Evangélikus Egyház és Iskola 1899.
Tematikus tartalom - Értesítők - Szentes
o.S1 azért, mert e káténak tanítása az előzó iskolai lyel az isten igéjéből vett oktatás és megvilágovallásoktatás által már tulajdonképen feleslegessé sitás alapián a konfirmandus a gyülekezet előtt vált: de főleg azért, mert e káté anyaga igen hitvallását leteszi. szépen belehelyezkedhetik a mi confirmácziói ok- Kétségkívül a Credo képezi a confirmátatásunk keretébe, minden egyes főrésze a maga cziói oktatás legnehezebb, de egyúttal ép oly nélhelyén s bizonnyal jobb és megfelelőbb helyén, külözhetlen alkatelemét, mert bizonyos dolog, hogy mint magában a kátéban van. Ott van például a confirmácziói hitvallásnak más formája, mint mindjárt az első főrész: a dekalógus. Tudom ez, nem lehet. A pietismus azon felfogása, a melyugyan én azt nagyon jól, hogy Luther ennek lyel a confessiót a confirmandus gyermek egyéni ó-szövetségi karakterét klassikus módon megszün- szabad tény évé tette, ez irányzat álláspontjáról és tette a maga stereotyp „hogy az Istent féljük és éppen az orthodoxia akkori dogmatikus tanmeszeressük" kezdetű mélységesen egyszerű magya- revségével szemben érthető ugyan, de egyáltalán rázataival ; de vájjon a dekalógus maga egész- nem helyeselhető, mert habár az a confirmandus ben, a mint van, nem egy darab ó-testamentom-e, bizonyos relativ hitérettségre fel is vezethető, de helyesebben nem az ó-testamentom erkölcsi vi- arra mindig éretlen marad, hogy önállóan fogallága-e maga, a melyet az új-s^övetség megszün- mazza meg hitvallását. A crédót egyszerűen eltetett épen az által, mert Jézus a törvényt be- dobni és a kátéból tiszta polgári erkölcstant esitöltötte? Vájjon nem természetesebb-e tehát, ha nálni, mint ezt a rationalismus tevé, még nagyobb a lelkipásztor, a helyett, hogy amaz ó-törvényt veszedelem. De nem kevesebb veszedelem rejlik magára venné elő, azt egyszerűen beolvasztja a azon orthodox felfogásban sem, a mely nem töhegyi beszéd magyarázatába, a hol az alaphangú- rődve a gyermeknek — a hitben való bármely érettlatot e formulák világosan megadják: „hallottá- sóge mellett is— a theologiára valő teljes éretlentok, hogy megmondatott a régieknek (vagy meg ségével, a Credót velők egyszerűen, mint metavan irva) — én pedig ezt mondom nektek" ... ! physikai tekintély tant beemlókelteti s egyelőre mit S-vájjon lehet-e a confirmácziói cselekmény han- sem törődik avval, vájjon a gyermek érti e azt gulatát s általában az ezt előkészítő eonfirmá- vagy sem? A mint ezt a mult év folyamán egy cziói oktatás hangulatát is méltóbban, igazabban hazai evangélikus egyházi lapunkban is 2 5) olvasés melegebben megadni, mint a hegyi beszéd hattuk. Ugyan kérdem, mi haszna van ebből a felséges makarismusaival s mindjárt épen a leg- holt birtokból annak a szegény gyermeknek? S elsővel: „Boldogok a lélekben gyötrődők, mert ha áll a gyülekezeti életben az ennek épitóse érövék a mennyeknek országai" (Máté 5, 3.) Csak dekében kiadott bölcs apostoli intés, hogy „inkább értse meg az a lelkipásztor ott gyermekei között öt szót értelemmel, mintsem 10.000 szót értelem jól a maga hivatását s bizony bizony áldásos lesz, nélkül'* (I. Kor. 14, 19.) vájjon nem áll-e ez foés épen igy lesz áldásos a munkája! Hasonló kozottabb mértékben épen gyermekeink e fontos természetességgel fog beilleszkedni a Luther ká- és egész életükre kiható előkészítésénél, a mikor téjának harmadik, az úri imádságról szóló része nagyon de nagyon kell vigyáznunk arra, nehogy is a hegyi beszéd megfelelő helyén, ennek ma- gyönyörűséges ós könnyű iga helyett megunt nyügyarázata keretébe. A Jézus példázatai, a hegyi göt vessünk nyakába, a melyet örül, ha kiszababeszéd mellett, kiválóan alkalmasok lesznek azon dúlva mielőbb lerázhat! De hát ekkor elhagyjuk töredelmes s üdvösségre vágyó hangulat felidé- tán egyszerűen a Credót, mint ezt például Küh* zésére, a melyet a confirmáczió cselekménye meg- 1er javasolja? 2 6) Semmi szin alatt. Mert tényleg kiván s a melyről Luther kátéjának a gyónásról e Credo az, a melyben az „una sancta ecclesia" szóló ötödik főrészében van szó. A keresztségről lényege le van téve s ha elhagyjuk, ugyan mi hites az úrvacsoráiól szóló kátérészek (negyedik és vallást adjunk helyébe a gyermekeinknek? El nem hatodik) természetszerűleg illeszkednek be a con- hagyjuk hát, hanem igyekezzünk azt gyermekeinkfirmácziói oktatás psychológiai kiindulását és vég- nek megmagyarázni. Mert paedogogikai örök igazczélját képviselő s a közbeeső oktatás által épen ság, hogy a gyermekre csak az a termékenyítő a maga megszentelődésére váró két mozzanatba, és gyümölcsöző, a mihez szive, lelke hozzáférhet, A káté második főrészét képviselő Credo pedig ^77 Evaag giiicus Szemle,« 1898. évf. épen azon összefoglaló rövid summa lesz, a mely- se) i. m. 34. 1.
