Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Koren Pál. Mi okozta a reformatiót?

<551 vében imádkozzunk, Istenhez 6 az út. De külön­ben sem tételezték fel a szentekről, hogy ők job­ban szeressék az embereket, mint Jézus, valamint Istenről sem, hogy többet adjon a szentek sza­vára, mint Krisztuséra. S igy kizárólag Jézus nevében intézték kéréseiket a Mindenhatóhcz. Szenvedélyes vita folyt a tisztítótűzről szóló tan miatt is. A pápaságra nézve a tisztító­tűz (purgatórium) bizonyára a világ a legjöve. delmezőbb tüze volt, érthető tehát, hogy féktelen dühhel támadtak a reformátorokra, kik felvilá­gosítva a népet, nemcsak e hasznot hozó tűztől fosztották meg Rómát, hanem egyebekben is oly tüzet, oly világosságot terjesztettek, mely a pápák által hirdetett összes babonákat pusztulással fenye­gette. A római egyház a purgatoriumról azt taní­totta, hogy a test halála után a lélek valahol a siron túl létező tűzbe kerül, melyben bűneiért addig gyötörtetik, mig az üdvéért megrendelt mi­sék által az egyház Istennél a kiszabadulást ki nem eszközli. E tan szerint a tisztítótűz a halál és az öröklét közé eső átmeneti állapot volt, mely, tekintve rendeltetését, egy sirontúli javítóin­tézetnek, fegyháznak mondható. Hogy a mennynek ilyesmi legyen az előcsarnoka, azt az írás sehol sem tanítja. Ellenben hogy a lélek a test halála után azonnal az Isten kegyelme által neki szánt helyre jut, azt — egyebek közt — a leg­világosabban vallotta Jézus a megtérő latornak mondott ama szavaival : m a velem leszesz a pa­radicsomban. Kétségtelen, hogy, ha valakinek, úgy e lator lelkének esetleg szüksége lett volna a purgatoriumra és mégis halála után azonnal a mennybe jutott. A reformátorok a tisztítótűzről szóló babo­nával szemben azt tanították, hogy tisztítótűz van ugyan, ós pedig nem is egy, de kettő, ha­nem a siron innen. Az egyik az Isten igéje, a másik a Krisztus keresztje, de nem az a fake­reszt, hanem a szenvedés keresztje. Ez által tisz­tul a lélek. Azonban a harmadik tisztítótüzet, a sirontúlit, csak a pápák gondolták ki. Ha nem tudnók, hogy a haszonlesés sugalta e tóvtant, azt hihetnók, hogy Róma az akkori papság hal­latlan és e földön megtűrt erkölcstelensége miatt tartotta szükségesnek a sirontúli purgatóriumot. IV. A papság erkölcsei. A papság bűneinek egyik nemére nem lehet utalni sem. Szégyen azt megemlíteni is, a mit ők nem szégyelteif megtenni. Erről tehát hallgatok. Csak néhány másnemű borzalmas tényt említek meg az akkori erkölcsi sűlyedés jellemzésére. VI. Sándor pápánál fogságban volt Bajazid szultán testvére. A szultán 300,000 aranyat aján­lott fel a pápának azon esetre, ha testvérét elte­szi láb alól. Es a fogoly rövid idő múlva meg­szűnt élni. Különben ez a pápa nemcsak tettei­vel, .de szóval is vallotta, hogy nem hisz Isten­ben — ő, a ki „Istennek helytartója" e földön. VII. István pápa elődjének, Forinosusnak holttestét kivétette a koporsóból, kimondta reá az egyházi átkot, levágatta jobbját, melyet mint pápa esküre, áldásra emelt, s lábainál fogva vé­gig hurczoltatta a hc Ittestet Róma utczáin s az­után a Tiberisbe dobatta. — Sajátságos „szent­séges atyák!" Hogy ily körülmények közt a főpapok is hallatlan dolgokat miveltek, az érthető. Például VII. Gergely pápa idejében egy apát alárendelt­jeinek, néhány szerzetesnek, engedetlenségök mi­att kivágatta a nyelvöket és kiszuratta a szemei­ket. Ezen eljárást a pápa nemcsak helyeselte, de az embertelen apátot elő is léptette. Egy Dunstan nevü angol érsek meg, ki még királyának is réme volt. ráparancsolt az uralko­dóra, hogy nejétől, miután az a királynak rokona volt, váljék el. S midőn a fejedelem nem hódolt e parancsnak, az érsek izzó vassal rútittatta el a királynő arczát. Az akkori közpapság és a nép erkölcseiről általán csak annyit, hogy bizonyos, hogy azon korban volt a romlottság, valamint a tudatlanság és a babona a legnagyobb, mikor a pápaság ha­talmának tetőpontján állott. Ellenben a mint a pápaság hatalma csökkent, javultak az erkölcsök ós terjedt a felvilágosodottság. * * A mondottakból kitűnik, hogy a re forrná­czióta pápaság azon törekvése okoz­ta, mely ha hatalmas ellenfelekre nem talál, rövid idő múlva megfosztotta volna a keresztyén népet vagyonától, hitétől, erkölcseitől. Áldott legyen a gond­viselő Isten, a ki útját állta a keresztyénség tel­jes elzüllósének s az idők teljességében kimondta a nagy szót : legyen világosság : meghozta a re­formácziót. KOBEN PÁL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom