Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Barsi egyházmegye

402 ménybe egész terjedelmében fölvétessék. A másik „Jóságod, Isten, feljebb ér" csakugyan Gellért legjobb éneke, s Ráday fordítása oly correkt, hogy igen csekély változtatással bevehető. Mert az énekeskönyv akkor kimerítő, ha abban minden irány, (még a rationalis irány is) megtalálja a maga énekét, mint ezt a „Cithara Sanctornm," ezen legremekebb énekeskönyv tanúsítja. Nem szükséges, hogy egy keresztény léleknek minden ének egyaránt megnyerje tetszését : hanem szükséges, hogy a különböző hangulatú kedélyek mindegyike megtalálja a maga kedves énekét. Az egyoldalúság, milyen a „Gryőri Enekeskönyv"-nél mutatkozik, czélra nem vezet. Végül meg nem állhatom, hogy a költő Balassa Bálint nevének legújabban divatba hozott elferditéséról meg ne emlékezzem. K. S. is Balassinak írja. Miért? Bizonyosan azért, mert istenes énekei közt van egy bűnbánati éneke, melyben a versfőkből ,Balasi Bálint" fejlik ki. tehát maga Balassa Balázsnak irta volna magát. Ezzel szemben meg kell jegyeznem, hogy kora divatja szerint Balassa is kedvelte nevének latinos végzetét, tehát igy: „Balasius," a mikor az ,.us" elhagyása után Balasi marad. (De semmi esetre Balassi két s-sel, mint a legújabbi irodaimászok csinálják.) Annál inkább tehette ezt B alassa, mert neve valóban Balázs (Blasius) keresztnévből ered, s Balassa Gyarmatot is régente felváltva Balázs-Gyarmatnak is mondták. Most az újkori tudósok szerint (a kik a nie-da-gewesent nagyon kedvelik, s már Virgilius helyett is Vergiliust irnak,) a város nevét is Balassi-Gyarmatra kellene átidomítani. Balassát Balassának nevezték kortársai, igy nevezte Rimay is, az ő hű tanítványa, s az Elégiában is igy ajánlja verseit: „Bálint, nemzetedben ki voltál Balassa, Munkádat kiadom, hogy minden szem lássa!" Kovács Sándor theol. tanár urat pedig kéri minden buzgó evang. keresztény lélek, hogy a gazdag pozsonyi lyceumi könyvtár fölhasználásával tovább is munkálkodjék a hazai protestáns hymnologiai terén, tudván azt, hogy az énekeskönyv ügye nemcsak legfontosabb belmissioi kérdés egyházunkban, de valóban életkérdés, s mármár „Proxiinus ardet Ucalegon!" GAÁL MIHÁLY. BELFÖLD. Templom és iskola. Esztergomvármegye és a főegyházmegyei hatóság között újabban éles ellentét fejlődött ki a magyar njelv terjesztésének dolgából kifolyólag. A vármegye ugyanis már többször megkereste a főegyházmegyei hatóságot, hogy a magyarosodás érdekében a vegyes ajkú községekben rendelje el a magyar nyelvű istentiszteletet. Az egyházi hatóság ezt azzal a megokolással, hogy az ő feladata a hivek lelki ügyeinek fejlesztése s a magyar nyelv terjesztése az iskolák dolga, egyszer s mindenkorra megtagadta. A templomokban ezentúl nem fognak magyar szent beszédet mondani, de az iskolákban szívesen hozzájárul a hazafias törekvéshez. — Lehetséges legyen, hogy a történetíró herczegprimás egyházmegyéjében történjék ilyesmi ? „Az iskolákban s z i v e s e n, " de a templomban nem terjesztik a magyar nyelvet! A dunántúli kerületben a pénzügyi bizottság által készitett és a miniszter által elfogadott tervezet szerint a 8080 írtnyi államsegély a következőképen fog kiosztatni : Egyenként 250 frt segélyben részesül 3 lelkész : Tóth Gryula n.-vázsonyi, Adorján Ferencz dunaföldvári, Nagy Lajos szt.-antalfai. — Egyenként 200 frt segélyben részesül 5 lelkész: Schrödl József balfi, Nagy Sándor b.-sz.-lászlói, Zatkalik Lajos suúri, Szilvágyi Gyula légrádi, Péter Ádám hrasztováczi. — Egyenként 150 frt segélyben részesül 14 lelkész: Sass Lajos galsai, Király Mátyás eőri-szigeti, Terplán Jenő péterhegyi, Polgár János meszleni, Matisz Sándor sikátori, Horváth Dezső veszprémi, Szerényi Sándor antonováczi, Takács Gyula kapii, Ihász László kisbaboti, Béldi Károly sár-szt.miklósi, Bejek G-yörgy nemès-kéri. Pieler Mátyás kaboldi, Horváth Béla p.-szt.-lászlói. — Egyenként 120 frt segélyben részesül 18 lelkész: Kovács Mihály móriezhidai, Kirnbauer Sándor vágódi, Berke József magyarósdi, Szabó Sámuel gérczei, Hafenscher Károly sárvári, Petőcí Ferencz bőnyi, Borbély János mérgesi, Horváth Károly liántai, Nyirő Károly alsó dörgicsei, Hima Sándor tót-moráczi, Jeskó Lajos pécsi, Wéber Sámuel szepetneki, Szalóki Elek surdi, Magyar József hodosi, Kovács István muraszombati, Varga Gyula vönöczki, Hörényi Lajos győr-szemerei, Hütter Lajos nagy-kanizsai. — Egyenként 100 frt segélyben részesül 5 lelkész: Nagy György koltai, Kund Sámuel répczelaki, Schmidág Ede alsó-lövői, Kiss Lajos nagy-alásonyi, Zsakó János ösküi. — Egyenként 80 frt segélyben részesül 12 lelkész : Kuzma István domonkosfai, Kiss Lajos homok-bödögei, Fadgyas János nagy-barátii, Vértesi Sándor zala-istvándi. Balogh István vanyolai, HuBer Tivadar német-hidegkúti, Eősze Zsigmond