Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Temető - Radó Kálmán

r ; •337 landóknak semmiféle törekvése eltörülni nem tog, mert egyedül Rómát választotta Jézus Krisztus, az emberi nem Megváltója arra, hogy magasztos •és szent szolgálatokat tegyen neki, nem ok nélkül készitette ó elö titokszerű en s hosszú időn keresztül e helyen az ó uralmát, ide helyezte az ő utódjának szókét minden időkre, itt őrzik a mennyei tan fényét, innen, mint legfőbb helyről és legtekintélyesebb forrásból terjed ez a tan mindenfelé, úgy hogy magától Krisztustól szakadt el, a ki az itt hirdetett hittől elszakadt. A helynek szentségét csak öregbitik mindazon őskeresztyón emlékek, a fenséges Isten házai, az apostol fejedelmek sirjai és a hós vértanúk földalatti nyugvó helyei. A ki ezen szent emlékművek magasztos értelmét felfogja, úgy fogja érezni, hogy itt hazájában, nem pedig idegenben van s Isten segítségével jobb lélekkel tórend vissza, mint a minővel jött. (Az utolsó szent évet IX. P i u s z pápa avatta fel hasonló bullával 1875-ben. A felavatással jubileumi bűnbocsánat is jár. XIII. Bonifácz pápa 1300. április 22 ón kiadott bullájában teljes bűnbocsánatot adott azoknak a rómaiaknak, akik harmincz napon át, továbbá azoknak a külföldi zarándokoknak, a kik tizenöt napon át naponta legalább egyszer elmennek Péter és Pál apostolok templomaiba. VI. Kelemen pápa 1343-ban minden ötvenedik évet szent évvé avatott. VI. Orbán pápa megváltoztatta ezt a bullát és minden harminczharmadik évnek megadta ezt a jelleget II. Pál 1470-ben még jobban megkurtította a szent évek határidejét ós minden huszonötödik évet szentté avatott. VI. Sándor pápa 1500-ban a szent óv megünneplésére külön szertartást létesített. Karácsony estéjén a pápa ünnepi körmenet élén a Szent Péter-templomba ment és a befalazott szent ajtót egy kalapácscsal háromszor megkopogtatta. Az ajtót erre megnyitották ós nyitva hagyták az egész szent év alatt. A jövő jubileumi évben, az eddigi számítás szerint, körülbelől 300,000 zarándok megy Rómába a világ minden részéből, 1300 ban két és fél millió, 1450 ben másfél millió volt a jubileumi zarándokok száma. A zarándokok legnagyobb része gyalog ment Rómába távoli országokból. 1825-ben csak 400,000 volt a zarándokok száma. Az 1900-ik óv a huszadik szent óv lesz.) TEMETŐ. ! Szentmártoni Radó Kálmán temetése. Megreszkét a toll kezemben, mikor a felejthetetlen halottról írok, mert annyi sokak közül engem is kitüntetett szeretetével ! Midőn július 2 án itt elterjedt a hír, hogy a kegyelmes úr július 1-énr d. u. Karlsbadban hirtelen elhúnyt, egy ideig elhinni nem akartam. Fájdalom, igaznak bizonyult a hir. Radó Kálmán június 23-án utazott el Budapestről Karlsbadba a legszebb reményekkel eltelve. A fürdőorvos azonban tudtára adta, hogy szívbajban szenved ós ajánlotta, hogy a kúrával hagyjon fel, mert annak hatása könnyen végzetes lehet. El is határozta, hogy mihamarabb odahagyja Karlsbadot és Bécsben akarta kikérni egy orvosi tekintély tanácsát. Azonbau állapota július 1-én d. u. rohamosan rosszabbra fordult ós ^5 órakor örök álomra húnyta le szemeit. Neje aznap este sietett Karlsbadba Lajos fia kisóretóben, nem is sejtve, hogy már özvegygyó lett 1 F. hó 4-ón hozták vissza a holttestet e szeretett hazába, Alakon délután 4 óra tájban érkezett meg. Ez alatt kitűzték a gyászlóbogókat nem csak a középületekre, hanem sok magánházra is. Repczelakon. Szombathelyen, Sopronban, Győrben s egyéb községekben is. Az özvegyhez postával érkeztek a részvét táviratok és a ravatalra a soksok koszorú, a többi közt a dunántúli evang. egyházkerületé ós a soproni főiskoláé. Gyászjelentést adott ki a család, az egyházkerület, a győrsopron-ebenfurt-vasut-igazgatósága, Vasvármegye fő- és alispánja pedig köriratban értesítették a törvényhatósági bizottság tagjait a nagy veszteségről. A temetés július 6-án voit d. u. 4 órakor. A temetésre Szombathelyről, Sopronból külön vonatok, Kis-Czell felől a megerősített rendes vonat szállította el a közönséget, melynek soraiban jelen volt a kormány, az országgyűlés, Vasmegye, a felső eőri választó kerület, a dunántúli egyházkerület, a soproni s felső lövői tanintézetek, több város ós község, több társulat ós intézet, a katonaság képviselete, négy vármegye papjai, közönségének szine-java állotta körül a koporsót! A róm. kath. papság részéről ott volt a szombathelyi prépost plébános, a csornai premontrei rend 4 tagú küldöttsége, a környékbeli clerus. Az evangelikus egyház részéről részt vettek a temetésen 47 lelkész papi öltönyben, köztük két püspök, öt esperes, több egyházmegyei s gyülekezet felügyelő ós — énekkart alkot rá — vagy 40 tanitó. A temetési szertartást a háznál főtisztelendő s méltóságos Gyurátz Ferencz püspök, az elhunytnak iskolatársa, benső barátja s egyházkerületi elnöktársa végezte, megható beszédjének kiinduló pontjául választván Jelenés, k. III. r. 12 versét. Kegyelettel, hálás érzülettel áldozott azon férfiú emlékének, ui családját forrón szerette, a haza, az egyház közügyeit fényes sikerrel gondozta, kötelességérzete, igazság szeretete, hite által győzedelmes volt és oszlop az Istennek templomában. A temetőben alulírott imádkozott;