Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Geczefalva

<516 „az egyház és iskola költségvetésének adatait a felekezeti adózók további raegterheltetésének lehe­tőségét nem zárják ki," — holott éppen ellenke­zőleg, a beterjesztett egyházi költségvetés mutatja a hivek nagymérvű megadóztatását, mert a költ­ségvetés szerint az 1276 frt 75 kr. fedezetből 1137 frt 33 kr. hivekre tett kivetésekből, illetve azok járulékaiból származik, a mi elég nagy teher olyan egyházban, mely csak 480 lelket számlál. Az ó-fal vi ág. h. ey. hitközségnek a bemutatott költségvetés szerint a mult évről 72 frt pénzmaradványa maradt fenn, miért a tanitó korpótléka a hitközség által fedezhető; ennél­fogva a tanitó részére az ötödéves korpótlék fe­dezésére államsegély engedélyezhető nem volt. A y állás- és közoktatásügyi miniszter az állami főfelügyelet gyakorlásával az ág. hitv. evang. gymnasiumoknál a következőket bizta meg: Budapesten: Erődi Béla, Aszódon Fran­c si es Norbert, Besztercebányán Dunay Fe­rencz. Szarvason Géresi Kálmán, Csabán Ná­tufaluss y Kornél, Kézsmárkon, Szepes-Iglón, Rozsnyón Dun a y Ferencz, Eperjesen S z i e b e r Ede, Nyíregyházán G ér esi Kálmán, Pozsonyban P i r c h a 1 a Imre, Selmeczbányán Dunay Ferencz, Sopronban, Felső Lövőn Németh Antal dr., Bonyhádon Spilkó Lajos, Beszterczén, Szászré­genben Kun c z Elek, Brassóban, Medgvesen, NagySzebenben, Segesváron, Szászsebesen Eli­se h er József. Szerémségben Maradók községben 300 magyar tért át az ev. reí. vallásra a r. kath. val­lásról azért, mert Strossmayer püspök ismé­telt kérésükre sem engedte meg, hogy legalább egyszer havonkint magyar szentbeszédet kapjanak. Magyar püspök a jeruzsálemi ünne­pélyen. A Jeruzsálemben épült első evangelikus templomnak a reformáczió emlékünnepén, e hó 31-én tartandó fölszentelésére Vilmos német császár a magyar evangelikus egyházat is meg­hívta. Ennek képviseletében Zelenka Pál tisza­kerületi püspök Lajos íiának és titkárjának kísé­retében már űtnak indult. Zelenka püspök a magyar evangelikus egyházat külföldön már több izben képviselte, igy legutóbb ugyancsak Vil­mos császár meghívására a wittembergi vártemp­lomi felszentelésének ünnepén is. Lelkész beiktatás és tisztelgés. A felső­szabolcsi ev. ref. egyházmegyében, a lórántházai ref. egyház megvá'asztott ifjú lelkészét, Szabó János kisperegi segédlelkészt f. évi aug. 28-án iktatta be hivatalába G ö r ö m b e i Péter esperes, a szokásos ünnepélyességgel a templomkulcs, úr­vacsorai pohár és biblia átadása mellett, mely után az új lelkész igen szép és lelkes beszédet tartott II. Timóth : IV. 2. 5. versei alapján. A lelkész beiktatása után a környékbeli ref. gyüle­kezetek lelkészei báró Podmaniczky Géza kas­télyát keresték fel a szomszédos Nyir-Baktán, hol küldöttségileg köszönte meg mindnyájuk nevében G ö r ö m b e i Péter esperes azon százakra menő jótéteményeket, melyeket a lelkes földesúr, báró Podmaniczky Géza és nemeslelkű neje: gróf Dégenfeld Berta árasztanak évről-évre a nyir­baktavidéki ref. gyülekezetekre, azok lelkészei, ta­nítói s a helybeli és vidékbeli szegényekre. A fenköltlelkű nagybirtokosok ugyanis évenként egyik 'gyülekezetnek épületfákat, másiknak 50— 100 frtot; egyik lelkésznek pénzt, a másiknak tűzifát, épen igy a tanítóknak is pénzt, tűzifát stb. szolgáltatnak. A tisztelgés után a nagymélt. báró és a kegyelmes grófné vendégeül hívták meg a tisztelgőket, az új lelkészt s kisérő rokonait és a helybeli uradalmi tiszteket s a róm. és gör. kath. lelkészeket s a helybeli derék községi jegyzőt. Ebéd alatt meg a báró köszöntötte fel az új lel­készt, s többen mondtak lelkes köszöntőket. Sok ilyen pátronusokat adjon Isten ref. gyülekezete­inknek ! A baptisták terjedése. Pestmegye felső részén a baptista vallás feltartóztathatlanul egyre terjed. Vannak községek, amelyekben a baptisták már túlsúlyban vannak a többi vallásfelekezetek közt s rendes hitszónokuk van, akinek vezetése alatt tartják meg istenitiszteleteiket. Vasárnap Tót­falu községben huszonöt család tért át a baptista hitre. A szadai hitszónok vette fel őket a baptis­ták közé s vallási szertartásaikat nagy közönség nézte végig. A geczelfalvi egyház, mely az anyagi gondokkal való küzdés miatt másfél óv óta lel­kipásztor nélkül volt, október hó 2-án megható kettős ünnepélyt ült. Ekkor tartotta ugyanis új lelkészének, Bendik Jánosnak a beiktatási, s újonnan felépített iskolájának a felavatási ünne­pélyét. A beigtatást maga a főesperes, Terray Gyula végezte — úgy alakilag, mint tartalmilag remek beszéd kíséretében. A beigtatási ünnepély végeztével a templomi gyülekezet az újonnan fel­épített iskola tantermébe vonult, hol Nadrássy Dallen Mihály, restéri lelkész szép felavató be­széde után Terray Gyula főesperes az iskolát megáldotta, s azt egyházunk és hazánk kultúrális czéljaira a közhasználatnak átadta. Hogy ezen kettős ünnepély jelentőségét meg­érthessük, meg kell említeni, hogy a geczelfalvi község az 1891-ik évben csaknem egészen tűz­vész martaléka lett; leégett a lakóházak túlnyomó részével együtt a templom, torony és paplak, s csak düledező iskolája lett részben a tűzvésztől megkímélve. A szegénysorsú egyháztagok a saját lakóházukat is alig bírták a legnagyobb erőfeszí­téssel is rendbehozni, nem hogy egyházi épületei­ket lettek volna képesek felépíteni. Ekkor az egyháznak érdemes és buzgó fel­ügyelője, Szmik Gábor a nemes bőkezűségéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom