Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Krupecz István. A gyakorlati élet s a congrua összeírása

Tizenhetedik éviolyam. EVANS. 4. szám. Orosháza, 1899. január 26. IS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . ö frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt5»0 kr. Egy szám ára 13 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal , Fél oldal. . Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön • * » S , • 1 30 kr. frt A gyakorlati élet s a kongnia öszszeirása. A papi fizetések kiegészítése 1200 s 1600 "koronára át lesz az életnek immár adva. A kezdet e részben megtörtént leginkább azzal, liogy egyházi főhatóságaink az 189S-iki egyetemes gyűlés j. k. 59. pontja értelmében elrendelték a papi fizetések összeírását (Dunáninnen már f. é. február közepére.) Az összeírás napi- s házirendre kerül tehát az év folyamán. Az elvi tárgyalások helyébe a gyakorlati megoldás jön. Számolnunk kell a helyzettel igy. S hinnünk kell és reménylenünk, hogy bár —mintáz is mondva volt— „a con g rua miatt az autonomia drágakövei» legértékesebb gyöngyei kiesnek,"*) — mi — Deo juvante — pótolni akarjuk s fogjuk is, mert kell pótolni, e drágaköveket másokkal, ha tudniillik van s lesz ehhez hitünk s erkölcsünk, tudományosságunk s önérzetünk, hazafiasságunk s testvéri rmeg szabadságszeretetünk, egyszóval: erős lelkünk s benne lelkesedésünk igaz ügyeinkért! Igy vértezve fogadjuk hát el a kiegészítést ezúttal, bátran szemébe nézve a jövendőnek ! De nézzük gyakorlati oldalát a dolognak. Elöltünk van a két táblázat, azaz, az A és a B ív : a lelkész minősítésének s a levonandó kiadásokkal kapcsolatban a felszámítandó jövedelmek táblázata. A minősítést elhagyva foglalkozzunk a fogasabb második táblázattal, tévén a főbb rovatokra s azok kitöltésére néhány szerény észrevételt. Ilyenek a felszámítandó jövedelemnél a földbirtok és a készpénz, termény s munkabeli szolgáltatások rovatai. Részlegesebb tárgyalás előtt azonban legyen sza*} Olv. Isé Vincze czikkét ,A drága alamizsna" czimen az E Egyh és Isk i 898. 7. sz. bad tennünk s megokolnunk egy általános megjegyzést. Mondva volt, van s lesz tudniillik, hogy a megállapítások egyöntetűek legyenek. Nézetünk szerint egyöntetűségre csak törekedni, de azt elérni nem lehet, sem a termények árának, sem — a mi mérvadó a miniszteri rendelet szerint — a földbiriok haszonbérének meghatározása tekintetében, zavarólag hatván a fizetések minémüségének a sokfélesége is. A termények ára vidékenként különböző, Pestmegyében bizonyosan nagyobb, mint a fővárostól távol eső falucskában valahol; szintúgy a földbirtok haszonbére 3 frttól 24 frtig terjedő árkülönbségeket mutat nemcsaü épen a föld minősége, de a kereslet s kínálat szerint, mely állapottal összefügg a nép jómódja vagy szegénysége, nemkülönben vasút, gyárak, országutak közelsége, továbbá napszám, cselédtartás, sok helyt a zsidó kérdés s egyéb viszonyok és körülmények hatása. (Ugyancsak a levonható kiadásoknál is fog mutatkozni különféleség.) A földbirtok jövedelmének haszonbéri jövedelem (árenda) alapján történendő kimutatása s hitelesített kataszteri birtokivekkel igazolása helyes, s megfelel az állami felvételnek. E kimutatással azonban összefügg természetesen az, hogy a munkabeli szolgáltatások (a hivek részéről), mint jövedelem írandók be az erre való rovatba. Mert vagy azc vesszük s becsüljük meg, a mi a lelkésznek terem, s akkor a munka értékének számítása elmarad, vagy bejegyezvén a munka értékét jövedelemnek, a földbirtoknál csupán a divó haszonbér összege állapittatik meg katasztrális holdanként; utóbbi mód — tekintve amott a termés bizonytalanságát — több bizonyosságot szolgáltathat, s ezt kívánja a törvényczikk alapján a miniszteri rendelet is; az eredmény mindkét számitásnál kevés különbséggel — tapasztalásunk szerint — egyező.