Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Szécsény

f ' •347 örvend a munkásegyesület 1890. óta, mely évben Weber lelkész állott annak élére. Van neki központi és helyi fiókegyleti szervezete. Ujabban nagyobb sociális programmot állított fel és óriási egyháztársadalmi munkásságot fejt ki a munkások életének egész vonalán. Nagyobb alapot is teremtett a szegény munkások és családjaik fölsegélyezésére. Valóban örömmel regisztráljuk e dolgokat és fölhívjuk magyar ev. lelkészeink szives fig)elmét és körültekintő gondozását a munkások ügyére, a melyhez igen becses tanulságokat nyújt Nathusius múve az egjház sociális munkásságáról. Mert hát terjed az u. n. sociáldemokratia mozgalma egész Európában. Dr. Lung dán socialista összehasonlító statisztikája szerint Dániában 90,000, Norvégiában 11,000, Svédhonban 40,000, Angliában 25,000, Belgiumban 534,000, Francziaországban 1 millió, Ausztriában 500,000, Magyarországon (állitólag) 200.000, Svájczban 55,000, Spanyolországban 20,000, Hollandiában 15,000 s Németországban 2 millió választó képességgel biró hive van a sociáldemokratiának. Valóban facta loquuntur et numera ponderantur! A kivándorlás ügye is egyik igen nagy baja modern társas politikai életünknek. Luthardt lapjában ugyanis azt olvasom, hogy az 1898-iki évben a német kikötőkön és Antwerpenen, Rotterdamon, Amsterdámon és a franczia kikötőkön át 20,000 német vándorolt ki az előző évek 24,000 kivándorlóival szemben; 1896-ban 33,000, 1895ben 37,000, 1891-ben 120,000 ember vándorolt ki Németországból. Átlag 8000 ember Brémán, 9000 Hamburgon és 2000 Lübecken át vándorolt ki Amerikába. E tömeges kivándorlás új feladatokat ró az államra, a társadalomra és főleg az egyházra egyaránt. Nálunk Magyarországon pláne gazdasági bajokkal jár a kivándorlás ügye. Németországon kivül Oroszországból ós Magyarországból való a legtöbb kivándorló. A Gosner-féle misszió mult hó 30-ikán tartotta szokásos évi ünnepét Berlinben. Kausch, a misszió inspektora terjesztette elő az évi jelentést. Évi bevétele 236,000 márka, 29,000 márkával több, mint az elmúlt évben. Gondozásának egyik legfőbb tárgya az u. n. Ganges-misszió, hol 2000 indiai vezeklót nyert meg a Krisztus ügyének. Iskoláját a pogány iskolafelügyeló is legjobbnak mondotta. Darbanghában kényelmes temploma is van. Az u. n. Kolsmisszió területén 49,000-en tértek át az ev. hitre, s a kaíhechumenusok nagy száma sok dolgot ád a misszionáriusoknak. Ujabban 2000-en tértek át. Igy hódítja meg az evangeliom a népeket és nemzeteket és lótesit békét, örömöt és jóakaratot az emberek között. A „Los von Rom

1* ismeretes mozgalma, a melynek rengeteg irodalmát napjainkban Bécsben konfiskálják, s ma már 10,600 áttérést eredményezett, a csehefcet is kezdi észre téríteni és lassanként meghódítani. Az apák ősi hite, földjük vértanúi története s az írás tiszta forrása evangéliumi hatásokat eszközöl a csehek sziveiben is. Életre valónak kell lennie annak a népnek, mely egy Huszszal és egy Commeniussal dicsekedhetik. A németek példáját kezdik követni az evangéliumra való visszatérésben. „Még nem késő," — úgy olvassuk, — ,-bogy felismerjük a klerikalismus veszedelmeit az egész vonalon." Őrön mel regisztráljuk az evang. mozgalmat Csehországban, mely erőszakosan nyomta el az evangelicmot, s ma úgy látszik kezd felébredni nagy klerikális álmaiból. A vallásos buzgóság bizonyára terjedni fog a jövőben is. S ha egyszer győz az evangelium a politika felett, akkor egy nagyobb reformatiói mozgalomra lehet a jövőben kilátásunk Csehországban. Csak Oroszország a régi fanatikus óhitű egyházpolitika kereteiben mozog mind végiglen. Mint Luthardt lapjában olvasom, továbbra is üldözik ott a luth, lelkészeket az „orthodox" hit nagyobb dicsőségére. Az orthodox papok és bíróságok fanatismusa nem ismer határt, s papjainknak sok bajuk van a kereszteléseknél és házasságoknál. A pénzbeli büntetések, sót felfüggesztések napirenden vannak. íme tehát : Oroszország hirdeti a békét a népek és nemzetek között, s mégsem csinál bókét a maga állampolgárai, népei és felekezetei között. Ez aztán a valódi hamis béke. A redemptoristák Elzász-Lotharingiában a mi májusi áhitatoskodó jezsuitáink mintájára izgatnak ós fanatizálnak, a helyett, hogy tanítanák az embereket hitre és szeretetre a Jézus Krisztusban. Ëgyik imakönyvükben, mely 87,000 példányban forog közkézen a hívek között, következő épületes, történeti tanulságokat olvashatunk: Egy napon föllépett Lutherben egy kéjencz, VHL Henrik királyban egy gyalázatos bűnökkel megterhelt lélek és Kálvinban egy vérszomjas gyilkos, hogy megalapítsák a prot. vallást." E „történeti tanulságokra" a következő gyakorlati figyelmeztetések következnek : Tartsuk meg hitünket s bizonyos országokban óvakodjunk a protestánsok befolyásától. Kárhoztassuk őket, mert elkárhozzák az evangéliumot. A ki nem hallgat az egyházra, mondja az irás, azzal úgy bánjatok, mintha az pogány volna. A ki Luthernek vagy Kálvinnak engedelmeskedik, ellensége az egyháznak és az evangéliumnak. Kerüljük a protestánsokkal való érintkezést. Orvost vagy ügyvédet közülök ne válaszszunk, gyermekeinket protestánsoknál ne neveltessük s tiltsuk el a prot. bibliák olvasását, mert azok meg vannak csonkitva ós hamisítva. A vegyes házasság katholikusok ós protestánsok között szerencsétlenségnek és szégyennek tekintendő. Küzdjünk a protestánsok ellen, mert azok mindenütt uralkodnak stb. És igy megyen az tovább. Es ilyeneket tűrnek meg egy prot. császárnak egyik