Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Beniczky Árpád. Megnyitó beszéd

Tizenhetedik évíolyam. [c 34. szam. Orosháza, 1899. augusztus 24. PANG. EGYHÁZ ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt£»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb Bélyeg külön . 8 frt • • * » 1 30 kr. Megnyitó beszéd a nógrádi egyházmegye f. évi rendes közgyűlésén mondotta Beniczky Árpád egyházmegyei felügyelő. Nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés ! A világtörténelem az emberiség fejlődésének és művelődésének történetét különböző korszakokra osztva tárja elénk. Igy megkülönbözteti az emberiség őstörténetét, az ókort, a középkort s az újkor történetét. E korszakok mindenike ismét a magában foglalt hosszú évszázadokban uralkodó eszmék és elvek iránya szerint tárja elénk s különbözteti meg — hogy rövidség okáért csak néhányat emlitsek — a Megváltó születésének s a keresztyén vallás alapításának nagy korát, — a reformátió századát, — sa régmúlt századok eszméit, szokásait s irányelveit alapjában felforgató s átváltoztató nagy franczia forradalom korát. S ha a történelem felosztását s az egyes korszakok ily jellemzését elfogadjuk, önkénytelenül felmerül elménkben a kérdés : mik azon eszmék és elvek, melyek a mi századunkat, a 19-ik századot vezérlik és irányítják? Nagytiszteletű közgyűlés! Azt hiszem, nem csalódom, ha korunkat a haladás, a rohamos fejlődés s a munka századának nevezem, melynek iránj-a, szemben a letűnt századok idealisnmsával, a minden téren mutatkozó realismus. A társadalmi életben, társadalmi mozgalmainkban ép úgy, mint a családok életében s az egyes egyének törekvésében egyiránt előtérbe nyomúl s praegnansan kidomborodik az erős realisztikus irány. És ha tekintetbe vesszük a létért való nehéz küzdelmet, a fokozott munkát, s a kor előre haladott szellemével egybe kapcsolt mindig nagyobbodó igényeket, — megengedhetőnek, sőt jogosultnak kell tekintenünk ezen erősen reális irányzatnak térfoglalását. Osak a hit- és a valláserkölcsi élet terén kell teljes erőnkből gátat vetni minden ily irányzatnak, minden ily törekvésnek s éberen kell őrködnünk, hogy ősi hitünket, úgy, miként azt őseinktől örököltük, hagyjuk örökségül utódainknak, az ő teljes egészében és ideális magasztosságában. Hála Istennek, örömmel constatálhatom, hogy a mi esperességünk egyházaiban, hiveink körében oly irány nem észlelhető. Ifjú korom óta éber figyelemmel ós élénk érdeklődéssel kisérem egyes egyházaink erkölcsi- és hitéletét — s szerzett tapasztalataim valóban örvendetesek, megnyugtatók. Most pedig, midőn nagyérdemű püspökünk által a nógrádi esperesség 23 egyházában elrendelt canoníca visitatió alkalmából 16 egyházban személyesen volt szerencsém megjelenthetni, azok beléletével megismerkedni s híveinkkel közvetlenül érintkezni, őszinte megnyugvással láttam ós tapasztaltam s benső örömmel jelezhetem, hogy a mi híveinkben az egyházukhoz s hitükhöz való hűség ós ragaszkodás mély gyökeret vert, s ók a tiszta evangyéliomot ós az evangyéliomi erkölcsöt hiven ós buzgón őrzik sziveikben. Igen fájlalom, hogy a többi egyházakba, hová pedig oly szívesen szerettem volna eljutni s mely egyházak lelkészeihez engem a régi barátság és tisztelet kötelékei fűznek, halaszthatatlan magánügyeim s családi körülményeim miatt nem sikerült eljutnom. De meleg érdeklődéssel értesültem, hogy egyházmegyénk ez ősi egyházaiban az ősi hitünkhöz való hűség ós ragaszkodás oly erős, hogy megnyugvással tekinthetünk rájok, mint egyházunk hű és erős támaszaira. Őrizze s erősítse egyházainkat az Űr kegyelme hitökben, vallásunk iránti buzgóságukban. Én pedig kérem az egek Urát, adjon erőt, lelkesültséget ós buzgóságot az arra hivatottaknak, különösen a nagytiszteletű lelkészi s igen tisztelt tudós tanitói karnak, hogy fejleszthessék, erősit-