Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Adományok stb. - Halassy Gyula

(Síi tik ez alkalommal meggyőződhettek arról, hogy a különböző felekezeti elnevezés nem választó fal, mely testvért testvértől elkülönít, s hogy az ó egységre való törekvésük az idegen térítők ré­szérói nem csak hogy ellenkezésre és akadályra nem talál, hanem még inkább pártolásra, támo­gatásra számithat. E mellett az oszakai egyetemes missiói gyű­lés imposans manifeslatiója volt a keresztyénség erejének és hatalmának. És a szellem, mely az oszakai conierentiá­ból kiáradt Japán minden részére, megtermette a maga áldott gyümölcseit. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A pesti ág. hitT. ey. német egyház­község f. hó 8. Fuszek Tivadar felügyelő ós Schranz János lelkész együttes elnöklése mel­lett közgyűlést tartott. Fuszek felügyelő minde­nekelőtt szivélyes szavakkal üdvözölte elnöktársát, a gyülekezet érdemes ősz lelkészét, Schranz Jánost, ki éppen aznap ünnepelte hetvenedik születése napját. Erre tárgyalás alá kei ült a lel­készi fizetés rendezése. A presbyterium tekintettel ama nagymérvű stólavesztesógre, a melyet az egyházpolitikai törvények okoztak, a törzsfizetés­nek felemelését és ötödéves korlátlan korpótlékot javasolta. A közgyűlés a presbyterium eme javas­latát egyhangúlag elfogadta és jóváhagyta egy­szersmind az előterjesztett s az 1899 ik évre szóló költségelőirányzatot is. Egyházmegyei köve­tekül Lipp er t Lajos és Mauritz Vilmos pres­bytereket választották meg. Szarvasi Sámuel lajoskomáromi nyugal­mazott lelkészt, szeretett nejének, szül. Bélák Zsófiának, 49 éves korában, 29 évi boldog há­zasság, két napi szenvedés után agyszélhüdés következtében jan. 2-án történt szomorú kimúlá­sában nagy csapás érte. A boldogultat gyászolják bánatos férjén kivül két leánya, egy fia, vejei, két kis unokája, testvérei és nagy rokonság, to­vábbá a lajoskomáromi evang. gyülekezet, mely­nek a boldogult igazi anyja volt. Abban találta legfőbb örömét, ha valakivel jót tehetett. — Te­metése nagy részvét mellett jan. 4-én volt; fun­gáltak: Torda Lajos tolna-szárazdi, — mint a család közeli rokona — és Kasper József he­lyi lelkész. Szász Domokos erdélyi ev. ref. püspök meghalt. Az erdélyi, de az egész hazai református egyházat is nagy veszteség érte. Szász Domokos, mint egyházi ember, nagy tehetségét és hatalmas akaraterejét mindig érvényesítette és talán ennek túlhajtása okozta, hogy a politika és az egyház érdekei közt nem mindig helyesen szabván meg a határvonalat, a politikai mozgalmakban oly irányba is tért, a mely a ref. püspök állásával nem éppen illett össze. Életének utolsó éveiben kellett azzal a nagy viharral is szembeszállnia, a melyet az egy­házi alapokkal űzött tözsdespekulácziói idéztek fel. A nagy koczkázattal szemben az volt a mentege­tődzése, hogy meggyőződése szerint az egyház érdekében is csak nagy pénzzel lehetett valamit elérni. Alkotásai közt sok maradandó becsű is van, s a bámulatos tevékenységű ember halála hirét megilletődéssel veszik tudomásul még volt ellenfelei is. Az egyetemes evang. egyház által kiirt millenniumi pályázatra a kitűzött határidőig egy pályamunka érkezett be, melynek jeligéje : » Sola fide." Halassy Gyula, Beszterczebánya országgyű­lési képviselője végrendeletében 17,000 koronát meghaladó összeget hagyott emberbaráti és kul­turális czélokra*. A beszterczebányai közkórháznak hagyott 300 koronát, ehez csatolódik korábbi 300 koronás adománya. Az összeget a család 10,000 koronára egészíti ki s mint „Halassy Gyula ala­pítvány "-t kezelteti. Egyenként 2000 koronát kaptak a beszterczebányai ág. h. ev. gyülekezet és az ápoló intézet ; egyenkint 400 koronát a lelkész, a városi szegényalap és a micsinyei ág. h. ev. gyülekezet, 200 koronát az ág. h. ev. gimnázium tápintézete, az ev. egyesület, a városi kisdedóvó, a tűzoltó egy­let, a zóIyommeg)ei árvaház, a F, M. K. E. besz­terczebányai osztálya, a micsinyei katholikus és ev. lelkész; 100 koronát a beteg munkásegylet, a katholikus legényegylet és a katholikus szegény polgár ápoló-intézet. Az ey. ref. theol. akadémiákban az idén beiratkozott: az I. évre 82, II. évre 46, III. évre 42, IV. évre 39, összesen 189 növendék; 14-gyel több, mint az előző évben. A polgári iskola reformja. Élénken fog­lalkoztatja országszerte a tanári köröket a polgári iskola kérdése, melyhez egyesek és intézetek sok­szor szenvedélyesen is szólnak hozzá. Némelyek a polgári iskolának 7 osztályúvá való fejlesztését óhajtják. Mások a mellett törnek lándzsát, hogy négy osztálylyal maradjon meg továbbra is népok­tatási intézetnek. Legutóbb a debreczeni kerületi kör tartotta gyűlését Nyíregyházán, hol a megje­lent tanárok az ág. hitv. ev. főgymn. tanári kará­nak vendégei voltak. Dr. Vie tó rísz József tar­tott előadást a kérdésről s a következőkben con­cludált : Az 1868-ik évi XXXVIII. t. cz. szerint a polg. iskola mint felső népiskola a népoktatási intézetek közt foglal helyet. Az 1883. évi XXX. t. cz. 1. §. szerint középiskolák alatt gymnásiumok

Next

/
Oldalképek
Tartalom