Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Bányakerület

428 nyozni s a jövő gyűlésnek javaslatot terjeszt elő. A turócziak azt kérik, hogy a helyettes elnökség megbízása szűnjék meg, mert van rendesen meg­választott és megerősített alesperesük és másod­felügyelőjük. A jogügyi bizottság azt javasolta, hogy különben is egy év múlva általános tiszt­újítás lesz : addig tartsa meg megbízását a he­lyettes elnökség. Vanovics, Morhács, Sze­berényi, Halasa ellenzik a bizottság javas­latát, Veres J. szerint, ha van törvényes ales­peres és másod felügyelő, azonnal a törvényes állapotot kell helyreállítani ; egyik fél se takti­kázzék egyházi gyűlésen nemzetiségi és politikai érdekből, hanem csak az egyházi érdeket, czélt és törvényt tartsa szeme előtt. Ha azután az el­nökség törvénytelenséget talál tenni : lesz ereje és erélye az egyházkerületnek törvény által meg­torolni azt. Zsilinszky sem lát okot a törvény­telen állapot további fentartására. Fabiny kije­lenti, hogy a helyettesek kinevezése óta Túróczban megváltoztak a viszonyok. A közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatát nem fogadja el. az egyházme­gye igazgatását átadja az alesperesnek és másodfel­ügyelőnek, s a helyetteseknek köszönetét fejezi ki nehéz viszonyok közt teljesített működésükért. — A szarvasi tanítóképző intézet sorsát most sem döntötte el a közgyűlés. Hiába volt a hivatkozás arra, hogy a selmeczi gymnasinmra volt pénz, most nincs gymnasiunia a kerületnek : ezt kell is, illik is átvennie, vagy kieszközölnie, hogy az állam vegye át. Az egyházliivek egyházi terheinek összeírására, a tanitói és kántori fizetések elkü­lönítésére vonatkozó indítványokat elfogadván, az egyetemes gyűléshez terjeszti fel a kerület. — A gyűlés végén felolvasásra került Fabiny T. lemondó levele. Hivatkozva 18 évi felügyelői tevé­kenységére és hajlott korára : pár év óta érlelt szándékát kívánja teljesíteni s kéri fölmentetését. Sárkány S. püspök kérelme daczára is ragasz­kodván szándékához, a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki a távozó felügyelő érdemei iránti elisme­rését és köszönetét s az új felügyelő választását elrendeli. Brassóban nagy ünnepléssel leplezték le Hontems szobrát, s többek közt alkalmi Hon­tems drámát is adtak elő. Az „Evang. Egyház és Iskola" f. évi 32 dik számában „Gömöri" aláírással közölve lett egy nagyon hosszú, fáradságos munka után immár örökre megpihent öreg lelkész-testvérünknek, Rő­czey Jánosnak emlékezete. Megilletődött szívvel olvastam az általam is mindenkor szeretve tisz­telt s emlékében is áldott „Rőczey bácsi"-ra vo­natkozó megemlékezést. A mint szokták mondani: „a régi gárdából maradt" ezen kiváló aggas­tyánra való kegyeletes megemlékezést azonban — sajnos — a „Gömöri" aláírással megjelent köz­li mény egy helyen megzavarja, a hol is — bi­zonyosan a körülmények teljes ismeretének hiá­nyában —• úgy nyilatkozik, hogy könnyen félre­értést szülhet az olvasónál. Ertem azon nyilatko­zatot. a mely a hegyaljai esperességnek a teme­téstől való elmaradására vonatkozik. A tényállás ez: A család gyászlapja, s a dobsinai egyház hi­vatalos levélbeli értesítése augusztus 1-ső napján az esti órákban érkezett hozzám posta útján Fel­ső-Zsolczáról, a hová községemből naponta egy­szer, délután jár a küldöncz. Nem tudom, „a most már históriai múltú hegyaljai esperesség" összes volt egyházaival, avagy csupán az új egy­házmegye egyházaival lett-e, és mily módon kö­zölve a gyászhír? Ha oly módon, mint velem: úgy — nagy sajnálatukra — a többi lelkész-test­vérek is bizonyosan úgy jártak, mint én ; mert nekem teljes lehetetlenség volt — a mit nagyon sajnáltam ós sajnálok mostan is — a már más­nap délután 2 órára kitűzött temetésen megje­lenni, s teljes lehetetlenség volt, úgyszólva az utolsó pillanatban, intézkedni arra nézve, hogy az egyházmegyéből valamelyik lelkész-társunk megjelenhessen. Nem bennünk keresendő az azon sajnálatos ok, a mely miatt sem „a most már históriai múltú," sem pedig a jelenlegi hegyaljai esperes­ség, a mi áldott emlékű „Röczey bátyánk" teme­tésén nem képviseltethette magát. S ha „Grömöri" szerint ez feltűnő volt, — a mint lehetett is — s kínosan érintett mindenkit: úgy a nyilatkozat előtt jó lett volna az okokat kutatni, mert hogy el kellett maradnunk a temetéstől: —ez fáj ne­künk! Túróczy Pál hegyaljai tőesperes. A dunániimeni egyházkerületben a 8080 frtnyi államsegélyi összegből segélyben ré­szesültek: Bar sí esperessógből: Sárkány Dezső h.-szelezsényi lelkész kapott 120 frtot, Bándy Rndre lévai 100 frtot, Bázlik Pál h.-kosz­tolányi 100 frtot, Liptai András f. vezekényi 100 frtot. — F e h é r k o m á r o m i e s p e r e s s é g b ő 1 : Hering Lajos szendi 200 frtot, Jánosi Lajos ko­máromi 150 frtot, Bélák Géza csabdii 100 frtot, Gáncs Jenő székesfehérvéri 100 frtot, Horváth Sándor velegi 80 frtot, Kövesi Béla csákvári 80 frtot, Nehiba Lajos száki 80 frtot, Smid Mihály bokodi 80 frtot, Binder Adolf gyúrói 50 frtot, Holkó Mihály ondódi 50 frtot, Jankó Dániel tor­dasi 50 frtot. — N a g y h o n t i egyházme­gyéből: Holéczi Zsigmond devicsei 120 frtot, Holuby Vilmos f.-rakonczai 120 Irtot, Adamo­vics Sámuel hodrusbányai 100 frtot, Baltik Pál bâti 100 frtot. Dianovszky János darázsii 100 frtot, Kuhta Lajos prencsfalvi 100 frtot, Koll­mann Gusztáv béldi 100 frtot, Bernáth Sándor derzsenyei 80 frtot, Kramár Sámuel lissói 80 frtot, Fuchs Sámuel szuhányi 50 frtot. Gregus Gyula csalli 50 frtot, Koncsek László f.-almási 50 frtot, Krupec István udvarnoki 50 frtot, Rozs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom