Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Dr. Pröhle Vilmos. Az evangelium Japánban

A nazarénusok kérései. A Krisztusban hivők, vagy másképpen a nazarénusok magyarországi gyülekezeteinek küldöttei és képviselői két kérvényt nyújtottak be a kultuszminiszterhez. A nazarénusok kérik: 1. hogy az eskü helyett fogadalmat tehessenek; 2. hogy a nazarénus katonák ne legyenek kötelesek résztvenni az egész haderő vallási szertartásain és az imához, illetőleg a térdelve imához vezérszavakat töröljék el; 3. hogy a hadköteles nazarénusokat akár az egészségügyi csapatoknál, vagy más terhes katonai szolgálatra alkalmazzák, de öldöklő fegyver használata, hordása és gyakorlása nélkül. A második kérvénnyel az 1895. XL11I. t. cz. 7. § a értelmében kiállítandó egyházi szabályzatot terjesztették föl. A szabályzat bemutatásának nem lehet más czélja, mint az, hogy a nazarénus vallást törvényesen is ismerjék el. — W1 as sic s Gryula miniszter a kérvényeket megküldte a főváros hatóságának a következő leirat kíséretében : A beadvány első pontjában foglalt kérelem nem teljesíthető, illetőleg a kérdésben rendeletileg intézkedni nem szükséges és a törvénytől eltérően nem is lehet, mert azokat az eseteket, amelyekben eskü helyett fogadalmat lehet tenni, törvények állapítják meg. Annak elbírálása pedig, hogy eskü helyett, a törvényben megengedett esetben, fogadalom letétele engedtessék meg, annak a hatóságnak a hatáskörébe tartozik, amely előtt az esküt vagy a fogadalmat le kell tenni. A katonai szolgálatot érintő kedvezmények és kérdések pedig mindaddig, amig a nevezett felekezet nyilvános vallási testületül törvényesen elismerve nincs, megfontolás tárgyává sem tehetők. Minthogy végül a folyamodók a másik kérvényükkel benyújtott vallási és egyházszabályzatok megszerkesztésével sem az 1895. XLIII. törvónyczikk 7. § ának első pontjában foglalt rendelkezéseknek eleget nem tettek, sem pedig a bemutatott szabályzatuk, sem az egyházi szabályzat függelékében foglaltak az 1895. XLIII. törvényczikk 8. §-a rendelkezéseinek meg nem felelnek, sőt kifejezetten azokba ütköznek, a bemutatott szabályzat jóváhagyása, illetőleg a nazarénus vallás elismerése helyt sem foglalhat s ezzel a folyamodók másik kérelme sem volt teljesíthető. Református tanárképzés. A tiszántúli ref. tanár-egyesületnek azt az indítványát, hogy a ref. szellemű tanárképzés előmozdítása czéljából az egyházkerületek a budapesti tudományegyetem mellett felállított Eötvöscollegiumban ösztöndíjakat alapítsanak, f. hó 12-én tárgyalta a tiszántúli egyházkerületnek e tárgyban kiküldött bizottsága. A bizottság az egyházkerület részéről egyelőre két 500 frtos stipendiumot javasol, mely addig, míg a debreczeni philosophiai fakultás felállítható lenne, ennek alapja terhére utalandó. KÜLFÖLD. Savanarola. Abból az alkalomból, hogy Savanarólának, a ílórenczi reformátornak mult éy nov. 20-ikán Itáliában emlékünnepélyt rendeztek, helyén valónak találjuk a német prot. sajtó mellett, mely azzal az utolsó időben sűrűn foglalkozott, Berze

viczy Albertnek karácsonykor megjelent s valóban irodalmi esemény számba menő „Itália" cz. remek kiállítású s mélységes tartalmú művére is utalni, a melynek Savanaróláról adott gyönyörű szép jellemzése a következő : Savanarola, a szőrcsuhás néptribun, aki a XV-ik század végén, a florenczi renaissance „kultúr bacchanál"ja közepette mit sem akar tudni görög és római irodalomról és művészetről, mit sem akar hallani életélvezetről és fényűzésről, elitéi minden világias tudományt és művészetet, s mint egy elkésett Assisi szent Ferencz hirdeti a test leigázását, a földi javakról való lemondást és az önsanyargatást, sőt a maga igazának védelmére a tűzpróba istenitéletét is kész fölidézni : tagadhatatlanul a világtörténelem egyik leggroteskebb jelensége, mondhatjuk, egyik legkiáltóbb anachronismusa. És hogy ez az egész korával szembeszálló magányos próphéta. pusztán a maga hite és rajongása erejével ós nyers, de lángoló ókesszóllása ellentállhatatlan hatalmával tudott mégis győzedelmeskedni, nehánv éven át hazája sorsára nemcsak vezetőként folyt be, de abban tényleg diktátori szerepet vitt, alkotmányokat buktatott meg és alkotmányokat létesített, békét és szövetséget kötött a betörő franczia királylyal és szellemi harczot üzent a római szentszéknek, hogy ez a vakmerő reformátor vagy inkább purificátor kora legkiválóbb szellemeit vagy megnyerte tanai követésének, vagy legalább magukba szállásra indította, művészeket arra bírt, hogy meztelenségeket ábrázoló képeiket elégessék s a „pragnoni"-k, a siránkozók soraiba állva, ecsetjöket kizárólag a vallásos áhítat szolgálatába állítsák ; Florencz könnyelmű, élvvágyó lakosságát rá tudta beszélni, hogy farsangi mulatságait egyházi körmenetekkel cserélje föl, pipereczikkeit, sőt műkincseit ós kedvelt olvasmányait is a hiúságok máglyáján elégesse : mindez még fokozni látszik annak a látszólagos anachronismusnak meglepő voltát. De mélyebben kutatva a lelki jelenségek rugóit, csakhamar meggyőződünk róla, hogy a Savanarola rövid uralmának alapja nem az ő vallásos meggyőződése és buzgalma igazi elterjedésében keresendő. A renaissance -kori florenCzi olaszokat, a kik mindenek fölött fogékonyak voltak az ékesszóllás s a rendkívüli szellemi adományok iránt, megbűvölte a rajongó barát szónoklata és mindent magával ragadó vallásos lelkesedése; e mellett örömmel csatlakoztak erélyes szelleméhez, hogy annak segítségével lerázzák»» Mediciek jármát és kivívják köztársaságuk szabadságát. De az