Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - B. Prónay Dezső. Megnyitó beszéd

Tizenhetedik éviolyam. 43. szara. Orosháza, 1899. október 26. EVANG. MM IS ISKOLA Előfizetés dija : Egész évre . . <5 frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 írtEJO 1er. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külön . 8 frt • • * . S , 30 kr. B. Prónay Dezső egyet, felügyelő megnyitó beszéde Budapesten, 1899. október hó 8-án. Midőn egyházi alkotmányunk ós a több mint százados gyakorlathoz képest évenkint összejövünk, hogy az egyházunkat egyetemesen érdeklő közigazgatási ügyeket elintézzük : ez az évenként való összejövetel önkénytelenül arra ösztönöz ós késztet, hogy visszapillantást intézzünk a múltra. Hiszen részben ez a visszapillantás, a mennyiben a lefolyt óv tevékenységéről való számadásként jelemtaű». egyik feladata gyűlésünknek. Ez a feladat pedig mintegy ösztönszerűleg arra késztet, üogy ne csak a közeimultra, a lefolyt évre tekintsünk vissza, hanem kissé tágabb térre ós valamivel hosszabb időre terjesztvén ki a visszapillantás^ ezzel kapcsolatban mórlegeljük jelen helyzetünket és elmélkedjünk feladatainkról. A lefolyt évben egyházunk belóletében nincsenek feltűnően kimagasló nagyobb jelentőségű események, t. i olyanok, a melyeknek hatása hosszabb időre terjed ki. De ha valamivel hoszszabb időszakra tekintünk vissza, a végéhez közeledő évtized olyannak tűnik föl, mely egyházunkra nézve igen nagy jelentőségű eseményekkel bővelkedik. Ez évtized elején megtartott zsinatunk egy százados törekvésnek, fáradozásnak volt végpontja. Végső, de nem nyugvó pontja. Be kellett tölteni az egyházi alkotmány által megszabott keretet. A zsiuati törvények kiegészítésére szükségesnek vélt szabályrendeletek alkotása szerfölött nagy mértékben még mindig igénybe veszi egyházunk tevé kenységét. Talán nagyobb mértékben veszi igénybe és köti le a munkaerőt, mint a mennyire azt az egyház belólete kívánatossá teszi. A szabályok halmaza között marad-e elég tér a szabad mozgásra, az egyéni tevékenységnek megfelelő érvényesülésére, a buzgóságtól ösztönzött szeretetteljes munkára? Nem fenyeget-e az a veszély, hogy egyházunknak önkormányzati szervezete fölött is uralomra jut a divatos irodaszerű hivatalnoki, talán alakilag kifogástalan, de mégis lelket ölő és azért könnyen lelketlen közigazgatás ? Nagy óvatosságra és az önkormányzat lényegéhez való ragaszkodásra van szükségünk, hogy elkerüljük ezt a fenyegető veszedelmet. Egyházunk zsinati szervezkedése mellett ez évtizednek második, nem kevésbbó fontos eseménye az úgynevezett egyházpolitikai törvények megalkotása. Ezen törvények hatásáról egyházunk életére igen különfélék ós*eltórők a nézetek. Némely részről olyan véleményeket hallunk, sót olyan hivatalos jelentések is tétetnek, hogy az úgynevezett egyházpolitikai törvényeknek káros hatása egyházunkra nézve nem igen tapasztalható, másrészről ennek éppen az ellenkezőjét vallják ós állítják hivatalosan is. Nincsen okunk arra, hogy ezen ellentétes vélemények és nyilatkozatok valódiságában kételkedjünk. Az ellentétes vélemények mindenike igaz arra a körre nézve, a melyből származnak. De mivel számos oldalról történik utalás arra, hogy az egyházpolitikai törvényeknél fogva az egyházi viszonyok rosszabbra fordultak és ezzel szemben a legkedvezőbb nyilatkozatok sem terjednek túl azon, hogy az egyházpolitikai törvények valami különös kárt nem okoztak, a legkedvezőbb nyilatkozatok sem képesek ellensúlyozni a kedvezőtleneket vagy aggodalomra keltőket. Kétségteleu tehát, hogy az úgynevezett egyházpolitikai törvények az államra nézve tetemesen megkönnyítették az egyházakat közelről érintő, gyakran nehéz kérdések elintézését, növelték az állam hatalmát, illetőleg az azt képviselő kormány befolyását, de nem m o z d i-