Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

A nazarénusok kérései. A Krisztusban hivők, vagy másképpen a nazarénusok magyaror­szági gyülekezeteinek küldöttei és képviselői két kérvényt nyújtottak be a kultuszminiszterhez. A nazarénusok kérik: 1. hogy az eskü helyett foga­dalmat tehessenek; 2. hogy a nazarénus katonák ne legyenek kötelesek résztvenni az egész haderő vallási szertartásain és az imához, illetőleg a tér­delve imához vezérszavakat töröljék el; 3. hogy a hadköteles nazarénusokat akár az egészségügyi csapatoknál, vagy más terhes katonai szolgálatra alkalmazzák, de öldöklő fegyver használata, hor­dása és gyakorlása nélkül. A második kérvénnyel az 1895. XL11I. t. cz. 7. § a értelmében kiállí­tandó egyházi szabályzatot terjesztették föl. A szabályzat bemutatásának nem lehet más czélja, mint az, hogy a nazarénus vallást törvényesen is ismerjék el. — W1 as sic s Gryula miniszter a kérvényeket megküldte a főváros hatóságának a következő leirat kíséretében : A beadvány első pontjában foglalt kérelem nem teljesíthető, illetőleg a kérdésben rendeletileg intézkedni nem szükséges és a törvénytől eltérően nem is lehet, mert azokat az eseteket, amelyek­ben eskü helyett fogadalmat lehet tenni, törvények állapítják meg. Annak elbírálása pedig, hogy eskü helyett, a törvényben megengedett esetben, foga­dalom letétele engedtessék meg, annak a hatóság­nak a hatáskörébe tartozik, amely előtt az esküt vagy a fogadalmat le kell tenni. A katonai szol­gálatot érintő kedvezmények és kérdések pedig mindaddig, amig a nevezett felekezet nyilvános vallási testületül törvényesen elismerve nincs, meg­fontolás tárgyává sem tehetők. Minthogy végül a folyamodók a másik kérvényükkel benyújtott val­lási és egyházszabályzatok megszerkesztésével sem az 1895. XLIII. törvónyczikk 7. § ának első pont­jában foglalt rendelkezéseknek eleget nem tettek, sem pedig a bemutatott szabályzatuk, sem az egy­házi szabályzat függelékében foglaltak az 1895. XLIII. törvényczikk 8. §-a rendelkezéseinek meg nem felelnek, sőt kifejezetten azokba ütköznek, a bemutatott szabályzat jóváhagyása, illetőleg a na­zarénus vallás elismerése helyt sem foglalhat s ezzel a folyamodók másik kérelme sem volt tel­jesíthető. Református tanárképzés. A tiszántúli ref. tanár-egyesületnek azt az indítványát, hogy a ref. szellemű tanárképzés előmozdítása czéljából az egyházkerületek a budapesti tudományegyetem mel­lett felállított Eötvöscollegiumban ösztöndíjakat alapítsanak, f. hó 12-én tárgyalta a tiszántúli egy­házkerületnek e tárgyban kiküldött bizottsága. A bizottság az egyházkerület részéről egyelőre két 500 frtos stipendiumot javasol, mely addig, míg a debreczeni philosophiai fakultás felállítható len­ne, ennek alapja terhére utalandó. KÜLFÖLD. Savanarola. Abból az alkalomból, hogy Sa­vanarólának, a ílórenczi reformátornak mult éy nov. 20-ikán Itáliában emlékünnepélyt rendeztek, helyén valónak találjuk a német prot. sajtó mellett, mely azzal az utolsó időben sűrűn foglalkozott, Berze viczy Albertnek karácsonykor megjelent s valóban irodalmi esemény számba menő „Itá­lia" cz. remek kiállítású s mélységes tartalmú művére is utalni, a melynek Savanaróláról adott gyönyörű szép jellemzése a következő : Savanarola, a szőrcsuhás néptribun, aki a XV-ik század végén, a florenczi renaissance „kultúr bacchanál"ja kö­zepette mit sem akar tudni görög és római iro­dalomról és művészetről, mit sem akar hallani életélvezetről és fényűzésről, elitéi minden világias tudományt és művészetet, s mint egy elkésett Assisi szent Ferencz hirdeti a test leigázását, a földi javakról való lemondást és az önsanyarga­tást, sőt a maga igazának védelmére a tűzpróba istenitéletét is kész fölidézni : tagadhatatlanul a vi­lágtörténelem egyik leggroteskebb jelensége, mond­hatjuk, egyik legkiáltóbb anachronismusa. És hogy ez az egész korával szembeszálló magányos pró­phéta. pusztán a maga hite és rajongása erejével ós nyers, de lángoló ókesszóllása ellentállhatatlan hatalmával tudott mégis győzedelmeskedni, nehánv éven át hazája sorsára nemcsak vezetőként folyt be, de abban tényleg diktátori szerepet vitt, alkot­mányokat buktatott meg és alkotmányokat létesí­tett, békét és szövetséget kötött a betörő franczia királylyal és szellemi harczot üzent a római szent­széknek, hogy ez a vakmerő reformátor vagy in­kább purificátor kora legkiválóbb szellemeit vagy megnyerte tanai követésének, vagy legalább ma­gukba szállásra indította, művészeket arra bírt, hogy meztelenségeket ábrázoló képeiket elégessék s a „pragnoni"-k, a siránkozók soraiba állva, ecset­jöket kizárólag a vallásos áhítat szolgálatába állít­sák ; Florencz könnyelmű, élvvágyó lakosságát rá tudta beszélni, hogy farsangi mulatságait egyházi körmenetekkel cserélje föl, pipereczikkeit, sőt mű­kincseit ós kedvelt olvasmányait is a hiúságok máglyáján elégesse : mindez még fokozni látszik annak a látszólagos anachronismusnak meglepő voltát. De mélyebben kutatva a lelki jelenségek rugóit, csakhamar meggyőződünk róla, hogy a Savanarola rövid uralmának alapja nem az ő val­lásos meggyőződése és buzgalma igazi elterjedé­sében keresendő. A renaissance -kori florenCzi ola­szokat, a kik mindenek fölött fogékonyak voltak az ékesszóllás s a rendkívüli szellemi adományok iránt, megbűvölte a rajongó barát szónoklata és mindent magával ragadó vallásos lelkesedése; e mellett örömmel csatlakoztak erélyes szelleméhez, hogy annak segítségével lerázzák»» Mediciek jár­mát és kivívják köztársaságuk szabadságát. De az

Next

/
Oldalképek
Tartalom