonyságul még megemlíti, hogy „az ofenpester (sic!) Lehrkörper" a német nyelv kiküszöbölését határozta volna el az iskolákból. Mi magyar protestánsok tehát ellenségei volnánk a németeknek, a kivel való vallásos egyházi és irodalmi összeköttetéseinket pedig ápoljuk mind e napig szeretettel és hűséges buzgalommal a szászok hazafiatlan vádaskodása daczára és ellenére ! S a magyar prot. egyháznak ez a németellenes viselkedése nem egyedül álló jelenség. Ismétlődik az evangyéliomellenes módon minduntalan. Im az Egyetértés tudósítása szerint dr. Baltik Frigyes ev. püspök egyházi látogatást tett e nyáron a nógrádi esperesség egyházközségeiben. A tudósítás a legfőbb súlyt arra fektette, hogy ez a látogatás a nagyobbára torokból és németekből álló egyházkerület magyarosításának szolgálatában állott volna, „mivel a püspök a visitátió alkalmával az egyes egyházközségekben tartott istenitiszteleteken kizárólag magyarul prédikált. Nesze neked Baltik püspök, ha magyarul prédikálsz, erdélyi szász testvéreink szerint már „magyarisátor" vagy, ki „inkább tekintesz hazafias dicséretekre, mint gyülekezeteid lelki érdekeire !" Igy hát az egykoron tótnak hirdetett Baltik püspök sem kerülhette el a „magyarisátor'" szép megtiszteltetését, a melylyel a szászok igazsága illeti e tudós és bitbuzgó ev. püspökünket a tájékozatlan német prot. testvérek előtt. Ennyire talán ö maga sem volt elkészülve. Mert hát eddigelé csak Z e 1 e n k a püspök volt a külföld előtt a „magyárisátor !" De ezzel a tudósítónak valótlan állításai még véget nem érnek. Legvakmerőbbek a következő állításai: „Jellemző ez az állás, a melyet a magyar protestánsok a német nyelvű (értsd erdélyi szász) protestánsokkal szemben az egyetemi tanulmányozás tekintetében elfoglalnak. Tudvalevőleg az erdélyi szászok ev. egyházuk és nemzetiségük eddigi fennállását nagy részben annak köszönhetik, hogy a lelkészi pályára készülő ifjaik a német egyetemeken készülnek elő hivatásukra. Ez itt sokaknak a magyar prot. hitsorsosok közül is, a kiknél tudvalevőleg feljebbvaló „ihr Volks-