Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Geczefalva

<518 zését, eljátszván újra azt a szánalmas taktikát, melylyel a kath. iskolákat az államsegély koldus filléreiért átbocsátották a kormány befolyása alá, hogy azok fentartásának terheitől szabaduljanak." Elhisszük, a mit a M. Á. mond ; pápai áldással működő, benfentes r. kath. lap; elhisszük tehát, hogy a r. kath. püspökök sokat hánytorgatott bőkezűsége csak mese, hiszen a papok és iskolák fentartására sem készek áldozni, pedig az államtól ilyen czélokra kapták a javadalmakat! Bibliai képek az ó- és újszövetségből. Irta Jámbor Lajos, békési néptanító 85 képpel. Budapest Hornyánszky Viktor kiadása. ' Folyékony versek, szép képek bizonyosan kedves olvasmányává teszik az ifjúságnak, Ára 1 frt 20 kr. Alkotmány. „Ennek az országnak története szt István óta egész napjainkig szakadatlan folytonosságban azt bizonyítja, hogy a mint a katholieitás a magyar állam megalapításának alapja volt. úgy a katholikus vallás élén fejlődtek ki összes nemzeti és alkotmányjogi intézményei. (A magyar államot Árpád és népe alkották meg. csak a monarchikus alakot adta neki I. István király.) A magyar protestantizmus vezető férfiai József császár uralkodása alatt arra adtak példát, miként kell a protestáns társadalmi és politikai érdek érvényesülése kedvéért támogatni azt az uralmat, mely a protestánsoknak azért hízelgett, hogy az ő segítségükkel tönkretehesse a külön magyar állami szuverenitást. (A protestánsok József császár politikai törekvését nem támogatták, csak annyiban, a mennyiben az egyenlőség elvének, s a protestánsok védelmében régebben meghozott törvényeknek megfelelt.) A magyar katholikusok egy szívvel és lélekkel védelmezték a protestánsokat nemzeti czélok érdekében, mikor a Thunpatens meg akarta felekezeti autonómiájukat semmisíteni. A protestáns fanatikusok azonban a katholikusoknak a magyar alkotmányjogban gyökerező és nagy nemzeti czélokat szolgáló jogai védelmére nemcsak hogy soha hajlandóságot nem mutattak, de ezeket a jogokat kiforgatni engedték, sőt segédkeztek abban, ha látták, hogy az nekik hasznukra van. A felekezeti fanatizmus az ő soraikban csak erre a haszonra gondolt, de azzal nem törődött, mily rettenetes veszedelembe döntik ez által a magyar államot. (Nem katholikusok irtották-e a magyart, ha az protestáns volt? Nem katholikusok elve volt-e az, hogy inkább váljék Magyarország farkasok hazájává, mintsem hogy protestánsok legyenek lakói? Nem katholikusok elve volt-e, hogy Magyarországot koldussá, németté, katholikussá kell tenni?!) És mit látunk ma? A protestáns politikusok legfőbb vezérei annak a kozmopolita zsidó érdekhajszának a szekerét tolják, a mely ennek az államnak keresztény alapjait döngeti. (Ha teszik ezt protestánsok, még nagyobb mértékben teszik r. katholikusok !) A pillanatnyi haszon kedvéért ez a protestáns politika, a kereszténység intézményei ellen a zsidókkal szövetségben visel irtó háborút (A protestánsoknak sem pillanatnyi, sem állandó hasznuk nem volna ebből. A keresztyénség intézményei nemcsak a r. kath. egyház intézményéi !) nem gondolva a koncz ingerétől elvakítva, (Konczot a r. kath. egyház élvez a magyar állam kedvezéséből ezer év óta, a protestáns nem. A r. kath. egyháztól nem vette el még a magyar állam e zsíros konczokat, a mint más államok régen kénytelenek voltak már elvenni, ha meg akarták létüket védeni ; most is az fáj a r. katholikusoknak, hogy más -felekezeteknek is akarna valamicskét juttatni a magyar állam az állam közös javaiból egyházi és iskolai czélokra. Már ezftis fáj, mert a r. kath. egyház maga akarja élvezni az állam jótékonyságát, hatalmát, pártfogását. Hogyan zúgolódnának a r. katholikusok, ha találna fordulni a viszony : a r. katholikusoktól elvenné s csak más hitfelekezeteknek adna az állam annyit, a mennyit eddig a r. kath. egyháznak adott?) sem azzal, hogy saját felekezetót, sem azzal, hogy a magyar államot dobja oda e szövetség hitvány prédájaként. A magyar pragmatica sanctió a király feltétlenül megkövetelt katholicitásában a magyar állam keresztény jellegét akarta megvédeni. (Keresztény se lenne a magyar állam jellege, ha a fejedelem protestáns lenne?! Kár a szavakkal játszani, s a „keresztényt" mindig egyenlőnek venni a „r. katholikussal," mert nagy, igen nagy különbség, sőt ellentét van a kettő között igen sokszor, — vallási és politikai ellentét !) Evangelische Blätter ans Ungarn. Második évfolyamába lép e kis lap a folyó hó végén megjelenő számmal. Az első évfolyamot. Szabó Aladár budapesti és Jausz Vilmos soproni theologiai tanárok közösen szerkesztették ; a második évfolyamot Jausz Vilmos szerkeszti s igy az előfizetési pénzek is ő hozZá Sopronba küldendők. Előfizetési ára egy évre 1 korona. Megjelenik minden hónap végén. Már az első évfolyam igazolta e kis lapnak életrevalóságát, igazán hiányt pótló voltát. Czélja, hogy a külföldi protestáns világot megismertesse egyházunk történeté• vei, mai helyzetével, mozgalmaival és törekvéseivel ; tanúságot akar tenni arról, hogy abban a Magyarországban, mely valaha teljesen evangélikus volt, ma is. lüktet evangeliumi erő, melynek szelleme az egyházon kivül is érvényesül már a törvényhozásban és a művelt társadalom gondolkodásmódjában. Sokat panaszkodunk, és méltán, hogy külföldön félreismernek bennünket, felháborodunk azon botránkoztató eljárás miatt, hogy akadnak magyarországi egyházi emberek, a kik egyházunkat, ennek iskoláit bemocskolják a külföld előtt; de — sajnos — megelégszünk azzal, hogy felhábo-