Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Bártfa

40r> iiogy a mi nehéz és nélkülözésekkel járó munkánk sem anyagilag, sem erkölcsileg kellőkép méltá­nyolva nincs. Különféle frázisokkal jutalmazni szokták. Nem einlitve, hogy maholnap — az anyagi dotácziót tekintve — kevesebb javadalmunk lesz, mint egy-egy hivatalszolgának, az erkölcsi elismerés azon neme ellen kell önérzetünk és intelligencziánk parancsa folytán fel­szólalnunk, melylyel 40—50 évet eltöltött kar­társaink ugyanazon külső kitüntetést szokták kapni, mint a melyet kapják az udvari kocsisok és szolgák. Minthogy nemcsak mi, de a köz­vélemény sem helyesli azt, hogy a tanitó 40—50 évi munkája egy kategóriába helyeztessék a kocsisok és szolgák munkájával, ezért indítványozzuk: Ke­resse meg közgyűlésünk a „Tanitók Orsz. Bizott­ságát" a czélból, hogy az, alkalmas úton-módon hasson oda, hogy jövőben a kiérdemült tanitók — a legfelsőbb hatóság által is méltánylandónak elismert munkájuk után megfelelő kitüntetésben részesüljenek." Az egyetemes lelkészi értekezlet a fo­lyó évi egyetemes gyűlés napján d. u. 5 órakor tartatik meg Budapesten az ev. egyház gyűlés­termében. A tanitói ötödéves korpótlékra nézve szükséges volna ismernünk a kormány elutasitó válaszainak okait; tisztelettel kérem lapunk olva­sóit, szíveskedjenek a feltűnőbb eseteket igen rö­viden megirni. Az ev. ref. egyházmegyék gyűlései sorban felszólalnak a kormány azon eljárása ellen, hegy a tanitói korpótlékot megtagadja a szegény egyházaktól ; a convent közbelépését s a kérvé­nyek új fenti beadását határozzák majd mindenütt. Yigilator munkatársunk azon inditványát, hogy a szentföld tanulmányozását lehetővé kellene lenni a prot. lelkészeknek, az ev. ref. egyházi la­pok is pártoló szavakkal említik föl lapjaikban. A bányakerületi törvényszék egyhangú határozattal helybenhagyta a békési egyházme­gyei törvényszék Ítéletét, mely szerint R. A. cs.-i felekezeti evang. tanitót elmozdította hivatalából azért, mert születendő gyermekeit házassága meg­kötésekor egyezség útján a r. kath. egyháznak igérte el. R. A. az Ítéletet nem fölebbezte tovább. Lelkészyálasztások. A teési egyház­község egyhangúlag Szalay János győri segéd­lelkészt választotta meg rendes lelkészéül. — Szin­tén egyhangúlag választották meg Ziermann Lajos pinkafői segédlelkeszt szülőhelyére, Ro­honezra. — Győri segédlelkészül Hafenscher Sándor hivatott meg Vadosfáról. A felső sztregovai ág. liity. ey. egy­ház szept. 18-án iktatta hivatalba újonnan meg­választott lelkészét Ondrejovics Sándort. Az iktatást F r e n y ó Gyula szent-péteri és S z 1 a n­csik Bogyoszló abelovai lelkészek végezték. KÜLFÖLD. Az örök béke kérdése a história bizony­sága szerint már sok nemes elmét foglalkoztatott. Egy Kant p. o. a tiszta ész sekularisátiójának nevezte az örök béke állapotát, s egy Lessing és Platén újabban meg Pfleiderer szóllott az eszményi kérdéshez. Legújabban napirendre került az orosz czár ama jegyzékével, a me­lyet aug. 24-én a külföldi hatalmak képviselőihez intézett Pétervárott. A békeliga barátai, s a népek és nemzetek milliói örömmel fogadták a militaris­mus megszorítására vonatkozó nemes törekvéseit. Az öldöklő háborúk helyére a népek békés anyagi és szellemi fejlődése és haladása fog lépni — ha t. i. a czár békeeszméi megvalósulhatnának. A nagy szót kimondotta a leghatalmasabb orosz czár, az irodalom és a politika műve, hogy az az ige millióknak örömére testté is váljék. De nézzük csak közelebbről a czár békeajánlatát, van-e és lehet-e „békesség a földön az embèrek között?" A mit a Krisztus evangeliuma 19 századon át nem tudott a népek életében megvalósítani, a mit személye ós műve által nem tudott általánossá tenni; az embereknek felebaráti szeretetét, — azt a hatalmas orosz czár s a többi földi király fogja csak igazán megvalósíthatni? kételkedünk benne^ Mint az egyes emberek közötí, úgy a népek kö­zött is, mig a bűn bűn marad, az érdekellentét összeütközése elkerülhetetlen. Mint a világtörténe­lem igazolja, a népek és államok élete korántsem a jóg és az igazság, hanem igenis a hatalom elvén alapúi, úgy hogy a jognak ama alapelvei, a me­lyekről a czár beszél, az emberek között a gya­korlati életben nem találhatók. Az a békeállapot, a melyről a czár beszél, az „Alig. Ev. Luth. K. Ztg" találó megjegyzése szerint nem egyéb, mint a socziáldemokratia fantastikus jövő béke-állama. Mert mig a bűn bűn marad, addig lesz igazság­talanság ós erőszak a népek, nemzetek és egyes emberek között. A világbékét a bűn tapasztalati valósága teszi lehetetlenné az államok között, s lehet, hogy a czár részén „politikai sakkhúzásnál" egyébnek nem vehető ázsiai uralmának erősítése ós biztosítása tekintetében. A mig az istenországa bennünk és általunk meg nem valósúl, addig „békességről a földön az emberek között" aligha lehet szó. Igy itéli meg egészen helyesen a kérdést Keresztesi Samu is a „Prot. Egyházi ós Iskolai Lap" hasábján. De örvendünk rajta, hogy az eszme ki van vetve, s fölvetette a legnagyobb absolutistikus hatalom, — gondolkozzanak most már rajta elméletileg a philosophusok, gyakorlatilag a politikusok. A péterfillérek csökkenésén panasz­kodik Schrötz fölszentelt püspök a német pápá­sok krefeldi nagygyűlésén s fölhívja őket nagyobb áldozatkészség főimutatására. Hát „a szalmán háló

Next

/
Oldalképek
Tartalom