Evangélikus Egyház és Iskola 1899.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, jelentések, kérvények stb. - Név nélkül: - Evangelium és statisztika

Tizenhetedik éviolyam. 2. szám. Előfizetés dija : Egész évre . . 6 frt. Fél évre ... 3 , Negyedévről írt£SO kr. Egy szám ára 12 kr. Oroshaza, 1899. január 12. IISISKOLIL MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : Y E R EI S JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . . 8 frt Fél oldal Negyed oldal . . 2 m Ennél kisebb . . 1 h Bélyeg külön 30 kr. Evangélium és statistika. (Megkésett újévi reflexiók) Mióta az egyházpolitikai törvények hazánkban a felekezetközi viszonyokat alaposan megváltoztatták, mindenfelé különös keletnek örvend a statistika. — Lapjaink tele vannak táblázatos kimutatásokkal, sőt már vannak olyan specialistáink is, a kik tisztán statistikában utaznak, pontosan kiírják, hónapról-hónapra, a t. olvasóközönség tájékoztatására, most annyi numerust vesztettünk, most meg ismét ennyit, avagy megfordítva : és van országos lamentálás, avagy országos gaudium, a szerint, a mint a mérleg hozzánk vagy tőlünk sülyed. És evvel aztán vége is az ügynek, a legkö" zelebbi statistikai — viszontlátásig . . . Megvallom, az ilyen sopánkodó, óbégató statistika engem mindig szánakozó mosolyra késztet. Nem a statistikai adatok maguk miatt, mert azoknak nagy jelentőségét magam is vallom, hanem a mód miatt, a melylyel az adatokat legtöbbnyire feldolgozzák, s a felfogás miatt, a mely e felfo gásból kirí. — Összeadás, kivonás, egy kis kegyes ömlengés s aztán punctum. Miniha bizony az Istenországa pusztán a lelkek számában állana ! S mintha azt holmi mathematikai combinátiókkal avagy azok felett való epekedésekkel lehetne megépíteni 1 Nem, statistikus atyámfiai, a statistika tanúságai nem a számtömegek apadása fölötti sopánkodásban, nem is az azok esetleges emelkedésén való önző örömben rejlenek. A számok maguk különben is igen viszonylagos értékűek, kettó bizonyos körülmények között több lehet, mint tiz, s ismerjük Grideonnak, a bírák kora hősének törtéf T netet, a ki midőn a midianiták ellen indult 10,000. nyi sereggel s seregét az Úr rendeletére egy patakhoz .vezette, a hol a legnagyoJbbvrész, pajzsot, sisakot és dárdát félredobva, mohón a viznek feküdt, hogy égető testi szomját megolthassa és csak mintegy 300 an maradtak meg, a kik még a letérdelésre sem véve időt, csak úgy állva merítettek, puszta kezükkel néhány vizcseppet, ho ajkaikat megnedvesítsék s aztán azonnal tovább indulhassanak : ekkor az Úr igy szólt Grideonhoz — ,,e 300 által akarom ón Izraelt megszabadítani, ezek a vitézek és bátrak, a többiekre nincs szükséged, bocsásd haza őket" . . . Nos, a mint Grideonnak 300 több volt, mint 9700: több most is egy, bár kisebb, de hiterős, lelkes gyülekezet egy nagy, de a hit igazi lelke nélkül szűkölködő tömegkolossusná!. Mert az Istenországa nem a számokban áll, de a Léleknek erejében. Már pedig a szánalmas a dologban épen az, hogy ezek a mi jó statistikusaink az Istenországát rendszerint felcserélik az egyházzal, a hivő szivek mélyében rejtőző ama láthatatlan ecclesiát a külső, látható institutióval. — Ilyen alapon ugyan érthető az elveszettek felett való, sokszor szemforgató siránkozás s a bármely önző okból is hozzánk szegődött számspecieseknek nem kevesebb szemforgatással járó elkönyvelése : de, édes statistikus atyámfiai, ugyan gondoljuk meg jól, vájjon ez által az Istenországa egyáltalán vesztett vagy nyert-e s vájjon nem jobb volna-e az ilyen statistikát az „egyedül üdvözítő szent és csalatkozhatlan" pápás egyház tudományos kiváltságáúl hagyni, a melynek, tudjuk, különös kedve telik a lelkek elkönyvelésében és ha azokat a haldoklók vagy épen a halottak közül „menti" is meg? . . . Habeant sibi! Ámde azért, akárhogy bizonygasson is, nem fogja senki istenfiával elhitetni, hogy az Istenországa az ő aklával azonos volna. Mindezt pedig nem azért irtam meg, hogy ebből valamelyes quietistikus eredményekre utaljon bárki is. Hogy dobjuk el hát a számokat, hagy-