Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Ninck. Auf biblischen Pfaden. Ism. Weber S.

<567 férni a haladással, a szabadelvüséggei s az új polgárosodással." Igy állván a dolog elvi része : a magyar nemzeti állam a saját czéljainak előmozdítása vé­gett pártolhatja és segitheti-e a r. kath. egyhá­zat — öngyilkosság nélkül?! A nemzeti állam­nak, nem lehetnek önálló czéljai ilyen viszony­ban, hanem csak a r. kath. egyház végrehajtó­jának szerepére kellene magát lealjasitania. Hogy nemzeti érdekeit a r. kath. egyházzal egyetértve mennyire nem lenne képes előmozdítani : bizo­nyítja a magyar nyelvű g.-katholikusok napiren­den levő ügye : a magyar nyelvű liturgiát meg­tagadja tőlük a pápa. Folytaihatja tehát a czikk­iró ekképen :) „Bennünket nem feszélyeznek elmé­leti kérdések. Az általunk kontemplált szabad egyház nem a hirhcdt Cavour szabad egyháza, (persze, mert az hozzá tette azt is, hogy „sza­bad államban") nem is az amerikai rendszer, a melynek elég árnyoldala van (persze, nem vál­lalja a végrehajtó gyűlöletes szerepét, s nem akarja kikaparni a gesztenyét a parázsból a pápa számára), nekünk olyan egyház kell, a mely is­teni küldetésének élénk érzetében hitet követel­hessen nagytól, kicsinytől, s imponálna akár a sociáldemokratának, akár az aristokratának, a milliomosnak csak úgy, mint a koldusnak." (Ak­kor ne a syllabus szerint akarja berendezni a világot, mert a syllabus szerinti pápás egyház nem hitet követel, hanem engedelmességet, nem isteni küldetést akar teljesíteni, hanem uralmat akar gyakorolni, nem imponálni akar a millio­mosnak meg koldusnak, hanem péterfillért ku­nyorál tőlük, nem szeretetet, békét hirdet, hanem gyűlöletet és harczot a föltétlen meghódolásig ! Ezért kötelessége minden magyarnak, minden embernek küzdeni a r. karh. egyház „szabad­sága" ellen, s kötelessége megszabadítani az ál­lamot a r. kath. egyház hatalma alól. Az állam élethalál harcza ez ! Ne játszunk a szavakkal, hanem legyünk tisztában a szándékkal is!) E lapok 35-ik számában Vigilator indít­ványozza, „gondoskodjék az ev. egyetemes egy­ház arról, hogy jelesebb theologusok vagy fiata­labb lelkészek számára a keleti tartományok, külö­nösen a Szentföld beutazása lehetővé tétessék". . Ezt az indítványt nemcsak pártolni, de kibővíteni is lehetne. A mint a Szentföld a keresztyén­ség, úgy Nénetország a protestántismus bölcsője. A mint Bethlehem, Názáret h, Kaper­naum, Jericho, Gethsemane, Golgatha stb. a keresztyénség tényeire emlékeztetnek, úgy Eisleben, Eisenach, Erfurth, Witten­berg, Wo.rms, Wartburg stb. a protestán­tismus keletkezésével és alakulásával szoros, el­választhattam összeköttetésben állanak. És azért csakugyan gondoskodni kellene, hogy theologu­saink és lelkészeink nemcsak a Szentföld, de Németország vallásunk és egyházunk klassi­kus helyeit saját szemeikkel lássák és méltányol­ják, mert egészen másképen fog az illető gon­dolni és beszélni p. o. Gethsemanéről avagy Wartburgról, ha azok helyszínén időzött, mintsem ha csak azok hírét ismeri. Németország protestáns klassikus helyeit azért emiitettem fel, men az újabb időben akár­hány theologus és fiatal lelkész van, kinek már nem volt alkalma láthatni p. o. a szent helyet, hol Luther vallotta: itt állok, másképen nem tehetek, isten engun úgy segéljen; vagy a hol Gusztáv-Adolf kilehelte hithű lelkét. Mig alkalom lesz a Szentföld és Né­metország vallásunk és hitünk alapvető he­lyeit saját tapasztalásból közelebbről megismer­tetni, kívánatosnak tartjuk, ha minél több írott mű foglalkozik ezen szent helyekkel, melyek egy­házunkra nézve oly fontosak és kegyeletteljesek. Ily czélú mûre akarok figyelmeztetni jelen soraimmal. Ki ne ismerné p. o. „Ninck, auf biblischen Pfaden" czimű illustrait gyönjörű mű­vét, mely Palestina minden főbb helyére Írásban és képben emlékezik vissza.*) De tulajdonképen egy éppen most ily czimmel megjelent műre akarom figyelmeztetni az olvasót: „Bilder aus dem heiligen Lande, eine Gabe zur Kaiserreise von Pfarrer Lie theol. Bränelich, Nelzdorf b. Doreburg a S. Berlin Verlag von Wiegand u. Grieben 1898." Legelőször meg kell tudnunk, milyen alkalom­ból jelent meg e kiváló 51 lapra terjedő és gazda­gon illustrait művecske. Tudjuk, hogy a német császár Vilmos, nagy ós szép ev. templomot építtetett Jeruzsálemben, melynek felavatá­sára ő maga utazott a Szentföldre. Tapaszta­lásból tudjuk, milyen kellemes és hasznos szol­gálatot tesz nekünk annak az országnak irott ka­lauza, melyet megtekinteni akarunk. Azért íratott az idézett művecske is, hogy a német császár tájékozást szerezhessen magának a Szentföld­ről, ínég mielőbb azt lábával érintette volna. És ezen tájékozást legtökéletesebben találjuk ezen alkalmi művecskóben számos illustrátiói és talpraesett leírásaival. A sikerült képek ós leírá­sok következők: 1. Gethsemane. Jeruzsálemmel háttérben. 2. A kaiserswerthi nővérek Zoor nevü árvaleányháza Beirutban. 3. Ugyanannak a háznak imaterme. 4. Az Ilyésklastrom Karmel­hegyen. 5. Gennezarethtó Tiber iassal. 6. Az arabs ev. templom Nazarethben. 7. Megérkezés Jaffába. 8. Jeruzsálem délről tekintve. 9. János ispotály Jeruzsálemben. 10. A szentsir temploma ugyanott. 11. Az ev. testvéregyesség bélpoklosok ispotálya ugyanott. *) Verlag der Expedition des Deutschen Kinderfreun" des in Dresden, geb. 10 mk V. ö. : „Eine Ostreise nach Jeru­salem von D. R. Rogge, Verlag v. Carl Meyer, Hannover. Preis 2 60 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom