Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Hegyaljai egyházmegye

34 re: „Mi az úrvacsora szentsége?" — így felel: „Az úrvacsora szentsége által a hivő keresztyén a legbensőbb összeköttetésbe lép az Ur Jézussal s a szentlelek legdrágább ajándékaiban részesül." Ezeken kivül ínég kisebb tévedések is fordulnak elő a hittani részben. A vallást a fogalmi meghatározásnál csak mint Isten iránti benső vonzalmat fogja fel, habár alább tárgyalja, hogy a vallás az értelemben, érzelemben és akaratban nyilatkozik meg. Isten tulajdonságainak kifejtésénél Isten jóságához sorozza azt, hogy nem személyválogató, holott ez igazságosságából következik. Az Istenről szóló tanban nem emeli ki határozottan, hogy Isten mint atya, teremtő és gondviselő Isten s a gondviselés pedig abban áll, hogy a világot fentartja és kormányozza. Az ember lényegét nem fejti ki teljesen eme meghatározás : „Az ember Istennek teremtménye, még pedig akár testi, akár lelki tulajdonságait tekintsük, Istennek legtökéletesebb teremtménye a földön." A bűnről szóló tárgyi meghatározás, mely szerint „a bűn a testnek győzelme a lélek felett," sem kimerítő, a mennyiben a következő kifejtésben nem veszi hasznát ; a szabadakarat szerepléséről későbben szól s igy az egész előadás szétfolyóvá, terjengőssé válik. Mily rövid és kimeritő volna p. o. ez a meghatározás: „A bűn Isten parancsolatának megszegése az akarat szabadságával való visszaélés útján." — A szentháromságról nem a szentlélekről szóló tanban kell szólani, hanem Isten lényegének tárgyalásánál. Az erkölcstan aránylag legjobb része a munkának. de itt is találtunk téves meghatározást. Azt mondja p. o., hogy a becsület az a jő vélemény, melyet mások táplálnak felőlünk. A jó vélemény a becsületnek csak egyik tényezője. Az egyháztörténeti részben is van több téves adat, a mi azonban könnyen javítható. Hogy a munkában nincs meg a kellő egység, azt az is bizonyítja, hogy a róni. kath. egyháztól való eltérést a hittanban veszi fel, holott annak a választanoknál van helye. Az úrvacsoráját itt is említi, de helyesen itt sem határozza meg. Az egész munka a káté nívóját túlhaladja ; inkább rendszeres mű akar lenni ; gyermekeknek nehéz, értelmi képességüket messze túlhaladja és nincs is meg benne a kellő melegség. Azért foglalkoztunk jelentésünkben eme munkával hosszasabban, mert olyan mű, a mit komolyan számba lehet venni s kellő átdolgozás útján használható munka válhatnék belőle. Rendkívüli nagy szorgalmát, törekvését mindenesetre dicsérettel kell kiemelnünk. Jelen alakjában műve kiadásra nem alkalmas s ha idővel nyomda alá kerülne, akkor a gyökeres átdolgozás alkalmával tetemesen meg kell rövidíteni, a magyarázó toldásokat szerzőnek el kell hagyni s a hittani igazságokat röviden, határozottan, kellő melegséggel kell előadni. (Folyt, köv.) BELFÖLD. A hegyaljai ág. Mtv. ey. egyházmegye f. hó 12-én tartotta Miskolczon első közgyűlését. Ez alkalommai lett hivatalába beiktatva az uj elnökség: Radványi István kir. tanácsos felügyelő és Túróczy Pál főesperes. A remek székfoglaló beszédek s a főesperesi eskü elhangzása után megválasztattak az újonnan alakult egyházmegye tisztviselői. Egyházmegyei főjegyzőnek Kovács Andor hvécsei lelkész válásztatott meg. A világi jegyzői szék egyelőre betöltetlen maradt. Esp. pénztáros lett Horváth Sándor, szerencsi magánhivatalnok, esp. ügyész Déván Ottó miskolczi kir. főügyész, ellenőr Dr. Erős János szerencsi orvos, számvevő pedig Hronyecz József. Az egyházmegye iskolái felügyelet szempontjából 2 körre osztattak föl. A felső kört képezik : Ab. Szántó, Ab. Fancsal, Hvécse, F. Kemencze, Rank, Stoosz, az alsó kör keretébe pedig Tálya, Miskolcz, S. Arnot, D. Győr, Csanálos, S. Kaza tartoznak. A felső kör. élén állanak mint iskola látogatók S z o s z k o Róbert zsadányi kir. járásbiró, Fiedler Sándor tályai tanító és Kovács Andor hvécsei lelkész, az alsó kör dekánusai pedig dr. Marko László miskolczi orvos, G z ék as István és Grebe Endre miskolczi tanítók lettek. Levéltárosnak Hronyecz József választatott. A levéltár kezelésére nézve akként történt intézkedés, hogy annak történeti része Miskolczon, egyéb iratai pedig S.-Arnóton a főesperes kezelése alá helyezendők el, A közgyűlés a f. évi szükségletet a rnult évi költségvetés keretén belől határozatilag megszavazta. A régi hegyaljai egyházmegye vagyonának ketté osztása ügyében a tiszavidéki egyházmegye kiküldötteivel való tanácskozás czéljából az esp. elnökség, az esp. főügyész és Hronyecz József tagokból álló bizottság küldetett ki. A régi esp. özv. árva nyugdíjintézet vagyonára vonatkozólag kimondatott, hogy annak vagyona tagjai elfogyása után azon kulcs szerint osztassék meg a két egyházmegye között, a mely kulcs lesz a közigazgatási tőke vagyon .megosztására nézve a két egyházmegye közgyűlése által elfogadva. Az alespcres választására vonatkozó szavazatok beadásának határidejéül f. év július l-re tűzetik ki.