Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Payr S. Magyar pietisták. Ism. Kovács S.

<572 pénznél az uzsora, 12—15% nem volt ritkaság. Járta az uzsora gabonában, pénzben, ily mun­kára is kerül vállalkozó majd minden faluban. Kölcsönmagtár alakításával 1884-ben kivet­tük a legveszedelmesebb uzsorások kezéből a megszorult embereket, 1891-ben hitelszövetkezet által megszüntettük a pénzuzsorát, 1892-ben a fogyasztási szövetkezet által az árúuzsorát. S ez idő óta az előbb eladósodott község kezdett fel­lélegzeni, szabadabban mozogni. Ugy hogy ma olyanok vesznek földet, a melynek ára megkétszereződött, a kik erre még tiz évvel ezelőtt gondolni sem mertek. Épen ezért a legmelegebben ajánlom a lel­készek és tanítóknak figyelmébe a szövetkezetek alakítását ott, a hol a népnél megvan a jóaka­rat. Anglia dicső hadvezére Nelson a trafalgári győzelem előtt aztmondá: „Anglia megvárja, hogy mindenki m e g t e g y e kötelessé­gét." A tanítóktól s lelkészektől is megvárja nemcsak az egyház, a társadalom, hanem édes magyar hazánk is, hogy tegyük meg kötelessé­günket, ne csak a lelkiekben, de az anyagiakban is. Legyünk őrt állói a gondjainkra bizott nyáj­nak. Lelkészeiben s tanítóiban bizik legjobban népünk, ne csalatkozzék soha bennük, igy tartjuk meg a sokat szenvedett népet a jövő ezredévnek. Hetenként néhány órai munka vár reánk, mely néhány óv alatt gazdagon fog gyümölcsözni szá­munkra, népünk szeretete, hálája kisér bennün­ket. En részemről nem bántam meg, hogy híveim lelki gondozása mellett azok anyagi helyzetének javítására is gondoltam. Ne riasszon vissza senkit ez a téves nézet, hogy a hitelszövetkezet a lelkészt esetleg össze­ütközésbe hozhatja a kölcsön meg nem szavazá­sokért híveivel, vagy hogy az uzsorások, kik a községben talán a vezérszerepet viszik, meghara­gusznak reá. A kölcsönöket az igazgatóság sza­vazza meg, a hol bizony, mint eddig tapasztaltam, nem néznek se sógorra, se komára, érzi mind­egyik, hogy felelősséggel tartozik. Az uzsorások haragjától, a kik a régi farizeusok utódai s igy minden jónak esküdt ellenségei, bizony nincs oka lelkésznek félni, midőn a közérdekért mun­kálkodik. Ha az uzsorásokat megkérdeztük volna, nem létesül nálunk sem magtár, sem szövetkezet. Hiszen éppen ezért a legszebb felebaráti in­tézmény a szövetkezet, mert ez nem zsákmányolja Jki soha a megszorult ember kinos helyzetét, de segit szeretettel, e mellett kötelezi a segélyezet­tet pontosságra, takarékosságra s terheinek he­tenkénti törlesztésére. Lelkészek és tanitók, értsük meg a társadal­mat mozgató eszmék fontosságát, a szövetkezeti mozgalmaktól ne tartsuk magunkat távol, mert különben a vezetés s hiveinkre való iótékony be­folyástól elesünk. Hitelszövetkezetek alakulására kellő útbaiga­zítással szolgál a budapesti központi hitelszövet­kezet titkára, Bernát István (Budapest, Egye­tem-utcza 2.), a ki egyébként egy kicsi, de ta­nulságos lapnak, „Szövetkezésének is szer­kesztője. Úgyszintén most alakult meg egy központi fogyasztási szövetkezet „Hangya" czimmel (Bu­dapest. Zöldfa-utcza 10.) a kicsi vidéki szövetke­zetek alakítása és támogatására. Mind a két köz­pontnak kipróbált, buzgó, áldozatkész hazafiak állanak élén, — a szélhámosság teljesen ki van zárva. Elég még azt mondanom, hogy mind a két központ megalakításánál főképp gróf Károlyi Sándort illeti meg a magyar nép hálája, elisme­rése s forró köszönete. (Vönöczk.) VARGA GYULA, ev. esperes. Magyar pietisták.*) Ismerteti : Kovács Sándor. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság kedves meglepetésben részesítette az egyháztörténet ked­velőit Payr Sándor tanulmányának közzététe­lével. Gondolatokban termékeny, alkotásokban ki­fogyhatatlan nemzedék belső élete tárul föl ben­ne. Történetíróink eddig örömestebb elidőztek a XVI. és XVII század mozgalmas, korszakos ese­ményekben gazdag vidékein, a hol hatalmasab­ban pezseg az élet, tusáznak a szenvedélyek s a harczokban a katholicismusnak és reformátiónak ősereje vív egymással csatát. Érdekes, változatos, a lelket érzóshullámzásba ringató képek egész sora bilincseli le itt a figyelmet. A XVIII. század kopárabb mezejére alig egy-két kutató tévedt, azt is hamar visszariasztotta a fáradság, sikerte­lenség és a sivárság látása. Szemökben ez a Ki­merült, emlékein élődő, harczra tehetetlen, a győz­*) Magyar Pietisták a XVIII században. Irta Payr Sán­dor. Különlenyomat a Magy. Prot. Irodalmi Társaság »Egy­háztörténeti monográfiák* czimü kiadványából. Budapest, 1898.

Next

/
Oldalképek
Tartalom