Evangélikus Egyház és Iskola 1899.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Jónás János. Carlyle Tamás
•196 fcap rajtunk. Aggódva kérdezzük, hol vannak p. o. csak itt a Tátra bérczei alatt a Szatmáry, Al-hortis, Spóner, Kis, Székely, Okolicsányi, Berzeviczy, Hollo, Badányi, Horváth, Budaházy, Görgey stb. prot. családok ivadékai, kik még ma is útmutatói volnának az egyháznak, ha súlyos idők érik ? ! Szintén örül az embernek a szive, ha a meghivó levél átolvasása közben arról győződhetünk meg, hogy a kegyesség, a vallásos bensőség, az egyház iránti vonzalom és tisztelet igen magas és kifejlett fokon állott. Vasárnapon délelőtt és délután sz. beszédben hirdettetett az isten igéje, hétköznapokon könyörgések tartattak, csütörtökön még külön prédikatiónak helye volt. Minden vasárnapon kiosztatott a sz. vacsora. Nem volt temetés egyházi szónoklat nélkül. A hivek tömegesen keresték fel az alkalmat az isten igéjének hallgatására. Jó példával járván elő az előkelők és a tanácsbeliek a sz. vacsorát is élvezvén a pásztor primárius közreműködése mellett. A díszes, művésziesen előállított ós most üresen álló külön birópadok — Richterbänke — néma tanúi ezen szép vallásos időknek, Á mai idők és viszonyok értéke szerint Fischer Mihály késmárki főlelkésznek évenkint legalább 5000 frtnyi fizetése volt. Olyan arányban a többi városokban is dijaztattak a lelkészek. Milyen hatalmas eszköz volt az olyan összeg a család tisztességes ellátására, a jótékonyság gyakorlására, a papi állás ós egyháza tekintélyének és befolyásának fejlesztésére, az isten országának megalapítására kisebb helyen is. Ma az alig iskolázott napi irók módjára 600—800 frttal akarják a pap fizetését rendezni, ki érettségi vizsgára köteleztetik, négy évig a theologiai tanfolyamot végzi és még azonkívül 1—2 évig a külföldi egyetemet is látogatja. Valóban nem igen kecsegtető a papi állás jövője, annál kevósbbé, mert az anyakönyvi kivonatokkal járó jövedelmek és a stólailletékek napról-napra mindinkább fogynak. História est testis temporum 1 Ezen kis öszszehasonlitás a hajdan ós most között, a mellett tanúskodik, hogy 200 óv óta sokat veszítettünk és némely tekintetben visszafejlődtünk. Csak folytonos éberség, el nem lankadó munka, határozott fellépés, vallás ós egyház iránti szeretet és áldozatkészség által menthetjük meg egyházunk hajóját az elmerüléstől. WEBEB SAMU. Carlyle Tamás. Felolvasás, tartotta a pozsonyi ág. h. ev. Theologiai Akadémiai „Prot. Esték" V. ciklusában (1899. márczius 11.) Jónás János. (Folytatás.) Carlyle saját szavaival szólottam ama kétségbeejtő meghasonlásról, mely férfikorának elejét komor sötétségbe borította. Mi volt az oka e meghasonlásnak? Ezt a kérdést kell legelső sorban vizsgálnunk, ha eredménnyel akarunk bepillantani Carlyle lelki világába. Carlyle a puritán szülei házban abban a komoly és őszinte vallásosságban nőtt fel, melynek az isten a lét középpontja ós hordozója, a benne való hit az emberi élet alapja, az emberi törekvés czólja, az emberi kötelességteljesítés alphája és omoegája. Dédapja vértanú halált halt e hitért és annak vallásáért. Egész környezete cselekvésének ez volt a bűnbeesés nélkül félre nem billenthető tengelye. És midőn a fiatal Carlyle az edinburghi egyetemre került, hol annál többet tanult, minél többet koplalt ós sanyargott; midőn szorosabb érintkezésbe lépett oly társakkal, kik, mint ó, szintén útnak indultak az igazságot keresendők ; midőn mohó szorgalommal már ifjan felkapaszkodott kora tudásának legmagasabb fokaira: e tudásból nem lelke meggyökerezett meggyőződéseinek rnólyitóeét és tisztulását, hanem csak a kétkedést lehetett, merítenie. De mit mondok kétkedést? A kétkedésnek a XVIII. század volt a korszaka. A XIX. század már csak romokon épített, melyekbe a franczia felvilágosodás a keresztyén világfelfogást döntötte vala; épített pedig vagy ratio nalistikus rendszereket, melyek az emberi véges ész hideg okoskodásával akarták érthetővé tenni az emberi véges észnek érthetetlen; vagy pedig, és még inkább, a gyermekmese országába száműzvén az emberi lélek legszentebb sejtelmeit, épített materialistikus rendszereket, melyek csak az emberi mértékkel mórhetőt, az emberi kézzel foghatót ismerték el igaznak, valónak, a mindig korlátolt és relativ tudást tették a korlátlan ós absolut hit helyébe. Ezt látta, érezte, de látott és érzett még egyebet is Látott egyházat, mely a hitélet elvesztett belső tartalma helyett annak külső formáiba szenteskedve kapaszkodott, s az emberi, szivekre nyert befolyását nem a szegények ós elnyomottak istápolására, hanem a hatalmasok