Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Stromp László. Confirmatiói oktatásügyünk reformjához

255 jegyessé lett, attól az időtől kezdve egészen megváltozik. Elgyönyörködik a bohóságokon, rakonczátlankodásokon azután is, de részt bennök többé .nem vesz, nem is kívánkozik utánok. Érdekes nép az angol, de talán nem kisebb mértékben az a holland. Persze ilyen mozaikszerű rajz egyöntetű képet nem adhat róla, mindössze halvány fogaimat nyújthat arról a népről, melynek körében a béke-congressus tagjai meg akarják teremteni a „Treuga d e i t." Schweitzot kivéve egyetlen ország sem szolgáltat ennél alkalmasabb keretet századunk e legköltőibb, legmagasztosabb, egyúttal legfantasztikusabb ábrándjának. Mégvalósul-e, az a jövő titka. Szeretnőü hinni a jobbat. Igen, de minket ma a darvini elmélet, melynek központja a létért való küzdelem, arra tanit, hogy a háború, küzdelem, tusakodás volt, van ós lesz, úgy az egyes ember lelkében elvontan, életében concrete, mint a törzsek, népek, nemzetek szellemének eszmeáramlatában s politikai történelmének alakulásában. Az élet — legyen az anyagi, vagy szellemi — harcz nélkül el nem képzelhető. A föld gyomrában rejtett elemek micsoda titáni erófeszitéssel küzdenek egymással; hányszor rázzák, repesztik meg a szilárd földkérget, s közülök az erősebb micsoda pokoli tombolással szórja ki-el szét a felületre gyengébb rokonát. Mily megható erőlködésébe kerülhet annak a kicsiny növénybimbócskának, míg a fás kérget megszakasztva napfényre törhet ; még a lágy virágszirom a maga burokját széttépheti, vagy a fejlődő gyümölcs leszórhatja magáról a szirom hiú cziczomáját. Hogy öli, gyilkolja egymást a létért nem csak a vad, de a megszelídített háziállat is. No, és az ember, a föld legtökéletesebb lénye?! 0, hogy a „legtökéletesebb" jelzőt kiérdemelje, eltanulja, szerveihez alkalmazza, finomítja az ásvány, növény és állatvilág harczmodorát, eszközeit, azután küzd létért úgy a természet ösztönszerű, ártalmas és nem ártalmas erői, mint saját testvére, embertársa ellen. Létért való küzdelme az élet rugója, alapja, czélja, lényege — mondja a Darvin-fóle elmélet. Olyan természetesnek, megdönthetetlennek látszik ez a theoria, de következményeiben oly rideg, kietlen, hogy az ember, kétségbeesve érzi, mint súlyeszti a tudomány az állatok sorába, s megrémül, midőn az őserdő négykezű szörnyetegében ős-szüleit mutatja be előtte. Hát az istenképisóg hova marad 1 Összezúzva fekszik a föld sarában. De ne féljünk: az örök béke eszméjének mosolygó angyala megjelenik az emberiség történelmének szinpadán mindannyiszor, valahányszor az Isten képére ós hasonlatosságára teremtett ember megfedetkezik önmagáról s a képet le akarja magáról dobni; megjelenik, hogy a halandót isteni rendeltetésére és méltóságára emlékeztesse. Lehet, hogy azután észrevétlenül visszaszáll égi hónába, de sohasem a nélkül, hogy az emberi lélekben mennyei fényt ne gyújtana. Nem az actualis eredményért kell tehát a congressust üdvözölnünk, mert ilyent aligha fog létrehozni, de üdvözölnünk kell a benne megszületett eszmét, mely hivatva lesz a nagy tömeg fertőzött gondolkozásmódját destillálni. Az anyagelviség. órdekhajhászat, önzés vásárától megundorodott lelkek imposans tüntetésének ós tiltakozásának keil tekintenünk e congressust és szeretjük hinni, hogy a „Huis ten Bosch" tanácsterméből új, ideális kor hajnalfénye veti előre sugarait. Valószínű, hogy a harcz és háború megmarad továbbra is, de az ember figyelme rég parlagon heverő lelkéhez visszatér, s keresni fogja az egyén saját békéjének föltótelét. Ezt pedig sehol máshol fel nem találhatja, mint Istenben és az ő megtestesült Igéjében, a Jézus Krisztusban, ki azt mondá: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltettetek, és ón megnyugosztalak titeket;" a ki azt mondá: „Békességet hagyok néktek, amaz ón békességemet adom néktek." Az örök béke feltótele megvan, a kérdés csak az lehet: elfogadjuk-e, vagy nem. Ha e feltételeket megismertük, elfogadjuk : akkor csattoghat a kard, zúghat a kartács, döröghet az ágyú fejünk felett, bennünket meg nem háborít. Örök béke honol — lelkünkben. K.-Félegyháza. LUKÁCSY IMEE. Conflrmácziói oktatásügyünk reformjához. Felolvasás, tartotta a pozsonyvárosi, pozsonymegyei és mosonymegyei esperességek közös lelkészi s theol. tanári értekezletének 1899. május 16-án Pozsonyban tartott tavaszi ülésén Stromp László theol. akad. tanár. (Folytatás.) II. Confirmáczióról s confirmácziói oktatásról az első keresztyén egyházban mit sem tudtak. Hogy