Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Hetvényi Lajos. Képek a szeretet világából

<622 harczban. De a 12-lik órában elhangzott a pusztában kiáltó szava : Egyengessétek az Úrnak utát I A bűnösök féltek, hogy kevélységök lesz a halom, a mit le kell vágni, kemény szivük lesz a kő, a mit össze kell törni. Felvették Jézus keresztjét, de nem igaz bűnbánattal, hanem félelemből, De eljött a Messiás, ki szent lélekkel és tűzzel keresztel. Várjátok őtet igaz megtérő, töredelmes szivvel és a szeretet cselekedeteivel. 8. Az utolsó próféta. Azt kérdezték Keresztelő Jánostól a papi tanácsbeliek : Kitől van meghatalmazásod a keresztelésre ? S hogy van neki erre meghatalmazása, azt a következő szép költői hasonlatokba burkolt igazsíggal bizonyítja: Kérdezzétek az esőt, ki bizta rá, hogy cseppjeivel megtisztítva a levegőt a portól, hogy felüdítse az elepedt virágokat ; kérdezzétek meg a napsugárt, ki bizta rá, hogy életet támaszszon a kihalt földön ? Az adta a hatalmat, a kit ti nem tudtok, a ki köztetek van. Ezután Jézushoz mentek János tanítványai, János pedig börtönben végezte életét. 9. Jézus születése. Vétek az Isten népét, mint valami jószágot megszámlálni. Ezt a megalázást a római császár követte el Isten választott népével. Hát nem veszi el rólok Jehova ezt a gyalázatot ! Augustus császár is eszköz volt az Isten kezében, — a maga dicsőségét kereste, de Istenre szállt a dicsőség. Miért ment Mária Bethlehembe, hiszen őtet, a gyenge nőt a törvény ez alól a kötelesség alól felmentette? De hát elhagyhatta volna-e Józsefet, a ki őt megértette s viszont József elhagyhatta volna-e Máriát, a kit az Isten az ő legdrágább kincsével reá bizott ? ! Találóan jellemzi a kis gyermek hatalmát Luther családi életéből felhozott jelenettel, midőn karácsony estéjén preclikátiőja fölött elmélkedvén felesége oda vitte hozzá legkisebb gyermekét, hogy tartaná addig, mig ő a ház sürgős dolgait elvégzi. Kellemetlenül érintette ez a dolog Luthert, de elmerengve a kis pólyás gyermeken, eszébe jutott, hogy a Mindenható ilyen kis gyermekké leit érettünk és soha sem mondott olyan szép beszédet, mint másnap. 10. Az örömhír. Csodálatos az Isten gazdagsága, a ki midőn annak a néhány pásztornak szive vágyát kielégíti, az egész világnaK örömet okoz. Teljesültek az Ígéretek. Megszületett a Megtartó, a kigyó fejének megtörője, Dávid fia, a királyok királya, az Istenember 1 A világ fiai ma is közönyösek iránta, pedig a haladásnak, a valódi műveltségnek s mindennek, a szép, jó és igaz, Jézus az egyedüli alapja. Fogadjuk őt a mennyei karok zengedezésével : Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, a földön békesség és az embereknek jóakarat! Eltekintve immár ezen kis munka egynémely fogyatkozásaitól, különösen az imitt-amott előtérbe ' toluló homálytól, mely a képek és hasonlatok kifejtésének tökéletlenségéből ered, pl. a tüzes és rézkigyók képleges magyarázatánál (21. 1.-) amint tapasztaljuk, miután ezek a hibák aránylag csak igen keveset vonnak le a sikerült dolgozat értékéből : ennélfogva szerző munkásságának ezt a gyümölcsét, tudományos búvárkodásának ebben a kis füzetben feltárt eredményét, — annak, a kinek szánta — a művelt közönségnek, melegen ajánlom, különösen a polgári és középiskolákba járó tanulókkal és felsőbb leányiskolák növendékeivel tartandó iskolai istenitisztelet (exhortatió) alkalmával az épülés czéljának elérésére hathatós eszköznek tekintem. „Tudakozzátok az Írásokat, mert úgy tetszik, hogy azokban nektek örök életetek vagyon." Ján. V. 39. THOMAY JÓZSEF. Képek a szeretet világából. (Folytatás és vége.) Háromszáz év mult el azóta ; ugyanazon a folyosón, a hol Erzsébet összeesett, egy lovag siet végig; a folyosó végén lévő kápolnába igyekszik, hogy ott a vidékről összesereglett híveknek prédikálja a hit által való megigazulást. György lovagnak hívják, de igazi neve: Dr. Luther Már. ton. Ő nem tett mást, mint hogy a lánczról a bibliát levette, a többit mind az Úr lelke cselekedte. " A régi keresztyénség érzülete ismét visszatért, nem saját érdekére nézett, hanem azokéra, a kiken segíteni kellett, a hitélet betegségéből meggyógyult. Az ajiya nem hagyja el már gyermekét, tudja, hogy Isten először is azt bizta reá. Hideg, szoborszerű arczokat nem látunk itten ; a lélek békéje derültté teszi az arczot, boldogságtól ragyogóvá a szemeket, igazán jó kedvű volt maga Luther is. Ha látott valakit, a kinek nem volt ruhája, igy szólt a pénzhez: „Derék lovag, forint úrfi, ki