Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Prónay D. b. beszéde a főrendiházban

Tizenhatodik évfolyam. 24. szám. Orosháza, 1898. június 16. EVANG. ES ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . O frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt KO kr. Egy szám ára líí kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb S frt « , 1 , Bélyeg külön 30 kr. Prónay Dezső b. beszéde a főrendiházban. Engedjék meg, hogy a lelkészi jövedelem kiegészitésóról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag szavazatom indokolásáról néhány rövid észrevételt tegyek. Midőn e törvényjavaslatot birálat tárgyává teszem, az alap, melyből kiindulok, az 1848. XX. t. cz. (Halljuk !) Több századon áftartott küzdelemnek vetett véget és olyan elveket proclamált az 1848. XX. t. cz. a vallás dolgában, a melyek méltán kelthettek telfes megnyugvást. Az 1848. XX. t. ez. 2. §-ában ki van mondva, hogy a hazában bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül, a tökéletes egyenlőség és viszonosság áll fenn. Alkotmányunknak mintegy sarkalatos elvévé lett ez. Nézetem szerint nem felel meg ezen elvnek a lelkészi jövedelem kiegészitésóról szóló törvényjavaslat, és mivel ezen elvnek nem felel meg, sajnálattal bár, a törvényjavaslatot még általánosságban sein fogadhatom el. Az 1848. XX. t. cz.-ben ki van mondva, hogy minden vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségletei közálladalmi költségek által fedeztessenek, a mely elvnek alkalmazásánál a ministerium a vallásfelekezetek meghallgatása után volna hivatva törvényjavaslatot benyújtani. Én mindenek előtt constatálom azt, hogy ezen törvényjavaslatra nézve, a mely a lelkészjövedelem kiegószitéséról szól, az egyházak meghallgatva nem lettek. Tudom, hogy egyátalában e törvényjavaslatra nézve azt mondják, hogy hiszen ez nem is akar lenni az 1848. XX. t. cz.-ben lefektetett azon második elvnek végrehajtása, hogy az egyházak szükségletei az állani által fedeztessenek. Kétségkívül ezen elvnek a maga egészében való megvalósulásául senki sem fogadhatná el ezen törvényjavaslatot, és senki sem tekinthetné azt annak. Némi részben mégis azon elvnek egyik folyományaként kell azt tekinteni. A fődolog azonban az 1848. XX. t. cz.-ben nem az, ' hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek szükségletei az állampénztárból fedeztessenek; a fődolog az 1848. XX. t. cz.-ben az, hogy az öszszes törvényesen bevett vallásfelekezetekre nézve az egyenlőség és viszonosság elvét igtatta törvénybe ezen törvényczikk. Ezen javaslat pedig mélt. főrendek, melyet a ház most tárgyal, nem felel meg ezen elvnek, mert a róm. kath. lelkészek javadalmának kiegészítéséről egyáltalában nem szól, arról csak ideiglenesen, mintegy mellékesen intézkedik. A törvényjavaslat tárgyalása közben tett nyilatkozatokból azt következtetjük, hogy a róm. kath. egyház lelkészeinek jövedelmét azon helyeken, a hol az szerfelett csekély és egy bizonyos mimimumot nem ér el, önmaga fogja kiegésziteni. Ez igen örvendetes körülmény. Az megnyugtató leez a róm. kath. egyházra nézve, örvendetes és megnyugtató az államra nézve, de minek a következése ez? Semmi egyébnek, mint hogy annak idején a róm. kath. egyház megfelelő és pedig tetemes állami dotatióban részesült. Nem akarom ón a róm. kath. egyház vagyonának jogi természetét érinteni vagy azt tárgyalni. Én csak constatálni akarom azt a tényt, hogy a róm. kath. egyház oly tetemes vagyonnak van birtokában, a mely vagyon elég arra, hogy megfelelő intézkedések mellett a lelkészek megfelelő minimalis ós sót fokozatos dotatióban részesülhetnek. Azt azonban kétségbevonni nem lehet, hogy a római kath. egyház dotatiója eredetére nézve állami volt. Ha tehát az 1848. XX. t. cz. elveit gyakorlatilag meg akarjuk valósitani, ennek a következése az volna, hogy dotáltassanak az állam által az összes törvénvesen bevett