Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - 6. sz. kir. városi egyházmegye
191 vagyona ogy V 3 millió koronát tesz, főgimnásiuma, államsegélyek, jogakadómiája népesség tekintetében az országban második helyen áll, csakis a tanítóképző s különösen a theologia küzd az anyagi bajokkal, a melyen az egyházkerület bölcsességének segítenie kell a legrövidebb idő alatt. A gyűlés egyik legérdekesebb tárgya a coll. ősi pártfogóság rendezése volt, a melyre nézve a coll. felügyelőnek a históriai jogokon s a lényeges állapotokon alapuló alapos elaboratuma végleges szövegezés s az egyházkerület elé való terjesztés czéljából egy 5 tagú bizottságnak adatott ki. Az e kórdósben megindult vita különösen Grlauf P. és Terray Gry. főesperesek részéről több alapos eszmét ós szempontot cleritett föl. Ugyancsak e bizottságnak adatott ki a coll. szerv, szabályzatnak a zsinati törvénynyel való összeegyeztetése. A főgymn. vallástanári szék, a melyet eddigelé a theol. láttak el, szept. 1-vel pályázat úján fog betöltetni. A theol. tanárok kérvénye a 4-ik (gyakorlati) theol. tanszéknek F r e n y ó Lajos jelenleg sikeresen működő tanárral való betöltése a júniusi igazg. választmányra halasztatott, inig fizetésfölemelés iránti kérvényük az egyházkerületi gyűlés elé pártolólag fölterjesztetett. Örömmel vette tudomásul a gyűlés az újabb hagyományokról, különösen a 20.000 frtnyi Dessewffy lsván-fóle családi ösztöndíjról szóló felügyelői jelentést, valamint May er Endre biztató jelentését a theol. internátusról. Több folyó ügynek elintézése után a 4 óráig tartó gyűlés az elnökség éltetésével véget ért. A kerületi tagoknak ez élénk részvétéből ós érdeklődéséből sok biztató reményt és tanulságot meríthettünk a collegium jövendő fejlődésére. (sz.) A VI. szab. kir. városi esperesség közgyűlése. F. évi márczius hó 22-én tartotta ezen egyházmegye rendkívüli közgyűlését Eperjesen. Kubinyi Albert, mint hivatal szerint legidősebb felügyelőnek helyettes esperes felügyelői üdvözlése és a gyűlés megnyitása után, Lin berger István helyettes esperes tett többrendbeli jelentést. melyek során a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg az elhalt Pech y Tamás, Herrn a n n Gusztáv, Kellő György és Payer Hugó emlékét. Majd az egyházmegyei elnökségre beadott szavazatok felbontásához fogván, melynek eredménye lett, hogy főesperessé Lin berger István késmárki lelkész egyhangúlag, felügyelővé nagy szótöbbséggel Benczúr Géza kassai egyházfelügyelő választatott meg. Az eskü letevése és szívélyes üdvözlés után a megválasztottak elmondották székfoglaló beszédeiket. Benczúr Géza felügyelő mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a nagybecsű megtisztelő bizalomért. Nem érdemelte, nem kereste — úgymond — ezen kitüntetést, de ha ínég se utasítja azt el magától, teszi azt azon tiszta meggyőződésből, hogy minden hitbuzgó protestáns embernek kötelessége betölteni azt a helyet, a hová őt hitsorsosainak bizalma állítja. Teszi azt másodsorban azért, mert hiszi és reméli, hogy a jog- és kötelességben egyenlő társelnökével, ntű L i nberger István főesperes úrral egyetértve sikeresen fogja előmozdíthatni az egyházak ós iskolák javát. Mely okból reményű, hogy az egyházak lelkészei, felügyelői, tanácsai, tanítói s minden hivatott tagjai, most annál inkább fogják őt minden jó törekvésében bizalmukkal és támogatásukkal megtisztelni. S midőn a dolgok oda fejlődtek, hogy a történelmi kapcsok erősebbeknek bizonyultak, mint a szétdarabolási törekvések, kötelességének fogja ismerni megtenni mindent, a mi szükséges leend, hogy ezen régi, dicső esperesség továbbra is fennmaradjon ós sikeresen haladhasson azon a missiói téren, a hová azt múltja állította. Ragaszkodik dicső őseink hitbuzgó példájához, ne vonjuk meg az áldozatot sem egyházunktól, óvjuk, ápoljuk a valódi protestáns szabadelvű közszellemet, haladjunk mindenkor autonomikus egyházunk törvényes útjain, mely kijelentések után magát továbbra is az egyházmegye nagyrabecsült bizalmába ós támogatásába ajánlotta. Lin berger István főesperes szókfoglalóján igy szólott: Azon ismeretes mondás: „Vox populi vox Dei ! ' gyakran keserű csalódást szült, míg ellenben, egy szónak változtatásával, ha igy hangzik: „Vox ecclesiarum vox Dei!" e mondás ritka kivétellel tiszta arany. Egyházaink választó szavazatainak eredménye most lett kihirdetve, mely engem hivott a főesperesi felette fontos hivatal elfoglalására ós parányi eddigi érdememen fölül megtisztel, kitüntet engem. Hálás köszönettel meghajolok ezen ecclesiarum voxa előtti Engedjék meg, hogy jövő működésem programmját nem állitom fel, nem hirdetem : igóret helyett szolgáljon 27> évi eddigi sáfárkodásotn e téren, melyet, mint főesperes-helyettes végeztem. Mégis Pál apostollal szólok: „Kételkedünk, de mindenestől nem esünk kétségbe." (H. Korinth 4, 8.) Igen, kételkedem ! Nemde ezt mondhatnám magamban: 72 éves aggastyán létemre ezen oly felelősséggel, munkával járó hivatal elvállalása salto mortale a légkör vacuumába? Mit feleljek erre? „Mindenestől nem esem kétségbe!" Legyen szabad felséges, hőn szeretett és a legmélyebb alattvalói hódolattal tisztelt uralkodó királyunk jelszavával élnem, melyet a magyar ezüst ós arany pénzek viselnek körirásul: „Bizalmam az ősi erényben." Igen, bizalmam az ősi evang. prot. erényben!" Bizom abban, hogy szeretve tisztelt egyházmegyei felügyelő úr és kartársam lesz erős támaszom most elvállalt hivatalomban. Bizom azután abban, hogy a nagyrabecsült egyházfelügyelők.
