Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Legtöbb adót fizetők névjegyzéke - Mezei munka sz. István napján - Élelmi czikk árulása vasárnap - Községi népiskolai adó - Párbérjárandóság 5 év alatt elévül

371 peresség évi közgyűlését, még mindig a kedélyek némi izgatottsága mellett, — de az idén már határozottan békésebb szellemben, — meglehet a minapi püspöki látogatás következtében. A gyűlést a helyettes felügyelő magyar nyel­ven nyitotta meg, és ezen legfölebb húsz magyar szó annyira felingerelte a közönséget, hogy rendre keltek ki és emeltek óvást a magyar szó ellen. Az ingerültség minden következő szólónál foko­zódott és máris a gyűlés viharos lefolyására nyilt kilátás, midőn a helyettes felügyelő azon nyilat­kozata, hogy hát „várjanak csak az urak, előbb constituáljuk a gyűlést, azután beszéljünk," — le­csillapította az ingerültséget. A eonstituálás után dr. Yanovics inditványa folytán, — ki hivatkozott püspök úrnak T.-Szt.-Mártonban tett nyilatkozatára, mely szerint nyelvükben senki sem támadja, senki sem akarja anyanyelvüktől megfosztani a túróczi hiveket, — nehogy a gyű'és magyar nyelvű mai megnyitása praecedensül szolgálhasson a jövőre nézve, — a magyar nyelvű megnyitás ellen ha­tározott tiltakozás és a tót nyelvnek, mint a gyű­lés hivatalos nyelvének kimondása vétetett határo­zatul a jegyzőkönyvbe. Azután a helyettes főesperes felolvasta szép. magvas évi jelentését. A jelentés kapcsán tett indítványok elfogad­tattak, mert el nem fogadni, nem lehetett, — de maga a jelentés nem igen hatott a kedélyekre, mert nem azt nézték, hogy mit, hanem, hogy ki mondta. Az esperesség nem elégszik meg a papi fizetés kiegészítésének törvényével, hanem kívánja az 1848. évi XX. t.-cz. életbeléptetését teljesen. Gyors egymásutánban tárgyaltattak a folyó ügyek. A letárgyalt ügyek közt említésre méltóbb, hogy határozatba ment, miszerint az esperességi lelkészek a Reischelianumra való jogaiknak érvé­nyesítését az esperesség is pártolólag szorgal­mazni fogja, továbbá, hogy azon körülmény folytán, mert Dulla Máté esperességi másodfelügyelő az ellene emelt vádak alól másodfokúlag is felmen­tetett és mert a mult évi közgyűlésen a másod­esperes is törvényesen megválasztatott, tehát most már volna az esperességnek rendes választott elöljárósága, a kerületnél kérni fogja az esperes­ség a 'helyettes elöljáróság működésének megszün­tetését és habár csak pár hónapra is r e választott elöljáróság hivatalba helyezését, továbbá, hogy a szarvasi tanítóképző ügyében ajánlatba hozott eme­lése az esperességi járuléknak, az egyházak nagy terheltsége miatt, el nem fogadtatott. Simán folyt le az esperesség képviseletének ügye is, a meny­nyiben a helyettes elnökség mellett dr. Wano­vics, Ha lassa András a világiak, és Hodzsa János szvetári, Morhács Márton mosóczi lel­kész az egyháziak részéről küldettek a kerületi gyűlésre. TUDNIVALÓK. A községi legtöbb adót fizetők név­jegyzékébe való felvétel nem kizárólag a te­lekkönyvi tulajdonost illetvén meg, lelkészek ja­vadalmát képező ingatlan vagyon után a haszon­élvező lelkészek által fizetett egyenes állami adók a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál, tekintet nélkül a telekkönyvi tu­lajdonosra, a haszonélvező lelkészek javára szám­ba veendők. (917./897. k. sz.) Szent-István napján végzett, de egyházi szertartást nem zavaró mezei munkák miatt tett feljelentés elbírálása a közigazgatási hatóság ha­táskörébe tartozik. (Hatásköri összeütközési ügy­ben a kir. minisztérium, 60,000. 1897. I. M. sz. a ) Vasárnapon templom mellett, isteni tisztelet alatt, élelmi czikk árusítással elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik. Mert ez a cselekmény mind az 1891. évi 13. t.-cz. 1. §-ába, mind a kihágási büntető törvénykönyv 52. §-ába ütköző kihágás­nak ismérveit feltüntetni látszik. (Hatásköri össze­ütközési ügyben a kir. minisztertanács, 4157./897. B. M. kih. sz.) Az 1808. 38. t.-ezikknek a községi népiskolai adóra vonatkozó 35. §-ában előfor­duló „hozzátartozó polgár" kifejezés alatt mind­azok értendők, kik a községben adót fizetnek. (916./897. k. sz.) A vallás- és közoktatásügyi minister 1896. évi 29,830. sz. határozatában kimondja, hogy a párbérjárandóság, a mely öt óv alatt nem követeltetett, vagy kellően nem biztosíttatott, a közadók módjára elévül. Ezen kijelentését a mi­nister azzal indokolja, hogy : „törvényeink azon rendelkezése, mely szerint az öt év alatt nem követelt vagy nem biztosított közszolgáltatások el­évülnek, az ezen törvényes intézkedés alapját ké­pező azonos indokoknál fogva a párbérjárandóság érvényesítésénél is alkalmazást igényel." ÜZENETEK. Sz. M. A megpendített ügyhöz én, magam ré­széről nem szólhatok, mert a viszonyokat nem isme­rom ; hanem hozzá önnek szívesen tért adok ; az ügy megérdemli. A többit a legközelebbi napokban. — K. Gy. Egészen új pályázat volt ez Nem is vol­na értelme annak, liogy az elsó pályázatról verse­nyen maradjanak a müvek, javítás nélkül. Én azt nem irtam a lapban, hogy a ki az első pályázattól müvét vissza nem veszi, annak müve az új pályá­zatra benn marad. Kívánsága szerint visszaküldöm néhány nap alatt, de a jeligét szíveskedjék megírni. — P. B. Megmondtam; de jó lenne előbb rendbe hozni, mert a szedést sokáig nem tarthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom