Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Battyánd

<543 molyságától nyeri. És az Úrnak e hűséges pász­tora friss, duzzadó egészségnek örvendve, fiatalos tűzzel hirdeti mindekkoráig az Úrnak 50 év zi­vatarai alatt önmagán is annyiszor megtapasztalt tényeit. Kivánjuk, hogy hirdesse még ezután is, minél tovább, mert erre nagy szükségünk vagyon ! KÜLFÖLD. Az „Eyang. Bund" múltkori közgyűlésó­ról röviden már megemlékeztünk. A prot. érde­keknek ez a bátor német harczosa derekasan oldja meg feladatát, a miért is az ultramontán centrumpárt ós fanatikus sajtója állandó megtáma­dásának a tárgya. Naivnak tartom azonban a köz­gyűlése lefolyását ismertető Luthardt-féle „Alig. Ev.-Luth. K.-Ztg" egyik múltkori számának azt a megjegyzését, hogy „az idei magdeburgi köz­gyűlésén kevésbé az egyházi, mint inkább a poli­tikai érdek került előtérbe, s ezt okosan csele­kedte." „A politika," folytatja tovább, „a Bund valódi mezeje," savégből Fischer Magdeburg városa polgármesterének következő üdvözlő sza­vaira hivatkozik: a Bund küzdelme ama sötét ha­talom ellen irányul, mely most uralja Németor­szágban a pártokat és diktálja a törvényeket. Ilyen küzdelemben szivesen résztveszünk mi magdebur­giak." Egyik ülésén Hoensbrosch gróf, az is­mert nevű exjezsuita oda vetette a büszke szót : ..No popery, nincs többé pápás világuralom !" A főgyűlésen May er zwickaui superintendens élénk szinekkel ecsetelte az ultramontánok engesztelhe­tetlen gyűlöletét mind az ellen, a mi ev. és pro­testáns. ,Nekünk — úgymond — el kell visel­nünk azt, hogy a reformátiót a keresztyénség csal­hatatlan tanitója pestisnek deklarálja, házasságain­kat ós kereszteléseinket el nem ismeri, a prot. katonákat a kórházakban irgalmas nővérek gondo­zására bizza s a proselytaságnak tág tért nyit az egész vonalon." A főelőadást Mir bt marburgi tanár és ismert nevű egyháztörténettudós tartotta .,a porosz állam ós a római kúria" czimmel. Tar­talmából kiemeljük a következőket: „Állandó szö­vetség a kúria és egy eretnek kormány között, ist ein Nuding." Minden figyelem, a melyet a német kormány a római egyház fejével szemben tanúsit, világuralmi állása előtt való meghajolás­nak lesz deklarálva. Ha világi uralkodónak tekin­ted, jajgatva és átkozódva azt hirdeti, hogy az egyházat lábbal tapodják. Tényleg az egyháza ál­lamannexiója a pápaság megerősítését jelenti, úgy hogy ma hozzáférhetetlen. Poroszországnak nem érdeke, hogy a pápás rendszert támogassa. A pápaság gyűlöli Luther népét. A pápai hatalom emelése a német episcopátus gyöngitésével azonos. Majd az esztelenséggel határos, hogy a német kormánynak képviselete v&n a pápánál, ki pedig a mi hitünket az ördög tanának és mérgének szi­dalmazza mindenkoron. A mint a vatikáni zsinat­nak egyik javaslata „pestisnek" jelenti a protes­tantismust, Bismarck azt üzente a kúriának, hogy visszahívja követét s a porosz püspököket, ha ott a porosz király hitvallását sérteni merésze­lik. S a kúria visszavonta a sérelmes kifejezést. Valljon protestált e a porosz követ a mult évben a Canisius-bulla piszkolódásai ellen?" És mégis azt mondja a lipcsei luth, lap, hogy az „Ev. Bund"-nak a politikánál kellene maradnia, s a po­litikai küzdelmet nem kellene az egyházi küzde­lemmel fölcserélnie. Valóban a theol. pártállás sokszor elfogulttá teszi az embert, s különösen a lipcsei lapot, mely egyik régebbi gáncsoló czik­kével szemben a Ho 11 erung-féle „Evang. Gloc­ken" cz. hazai lapról p. o. most már azt tartja, hogy „mérsékelt magatartás jellemzi az egyház­politikai kérdésekben s egészséges evangy. szellem abban, a mi az épülést szolgálja," mi több azt mondja: „a ker. s az egyházi életet kiválóan fej­leszti Magyarországon." Köszönjük az elismerést ! Jól esik onnan, a hol eddigelé kevés jóakarat volt észlelhető. V. ő. újabban okt. 21. számában „Die Lage in Österreich-Ungarn" cz. czikkét. A Gusztáv-Adolf egyesület ulmi köz­gyűlése alkalmából tartott ünnepi istentiszteleteken 7000 hallgatónál több vett részt. Spitta strass­burgi tanár ós Hackenschmidt lelkész voltak az ünnepi szónokok. Jól eső örömmel konstatál­juk, hogy a fiókegyletek száma az utolsó évi jelentés óta 1802 ről 1875-re, a nőegyletekó 549­ről 563-ra s az évi bevétel 2.198,104 márkáról 2.307,549 márkára emelkedett. Az egyesület által segélyezett 49 templomot avattak föl a mult év­ben. A nagy szeretetadomány 19,287 márka szó­többséggel az osielbki, poseni ev. gyülekezetnek jutott. Jövő évi közgyűlését Braunschweig váro­sában fogja megtartani. Örömmel regisztráljuk a német prot. buzgóság e fényes bizonyítékát. A Schell würzburgi tanár által képviselt liberális irányú katholicismus buzgó követőre talált újabban Müller József bajor kath. lelkészben. E „reform katholicismus" érdekében a minap egy röpiratot irt, a melynek „jövő vallá­sát" a következő tételekbe foglalja össze: „A protestantismus fölénye annak szabadabban haladó szellemében keresendő, mely annak mindenha ól­tető elemét képezte, s a mellyel mindent átalakí­tani törekszik." A reform katholicismus létesítésé­nek ós fejlesztésének eszközeiről Müller lelkész ajánlja: 1. a modern haladás elvének elismerését és értékesítését a tudományokban, de főleg a phi­losóphiában s a theológiában, 2. az egyetemek, mint a tudományok góczpontjainak látogatását, 3. a kerületi zsinatok meghonosítását a klérus ma­gasabb kiképzése tekintetében a cura pastorális

Next

/
Oldalképek
Tartalom